Korlátozások, tiltások, szigorodó szankciók és akusztikus kamerarendszerek – a zajvédelem kérdése egyre inkább előtérbe kerül – 2. rész
Több európai ország kezdeményezett konkrét intézkedéseket a közúti közlekedés által keltett, egészségre káros zajok ellen.
Alapvetően környezetvédelmi, ezen belül is zajvédelmi okokból, a lakók nyugalmának, pihenésének biztosítása érdekében Dániában az éjszakai órákban elkövetett gyorshajtásokat emelt bírságösszegekkel kívánják visszaszorítani.
Ausztriában számos helyen csökkentették a megengedett sebességet az autópályákon és a lakott területen kívüli, nagy forgalmat lebonyolító főútvonalakon a városok és egyéb települések közelében. Olyan helyszínek is előfordulnak (pl. az A2 autópályán Graz közelében, valamint az ország nyugati részében lévő A12 Inntal autópályán), ahol a sebességkorlátozást kizárólag az esti és az éjszakai órákban, általában 22 és 05 óra között jelzőtáblákkal rendelik el. Ugyancsak környezetvédelmi – és nem közlekedésbiztonsági – szempontból helyezik ki az utak mentén az IG-L (Immissionsschutzgesetz-Luft) feliratú sebességkorlátozó jelzőtáblákat 2010 óta, a zajterhelés, a károsanyag kibocsátás, valamint az üvegházhatás kiváltásáért felelős gázok mennyiségének csökkentése érdekében. (Az IG-L felirattal jelölt sebességkorlátozások esetén a gyorshajtásokhoz kapcsolódó bírságösszegek jelentősen magasabbak annál, mint amit az elkövető „normál” sebességtúllépés esetén kapna).
Az előbbiekhez képest sor került jelentősebb intézkedések bevezetésére is, illetve tettek azokra kísérletet. Ausztriában 2020 tavaszán a motorkerékpárosok egyik közkedvelt helyén, Außerfern járásban (Tirol) megtiltották a 95 decibelnél hangosabb motorkerékpárok használatát az ott lakók zajterhelésének csökkentése, nyugalmának és egészségének védelme érdekében. A szabály ellen vétők azóta 220 eurós büntetésre számíthatnak.
Hasonló szigorításokat terveztek bevezetni Németországban is, méghozzá nem csak helyi, területi, vagy regionális, hanem össz-szövetségi szinten. A német kormány ugyanis 2021-ben javaslatot tett az alábbi két korlátozás bevezetésére:
Jogszabályban kívánta korlátozni az új motorkerékpárok megengedett zajkibocsátási értékét (a régebben forgalomba helyezett motorokról nem esett szó).
A motorkerékpárok közlekedésének tilalmát (enyhébb változatban korlátozását) tervezte bevezetni vasárnapokon és ünnepnapokon.
A kormányzati tervek nem váltak valóra, mivel – a közlekedők széles körének ellenállására, valamint a nagy autóklubok, érdekképviseletek és számos szakember ellenvéleményére is tekintettel – a Bundesrat végül elvetette a javaslatot.
Ez azonban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy más szigorítások tartományi, vagy alacsonyabb szinten megvalósuljanak. Baden Württemberg tartományban például jelentősen magasabb bírságot kell fizetni annak a gépjárművezetőnek, aki indokolatlanul zajos járművel közlekedik. Az StVO (német KRESZ) 30. §-ára hivatkozva a megengedett zajkibocsátási értéket túllépő járművel közlekedő személyre kiszabott pénzbírság összege akár az 1500 eurót is elérheti. A tartomány második legnagyobb városában, Mannheimben külön nyilvántartást vezetnek az indokolatlanul zajosan közlekedőkről. Első esetben, a helyben csak „pózolóknak” nevezett, azaz magukra a figyelmet erős gázfröccsökkel, vagy más módon felhívó jogsértők (mintegy sárga lapként) figyelmeztetést kapnak, második elkövetéskor ugyanakkor a rendőrök a törvény által biztosított szigorral lépnek fel.
