Közúti halálozások alakulása az Európai Unióban a 2022. évi előzetes adatok alapján

• A Bizottság által közzétett előzetes adatok alapján 2022-ben mintegy 20 600 ember vesztette életét az uniós utakon.
• Ez azt jelenti, hogy 2021-hez képest a halálos áldozatok száma 3%-kal nőtt.
• Amennyiben az összehasonlítást a pandémia előtti utolsó év, 2019. megfelelő adatával végezzük el, akkor a közúti halálozások számában 10%-os csökkenés történt.
• Az egyes tagállamok teljesítménye között jelentős eltérés tapasztalható. A halálozási mutatók alapján a legbiztonságosabb úthálózattal Svédország, a legkevésbé biztonságossal Románia rendelkezik.
• Változás történt a hatályos program báziséve tekintetében. A korábbiakkal szemben a 2030 végére megfogalmazott uniós célkitűzések – a közúti halálozások és súlyos sérülések számának felére csökkentése – báziséve az eredetileg meghatározott helyett nem 2020, hanem a pandémia előtti utolsó év, 2019. lett.
• Ez a változás felveti a hazai közlekedésbiztonsági célkitűzések megfelelő módosításának igényét is.

Az Európai Bizottság 2023. február 21-én közleményt adott ki a közúti halálozások 2022. évi alakulásával kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy a legtöbb országban jelenleg csak az előzetes adatok – néhány tagállamban pedig az évközi, 9-11 havi teljesítmény alapján becsült adatok – állnak rendelkezésre, így az összesített uniós helyzetértékelés előzetesnek tekintendő. 2022-ben mintegy 20 600 ember vesztette életét közúti balesetben az Európai Unió úthálózatán, mely 3%-os növekedést jelent 2021. évi helyzethez képest. A közlemény szerint a növekedés részben annak tulajdonítható, hogy a Covid19-járványt követően helyreállt a közúti forgalom szintje.

Amennyiben az elmúlt év adatát nem 2021, hanem a világjárvány előtti utolsó esztendő megfelelő adatával hasonlítjuk össze, akkor a helyzet jóval kedvezőbb, hiszen 2019-hez képest tavaly mintegy 2000 fővel kevesebben haltak meg közúti balesetben, és ez kb. 10%-os csökkenésnek felel meg. Fontos megjegyezni, hogy a most közzétett adatok alapján a Covid19-járvány időszakában elért eredmények (így a 2019 és 2020 között regisztrált 17%-os csökkenés) nagy része nem veszett el.

A közúti halálozások alakulásában a tagállamok között jelentős eltérések vannak. A legnagyobb mértékű, 30%-ot meghaladó csökkenés Litvániában és Lengyelországban történt, de az előzetes adatok alapján Dániában is 23%-os mérséklődést mértek. Ezzel szemben az elmúlt három évben a közúti halálos áldozatok száma Írországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és Svédországban változatlan maradt, illetve nőtt.

Egymillió lakosra jutó halálos áldozatok száma 2022-ben az előzetes adatok alapján (forrás: Európai Bizottság, 2023. február 21.)

Az országok halálozási arányának összesített rangsorában – az egymillió lakosra jutó halálos áldozatok száma alapján – a világjárvány előtti időszakhoz képest nem történt jelentős változás. Az elmúlt évben a közutak Svédországban (21 halálos áldozat/egymillió lakos) és Dániában (26 halálos áldozat/egymillió lakos) voltak a legbiztonságosabbak, a legkevésbé biztonságosak pedig Romániában (86 halálos áldozat/egymillió lakos), valamint Bulgáriában (78 halálos áldozat/egymillió lakos). 2022-ben az uniós átlag egymillió lakosra vetítve 46 közúti halálozás volt.

A leginkább érintett csoportok

A 2021. év vonatkozásában rendelkezésre álló adatok alapján (a 2022. évi részletes adatok ebben a tekintetben még nem állnak rendelkezésre) az Európai Unióban a halálos kimenetelű közúti balesetek 52%-át vidéki utakon, 39%-át lakott területen belül, 9%-át pedig autópályákon okozták. A balesetekben elhunytak túlnyomó többsége, több mint háromnegyede (78%-a) férfi volt. A halálos áldozatok 45 %-a személygépkocsival utazott (vezetőként, illetve utasként) a tragédia bekövetkezésekor, 18%-a gyalogos, 19%-a kétkerekű motoros járművel (motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral) közlekedő személy, 9%-a pedig kerékpáros volt.

Ha a lakott területen belül okozott baleseteket külön is megvizsgáljuk, akkor egészen más arányokat tapasztalunk, mert itt a veszélyeztetett úthasználók (gyalogosok, kerékpárosok, motorkerékpárosok és segédmotoros kerékpárosok) az összes halálos áldozat csaknem 70%-át teszik ki (valamennyi út vonatkozásában 46% az arány).

