Közlekedésbiztonság: egyre távolabb 2030!

• Európa városaiban minden második sofőr gyorsabban hajt a megengedettnél
• Az ETSC szerint ott készül enyhíteni a szigort az unió, ahol nem kellene
• Csak a biztonságosabb autók miatt javult a közlekedésbiztonság az unióban?

 

„Nem elég tudni, hogy a városokban tömegesen nem tartják be az autósok a sebességkorlátozást, tenni is kellene ellene”, szögezte le évértékelő jelentésében az Európa Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC), amelynek Magyarország is tagja.

Az ETSC adatai szerint folyamatosan csökken az esélye, hogy az Európai Unió képes lesz megvalósítani egyik fő célkitűzését, hogy 2030-ra felére csökkenti a 2019-es adatokhoz képest a közúti balesetekben elhunytak vagy súlyosan megsérültek számát. A tanács a 2019-2030-as program félidejében értékelte a közösség közlekedésbiztonsági helyzetét.

Az EU útjain 2024-ben 19 940 ember halt meg közúti balesetben egyetlen év alatt. (Végleges 2025-ös adatok még nem állnak rendelkezésre.) Ez azt jelenti, hogy egymillió lakosonként 45-en vesztették életüket.

Az elhunytak jelentős része vétlen áldozat volt. Ők azok, akik betartottak mindent előírást, csak éppen rosszkor voltak rossz helyen. Épp akkor hajtott arra egy ámokfutó, egy ittas vagy bódult vezető, egy figyelmetlen járművezető, amikor ők is arra jártak.

Az ETSC azt nem vitatja, hogy Európa, azon belül is az unió közlekedési szempontból még így is a világ egyik legbiztonságosabb térsége. Ugyanakkor, mint írták, egy áldozat is sok, különös, ha figyelembe vesszük, hogy közel 20 ezer haláleset nagy többsége megelőzhető lett volna.

Túlságosan lassú a javulás

Az unió meghirdetett célja a „Vision Zero”. Ennek lényege, hogy 2050-re a közúti halálos balesetek számát közel nullára kell csökkenteni. Közbülső célként fogalmazódott meg, hogy 2030-ra 2019-hez képest felére csökkentik a halálos és súlyos sérülések számát.

A 2026-ban azonban a félidős mérleg finoman szólva sem túl bíztató. 2019 óta csupán 12%-kal csökkent a halálos és súlyos balesetek száma. Miközben évente mintegy 4,6 százalékos csökkenésre lenne szükség a halálos és a súlyos sérülésekkel járó balesetek számában, az még a két százalékot sem éri el uniós átlagban.

Az ETSC nem vitatja, hogy az Európai Unió és a tagállamok sokat tettek a közlekedésbiztonság javítása érdekében, azonban – mint fogalmaztak – több területen jelentős visszalépéseket is tapasztalni. És, mint azt a számok bizonyítják, a szükségesnél lassúbb javulás és a visszalépések együttesen egyre kilátástalanabbá teszik a 2030-as célkitűzés teljesítését is, nem beszélve a Vision Zero program megvalósításáról.

Ami sikerült:

1. 2022 óta kétévente újabb és újabb intelligens vezetést támogató rendszereket kell beépíteni az újonnan forgalomba kerülő járművekbe. Intelligens sebességasszisztenst, automatikus vészfékező rendszert, holttér- és éberségfigyelő rendszereket. A korszerű és egyre biztonságosabb autóknak döntő szerepük volt a közlekedésbiztonság javulásában!
2. Sikerült megváltoztatni az utak tervezésének és építésének korábbi gyakorlatát. A szemléletváltás hatására ma már nem evidencia, hogy ha baleset történt, akkor azért csakis a gépjárművezető lehet felelős. Elvárás lett, hogy olyan utak épüljenek, hogy egy pillanatnyi figyelmetlenségbe senkinek ne kelljen belehalnia. A kritikus szakaszokon szűkebb sávok, forgalomcsillapító elemek, biztonságos gyalogos-átkelők – mind ezt a célt szolgálják.
3. Mindemellett az EU (és a tagállamok) egyre pontosabb adatokat gyűjtenek arról, mi történik valójában az utakon. Hányan kötik be magukat, hajtanak gyorsan a városban és/vagy ülnek ittasan a volán mögé.

Azonban a korábbiakhoz képest pontosabb adatgyűjtés már meglehetősen borús képet fest a közlekedésbiztonságról. Európai kutatások szerint sok országban az autók több mint fele gyorsabban hajt a városokban a megengedettnél.

A gyorshajtás szinte természetes

A gyorshajtás pont ott számít majdhogynem természetesnek szinte az egész unióban, ahol a gyalogosok és a kerékpárosok a legnagyobb számban vannak jelen az utakon és a legsebezhetőbbek. És erről a hatóságok is tudnak, hiszen adataik vannak róla. Az ETSC szerint azonban nem elég tudni a tömeges szabályszegésekről, tenni is kell ellene!

Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács ugyanakkor öt olyan területet is azonosított, ahol különböző okok miatt az uniós célkitűzéssel ellentétes trendeknek lehetünk tanúi döntően különböző gazdasági lobbiérdekek nyomására megszületett brüsszeli döntések következtében.