A mannheimi rendőrség 2017 és 2019 között, azaz három év alatt csaknem 300 gépjárművet (döntően személygépkocsit és motorkerékpárt) foglalt le és vetett vizsgálat alá annak megállapítása érdekében, hogy a túlzott zajt a járművön végzett valamilyen illegális beavatkozás, vagy a sofőr rendellenes, „pózoló”, azaz figyelemfelkeltő vezetési magatartása okozza. A „pózolásokra” leginkább a város belterületi részén kerül sor, ahol sok kávézó található, szabadtéri terasszal, járdán elhelyezett asztalokkal. A helyi rendőrség nyilatkozata szerint a zajos sofőrök többségükben „olyan emberek, akik társadalmilag talán nem állnak a legmagasabb szinten, de meg akarják mutatni ezekkel az autókkal, hogy: Nézd, sikerült! És fel akarják hívni magukra a figyelmet”.(Forrás: Deutschlandfunk, 2019.04.04.)
Franciaország nem a tiltás oldaláról, hanem egészen más szempontból közelítette meg a közúti zajszennyezés csökkentésének kérdéskörét. A francia parlament által 2019. június 13-án jóváhagyott „La Méduse” (magyarul: medúza) program keretében 2021 novemberétől már a közúti járművek által kibocsátott zajt is mérik Franciaország nyolc városában, melyek az alábbiak: Párizs, Nizza, Toulouse, Rueil-Malmaison, Villeneuve-le-Roi, Bron, Saint-Lambert és Saint-Forget. A Bruitparif cég által kifejlesztett, radar elven működő Méduse nevű eszköz másodpercenként több alkalommal rögzíti az elhaladó járművek által kibocsátott zaj értékét (decibelben), és a négy irányban elhelyezett akusztikus érzékelők, mikrofonok alapján azt is képes megállapítani, pontosan honnan érkezik a zaj. A készülék opcionálisan nagy felbontású, 360 fokos látóterű kamerával is ellátható, ezáltal a rendszer képessé tehető a hatósági jelzés alapján azonosítani a túl zajos járműveket.
A „medúza” Franciaországban
Az indokolatlanul hangos vezetési stílus, valamint a kipufogórendszer módosítása a zaj és a teljesítmény növelése érdekében az Egyesült Királyságban is jogellenesnek számít, bár ez a tapasztalatok szerint soha nem akadályozott meg egyes tulajdonosokat abban, hogy ilyen céloknak megfelelően átalakítsák járművüket. Az elmúlt évben, 2022. október 18-án a lakosság zajterhelésének csökkentése, valamint nyugalmának biztosítása érdekében akusztikus kamerák tesztelését kezdték meg. A kormányzati támogatás mellett működő pilot program összesen négy várost érint (Keighley, Kingswood, Great Yarmouth és Bromsgrove városokat), valamennyi helyszínen a tesztelés két-két hónapig tart (a tesztidőszak az előzetes tervek szerint 2023. június havának második felében érhetett véget, erről azonban pontos információk nem állnak rendelkezésre).
A zajvédő rendszer elemei (forrás: uk.gov)
A tesztelésre kiválasztott akusztikus kamerák hangérzékelőkkel, valamint automatizált rendszámfelismerő rendszerrel (ANPR) vannak ellátva. Amint egy gépkocsi, vagy motorkerékpár a beállított zajszintet meghaladja és a készülék közelébe ér, a mikrofonok automatikusan aktiválódnak, és az ANPR rögzíti a jármű forgalmi rendszámát. Az eszköz a különböző hangminták egyidejű elemzésével képes megkülönböztetni a hajtómű, valamint a kipufogó által keltett zajokat a kürt hangjától, a rádiótól, vagy más hangforrástól.
Zajvédő kamera Birmingham városában
Ez kiküszöböli annak kockázatát, hogy a járművezetőt, illetve a tulajdonost más jellegű zajok miatt szankcionálják (pl. veszélyhelyzet elhárítására alkalmazott kürtjelzés adása miatt). A tesztidőszak leteltével szakértők vizsgálják meg a négy különböző helyszínen szerzett tapasztalatokat, a készülék hatékonyságát, megbízhatóságát és alkalmazhatóságát, míg a jövőbeni folytatás lehetőségéről a kormányzat hozza meg majd a végső döntést.