A lakott területen belül bekövetkezett halálos balesetek hátterében túlnyomórészt személygépkocsival, illetve tehergépjárművel történő ütközés (illetve ezen járművek általi elütés) áll,  ami rávilágít arra, hogy a védtelen közúthasználók biztonsága érdekében mielőbb hatékony intézkedésekre van szükség.

Az önmagában örömteli tény, hogy az elmúlt években számos tagállamban nőtt a kerékpározás aránya a közúti közlekedés szerkezetén belül, ugyanakkor a statisztikai adatok, ezen belül különösen a balesetben meghalt kerékpárosok számának alakulása komoly aggodalomra ad okot.  Az EU-n belül a kerékpárosok jelentik az egyetlen úthasználó csoportot, amely esetében az elmúlt évtizedben nem történt jelentős csökkenés a közúti halálozások számában. Ez – a közlemény szerint – alapvetően a megfelelő infrastruktúra tartós hiányára vezethető vissza. A Franciaországból származó előzetes adatok például azt mutatják, hogy 2019-hez képest 2022-ben 30%-kal nőtt a kerékpáros halálesetek száma. Hasonló a helyzet Németországban is, hiszen a Szövetségi Statisztikai Hivatal 2023. február 24-én kiadott közleménye alapján Németországban 2022. január 01. és november 30. között jelentős mértékben, mintegy 30%-kal nőtt a kerékpárral közlekedő halálos áldozatok száma, és emiatt olyan sürgős intézkedéseket helyeztek kilátásba, mint az infrastruktúra fejlesztése, valamint a kerékpárosok által elkövetett szabályszegések rendészeti eszközökkel történő visszaszorítása.

A hatályos közösségi célkitűzés időarányos teljesülése

Az Európai Bizottság 2018-ban azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ig 50%-kal csökkenti a közúti balesetben meghalt, valamint – a közösségi programok történetében első alkalommal – a súlyosan sérült személyek számát. Ez az elhatározás szerepel a hatályos közlekedésbiztonsági stratégiában, az „Europe On The Move” program mellékletét képező közúti közlekedésbiztonsági cselekvési tervben, valamint a 2021–2030 közötti időszakra vonatkozó uniós közlekedésbiztonsági szakpolitikai keretben egyaránt. Az említett dokumentumokban a Bizottság hosszú távú közúti közlekedésbiztonsági terveket is meghatározott annak érdekében, hogy 2050-re megvalósítsa a „zéró elképzelést”, mely értelmében a közúti halálozások és súlyos sérülések számának az évszázad közepére a nullához kell közelíteniük.

Az időarányos teljesülés vizsgálatakor fontos megjegyezni, hogy az évtized végére megfogalmazott közösségi célkitűzések bázisévének meghatározásában változás történt. A 2018-ban elfogadott program eredeti megfogalmazásában az EU időközi célul tűzte ki a közúti balesetben meghaltak és súlyosan sérültek számának felére csökkentését 2030-ig a 2020-as adatokhoz képest. A 2020. év azonban a közúti közlekedésbiztonság terén – részben a Covid19-járvány következtében – olyan páratlan eredményeket hozott, melyek akár az eredeti cél teljesíthetőségét is hátrányosan befolyásolhatják. Ezért az Európai Bizottság a célkitűzések bázisévét 2020-ról a pandémia előtti utolsó évre, 2019-re módosította! (Megjegyzés: ennek ismeretében álláspontom szerint a hazai programokban meghatározott célkitűzés – a bázisév vonatkozásában – ugyancsak felülvizsgálatra szorul!)

A 2030-ig meghatározott uniós célkitűzés teljesülésének időarányos alakulása (forrás: Európai Bizottság, 2023. február 21)

A Bizottság most kiadott közleménye alapján középtávú cél, hogy 2030 végére a közúti halálozások száma ne haladja meg a 11 400 főt, ami a 2019. évi 22 800 halálos áldozat fele! Az ábrán az is látható, hogy az előzetes adatok alapján a közúti halálozások számában 2019 óta mért csökkenés üteme elmarad attól, ami a célkitűzés időarányos teljesítéséhez szükséges.

Végezetül: az Európai Unió többször kijelentette, hogy élen kíván járni az ENSZ által 2020 augusztusában meghirdetett, a 2021-2030 közötti időszakra vonatkozó, a közúti közlekedésbiztonság javítását szolgáló második cselekvési évtized megvalósításában. Az Európai Bizottság a következő hetekben egy olyan javaslatcsomagot előterjesztésére készül, amely számos szempontból megvizsgálja a közúti közlekedésbiztonság helyzetét, az aktuális trendeket, valamint a szükséges és lehetséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az európai közutak még biztonságosabbá váljanak.

G.I.