Első helyen említi az ETSC jelentése az elektromos rollerekre és a városi kisautókra vonatkozó biztonsági előírásokat. Ezek az eszközök tömegesen jelennek meg ma már a városi utakon, és az unió épp most készül 10 évre „befagyasztani” a rájuk vonatkozó biztonsági szabályok fejlesztését. Amennyiben az Európai Parlament is elfogadja a javaslatot egy évtizeden át nem lesz kötelező szigorítani a rollerekre vonatkozó biztonsági előírásokat, miközben várhatóan egyre több ilyen jármű közlekedik az utcákon a gyalogosok, kerékpáros, gyerekek és idősek mellett.

Különösen aggasztó, hogy az elsősorban városi használatra szánt kisautók biztonsági rendszereinek fejlesztéseit engedi mellőzni az unió, miközben a halálos balesetek közel 40 százaléka már ma is városokban történik. Ezek után pont az új városi kisautókban nem lesz kötelező a gyalogosfelismerő rendszer vagy a külső légzsák az elkövetkező évtizedben?

Jelentősen megnövelheti a balesetek számát az „óriás tehergépkocsik” megjelenése az utakon. Már a tervezőasztalokon vannak olyan elképzelések, amelyek a jelenlegi 40 tonnánál lényegesen nagyobb, akár 60 tonnás tehergépkocsik forgalomba helyezését és közúti használatát is engedélyeznék. Ha ezek karamboloznak majd egy személygépkocsival a roncsolódás mértéke nagyságrendekkel nagyobb lesz, mintha egy mai kamionnal ütköznének.

Az autóban utazók túlélési esélye pedig arányosan csökkenne.

És akkor a gyalogosokról, kerékpárosokról már nem is beszélünk.

Mitől javulnak a baleseti statisztikát?

Az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi tárgyalások is aggodalomra adnak okot a jövőt illetően az ETSC szerint, mivel azokon felmerült az amerikai járműbiztonsági szabványok automatikus elfogadásának lehetősége az európai piacon. A gond az, hogy az amerikai előírások több területen enyhébbek az európainál.

Szakértők többször figyelmeztettek: az európai közlekedésbiztonság javulása eddig döntő mértékben annak volt köszönhető, hogy egyre biztonságosabb autók kerültek forgalomban. Ezen a téren visszalépni ezért is veszélyes.

A sofőrhiány enyhítése miatt mind nagyobb nyomás nehezedik az Európai Unióra és egyes tagállamok kormányaira is, hogy egyre fiatalabb sofőrök számára is engedélyezze a nehézgépjárművek vezetését. Ez az ETSC szerint azért aggasztó, mert statisztikák szerint a fiatalabb sofőrök az átlagosan nagyobb kockázatot jelentenek a forgalomban. Elsősorban nem azért, mert rosszabb sofőrök lennének, hanem mert kevesebb tapasztalatuk van, és a reakcióidejük, kockázatkezelésük még fejlődőben van.

Bár ezt az ETSC nem említi, más statisztikák szerint a hivatásos sofőrök, köztük a kamionvezetők, akiknek a járművei már ma is tele vannak mindenféle biztonságot szolgáló, vezetést támogató rendszerekkel, azaz folyamatos ellenőrzés alatt állnak, az átlagnál kevesebb balesetet okoznak.

Kifogásolta még az ETSC, hogy kisebb motorok és mopedek nagy része Európában semmiféle kötelező éves műszaki vizsgálaton nem esik át. Márpedig ezekből is egyre több fut az utakon, és ebben a járműkategóriában egy kopott gumiabroncs, hibás fék végzetes lehet. Bár mindez széles körben köztudott, a szabályozási kiskapu évek óta nyitva áll a tagállamok előtt.

A hiányosságok, szabályozási anomáliák árát pedig a legvédtelenebb közlekedők, a gyalogosok, az idősek és a gyerekek, a kerékpárosok, rolleresek és társaik fogják megfizetni.

Az ETSC szakemberei  három dolgot sürgetnek leginkább annak érdekében, hogy megmaradjon az esély a 2030-as célkitűzés teljesítésére és ezzel közel 10 ezer emberélet megmentésére.

Hogyan mentsünk meg 10 ezer életet?

1. A már kidolgozott biztonsági szabályokat ne enyhítsék semmiféle gazdasági nyomás hatására.
2. Ne csak tudják az országok és az EU, hogy mely szabályokat nem tartják be tömegesen a közlekedők, hanem tegyenek is annak érdekében, hogy ez a helyzet megváltozzon.
3. Állítsák fel az önálló Európai Közlekedésbiztonsági Ügynökséget, amely egyebek között a gyorsan fejlődő technológiákat – önvezető autókat, asszisztált vezetési rendszereket – folyamatosan felügyelné. Az önvezető és fél önvezető autók terjedése nagy lehetőség, javíthatja a közlekedésbiztonságot, de egyben komoly kockázat is. Mert, ha a sofőr megszokja, hogy „a kocsi majd megoldja”, és egyszer mégsem oldja meg a helyzetet, a baleset elkerülhetetlen lesz.

Felügyelet nélkül ez közlekedésbiztonsági kockázat, nem csak technológiai kérdés, szögezte le jelentésében az ETSC.

 

F. Gy. A.