A közúti zajártalmak csökkentésére irányuló intézkedések sorában a legfrissebb hírek közé tartozik, hogy Németországban, azon belül Berlinben is megkezdődött egy zajvédő kamera tesztelése. A Szenátus Közlekedési Minisztériumának bejelentése szerint 2023. február 01-én akusztikus kamerát helyeztek el a főváros egyik legismertebb sugárútjának, a Kurfürstendamm-nak a középső részén, az Emléktemplom magasságában. A minisztérium a Berlini Műszaki Egyetemmel együttműködve egy kutatási projekt keretében teszteli az új technikai eszközt. A Hydra nevű kamerarendszer Franciaországból származik, a Méduse zajkamerákat is gyártó Bruitparif cég leányvállalatának, a Viginoiz-nak a terméke, és egy éve alkalmazzák különböző helyszíneken.
A Hydra (forrás: Viginoiz)
A berlini közlekedési hivatal szerint a Ku’damm projekt a sugárúton áthaladó, az átlagosnál nagyobb zajt kibocsátó járművek automatikus észlelésének lehetőségéről, valamint a technikai eszköz esetleges jövőbeni és széles körű alkalmazásának vizsgálatáról szól. A védelemmel ellátott 2 db érzékelővel és 2 db ANPR kamerával felszerelt eszköz a hangos járművek azonosítása mellett azok hatósági jelzésének rögzítésére is képes, a tesztelési időszakban azonban a járművezető (tulajdonos) kilétét a rendszer nem vizsgálja.
Hogyan működik a készülék? A „Hydra” akusztikus radar érzékeli és rögzíti a közelben lévő (álló, vagy haladó) legzajosabb jármű hangkibocsátását, még olyan forgalmas úton is, ahol egyidejűleg több hangos jármű közlekedik. Az általa készített képfelvételeken piros téglalappal körberajzolva jelöli meg a leghangosabb járművet, pontosan meghatározva a hangkibocsátás helyét. Amennyiben a jármű által kibocsátott zajszint mértéke meghaladja a jogszabályban meghatározott küszöbértéket, és a hangkibocsátás forrása egyértelműen azonosítható, akkor az ANPR lekéri a jármű rendszámát. Ezt követően a rendszer egy titkosított fájlt küld az illetékes hatóság részére, amely tartalmazza a szabálysértés helyét és idejét és helyét, a jármű hatósági jelzését, a megállapított zaj értékét, valamint a jogsértésről készített videofelvételt.
Ilyen képet készít a Hydra a túl zajosnak érzékelt járműről (fotó:Viginoiz)
A projekt által szolgáltatott adatok bekerülnek a német főváros kidolgozás alatt álló új zajvédelmi cselekvési tervébe, amelyet várhatóan 2024 júliusában tesznek közzé. „Sok berlini számára a közúti közlekedésből származó intenzív zajok stresszt, nyugtalanságot és diszkomfort érzetet jelentenek, mint amelyeket például a járművek tuningolása, vagy intenzív gyorsítása okoz” – jelentette ki Manja Schreiner közlekedési szenátor. „Egy olyan városban, amely már amúgy is zajos, rendkívül fontos a megfontolt közlekedés, az egymás iránti tisztelet és a szabályok betartása.”
Németországban az indokolatlanul hangos járművezetést a közúti közlekedés szabályairól szóló hatályos jogszabály, az StVO (Straßenverkehrsordnung) is tiltja. A környezetvédelmi előírásokat tartalmazó 30. § (1) bekezdése alapján: „A járművek használata során tilos a szükségtelen zajokozás, valamint kipufogógáz-kibocsátás. Különösen tilos a járművek motorját indokolatlanul járatni, valamint a jármű ajtóit túlzott zajjal zárni. Lakott területen tilos a céltalan oda-vissza vezetés, amennyiben ez másoknak bosszúságot okoz.”
Az előzőekben bemutatott példákon túl a zajszennyezés csökkentésére irányulnak azok a javaslatok is, amelyek a 30 km/h általános belterületi sebesség bevezetését kezdeményezik. Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) álláspontja szerint a 30 km/h sebességkorlátozás különösen indokolt azokon a helyeken, ahol a közlekedés legvédtelenebb képviselői, a gyalogosok és kerékpárosok (életkor szerint pedig a gyermekek) nagy számban fordulnak elő.
Németországban egyre terjed azoknak a városoknak a köre, amelyek a helyi jogalkotás korlátozott lehetőségeivel nem elégedettek, és a kapcsolódó jogszabályi háttér szövetségi szintű módosításában látják a megoldást.
Az elmúlt évben már százra nőtt azoknak a német városoknak a száma, melyek aláírták azt a kezdeményezést, hogy illetékességi területükön belül önállóan dönthessenek az általános sebességkorlátozás bevezetéséről. A „Lebenswerte Städte durch angemessene Geschwindigkeiten” kezdeményezés (lényege, hogy az élhető városoknak ésszerű sebességre van szükségük) törvénymódosításra szólítja fel a szövetségi kormányt a hatályos szabályozás fellazítása érdekében. Mert bár a 30 km/h sebességkorlátozás bevezetésére a helyi hatóságoknak, önkormányzatoknak jelenleg is lehetőségük van, azt azonban csak bizonyos útszakaszokon, zónákban, illetve helyszíneken (pl. iskolák környezetében) rendelhetik el. A kezdeményezést 2021 júliusában indították útjára. Az első aláírók között találjuk Aachen, Augsburg, Freiburg, Hannover, Lipcse, Münster és Ulm városokat. Később csatlakozott hozzájuk – a teljesség igénye nélkül – Nürnberg, Würzburg, Frankfurt am Main, Köln, Bonn, Düsseldorf, Wolfsburg, és a főváros Berlin is. A városok együttes kezdeményezése hangsúlyozza, hogy a lakott területen belüli 30 km/ megengedett sebesség alkalmazásával nem csak emberi életeket lehet megteremteni, hanem általa egy zajtalanabb, nyugodtabb és élhetőbb környezet, egészségesebb levegő, valamint zöldebb belterület valósítható meg.
Végezetül: a közúti járművek által okozott zajszennyezés szintjének lehetséges csökkentésével a kormányzati és önkormányzati szerveken, a közlekedésbiztonsági szervezeteken, intézményeken, érdekképviseleteken és hatóságokon stb. túl természetesen az Európai Unió is foglalkozik. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EAA) feladata, hogy összegyűjtse a tagállamok által a környezeti zajról szóló irányelv alapján benyújtott valamennyi információt. A zajforrásokkal, a lakosság kitettségével, valamint az eddig megtett intézkedésekkel kapcsolatos jelenlegi európai ismeretek nagyrészt ezen az adatbázison alapulnak. Az adatok alapján az EAA jelentéseket és értékeléseket készít, melyek segítenek nyomon követni a zajszennyezéssel kapcsolatos célkitűzések teljesítése terén elért eredményeket, és információkkal szolgálnak a jövőbeli környezetvédelmi cselekvési programok kidolgozásához is.
A közelmúltban közzétett, az európai környezeti zajról szóló jelentésében az EAA megállapította, hogy az egyes tagállamok, régiók és városok számos intézkedést hoztak a zajproblémák kezelésére. Ilyenek például a következők: alacsony zajkibocsátású aszfaltborítás az utakon, csendes gumiabroncsok használata a tömegközlekedési járműveken, bővített infrastruktúra kialakítása az elektromos meghajtású gépjárművek számára a városokban, az olyan aktív helyváltoztatási módok ösztönzése, mint a gyaloglás vagy a kerékpározás, az utcák gyalogos övezetté alakítása stb. A városok és régiók jelentős része úgynevezett csendes körzeteket – zöldterületeket, parkokat, természetvédelmi területeket stb. – is kialakít, ahol az emberek kiszakadhatnak a zajos belterületi környezetből.
Az előzőekben leírtak alapján látható, hogy a zajvédelem kérdése egyre inkább előtérbe kerül – helyi, nemzeti és közösségi szinten egyaránt. Ami indokolt is, hiszen a környezeti zaj, ezen belül különösen a közúti közlekedés zaja jelentős problémákat okoz, hiszen emberek millióinak egészségét és jólétét érinti a kontinensen. Európa lakosságának húsz százaléka van kitéve olyan hosszú távú zajszinteknek, amelyek károsak az egészségre. Márpedig ez több mint 100 millió embert érint Európában.
G.I.
