Kulturált közlekedést minden napra!
- Nagy Bálint: mindenki véleményt mondhat az új KRESZ-ről.
- Második évtizedébe lépett A Közlekedési Kultúra Napja rendezvénysorozat.
- 2007 óta kétszeresére nőtt a személygépkocsik száma Magyarországon.
- A közlekedési kultúra több, mint hogy betartjuk a közlekedési szabályokat.
2015. május 11-én a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, 11 rendező szervezet a Közlekedéstudományi Egyesület koordinációjával indította útjára hagyományteremtő céllal A Közlekedési Kultúra Napja rendezvénysorozatát.
– Tíz év telt el azóta, hogy Bíró József beóvatoskodott hozzám az ötletével, legyen egy nap, amikor összefog a közlekedési szakma a közlekedési kultúra, a közlekedés biztonsága, az együttműködő, egymásra figyelő, környezettudatos, az új technológiákat és szemléletet használni és elfogadni képes közlekedési attitűd kialakításáért – idézte fel a kezdeteket dr. Fónagy János, a Közlekedéstudományi Egyesület elnöke.
1960-2024: 60 ezerről 4,2 millióra nőtt a személygépkocsik száma
Az idei eseménysorozatot megnyitó beszédében – a rendezvénynek hagyományosan a Művészetek Palotája adott otthont – Fónagy János egyebek között arról beszélt, hogy A Közlekedési Kultúra Napja mára a közlekedésigazgatás legsikeresebb kezdeményezésévé vált. Az induláskor még csak 11 támogató szervezet 15 különféle programmal járult hozzá a rendezvénysorozat sikeréhez. Mára a rendező szervezetek száma 167-re, a rendezvényeké (aktivitásoké) 219-re nőtt.
Az idei rendezvény szlogenje: Kulturált közlekedést minden napra!
Dr. Fónagy János emlékeztetett rá, a ’60-es évek óta a magyarországi motorizáció látványos változáson, látványos fejlődésen ment keresztül. Folyamatosan növekszik a személygépkocsik száma. 1960-ban alig 30 ezer autó volt fogalomban Magyarországon, 1980-ban már több mint egymillió. A rendszerváltozás után a forgalomban lévő autók száma rohamos növekedésnek indult: 1991-ben már meghaladta a kétmilliót, 2007-ben a hárommilliót, mára pedig már több mint 4,2 millió.
Fónagy János szerint közlekedési infrastruktúra fejlődése, benne az autópálya-hálózat bővülése, a közlekedési eszközök modernizálása – és az a tény, hogy ma már számos olyan eszköz is részt vesz a közlekedésben, amelyekről tíz évvel ez előtt még nem is hallottunk, meglehet nem is léteztek – mind hozzájárultak ahhoz, hogy a közlekedés biztonságosabbá váljon.
Jelentősen változott az elmúlt évek, évtizedek alatt Magyarország közlekedési kultúrája, köszönhetően az infrastruktúrafejlesztések mellett a jogszabályváltozásoknak és a közlekedési szemlélet formálásának. Fónagy János külön is rámutatott: a biztonságos közlekedés nemcsak a szabályok betartását jelenti, hanem – egyebek között – figyelmet, türelmet, egymás tiszteletét is az utakon.
Fónagy János: Amit fejlődésnek nevezünk gyakran új veszélyeket teremt
– Reneszánszát éli a fővárosban és más nagyvárosokban is a kerékpározás, a gyaloglás – mutatott rá a KTE elnöke. – Egyre több kerékpárút épült a biztonságos kerékpározás érdekében. Kampányok indultak a gyalogosok védelmében, amelyek a zebrahasználat fontosságára és a mobiltelefon használatának veszélyeire hívták, hívják fel a figyelmet.
Éppen a mobiltelefonok az ékes bizonyítékai annak, hogy amit mi fejlődésnek tekintünk, gyakran újfajta veszélyeket is magában hordoz. A mobiltelefon például nemcsak a gépjárművezetők és környezetük biztonságát veszélyeztethetik, hanem a gyalogosokét is, mert magára vonja a figyelmet, emiatt pedig a gyalogos nem figyel a környezetére, se más gyalogosokra, sem a gépjármű-forgalomra.
– A hazai közlekedési kultúra fejlődését azonban továbbra is számos kihívás kíséri – fogalmazott a KTE elnöke. Fónagy János rámutatott, az agresszív vezetési stílus, a türelmetlenség, a szabályok megszegése sajnos még mindig gyakori az utakon. Idézte az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) adatait, miszerint Magyarországon az európai átlagnál több baleset történik, főleg a városi közlekedésben.
Ezért is fontos, mondta, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium irányításával készül az új KRESZ, ami nemcsak a szabályok szigorítását célozza, hanem a közlekedési kultúra fejlesztését is. A tervezett szabályozás alapelve, hogy a közlekedés nemcsak jogi keretek között működik. Minden szereplője, gépjárművezetők, gyalogosok, kerékpárosok, rolleresek egyaránt felelősséggel tartoznak egymás iránt.
Mindenki lehetőséget kap, hogy részt vehet az új KRESZ kialakításában
Az új szabályozás célja nem a büntetés, hanem a szemléletformálás azzal a céllal, hogy mindenki biztonságban, biztonságosan közlekedhessen. Utalva arra, hogy az emberek általában többféle módon vesznek részt a közlekedésben, gyalogosként, autósként vagy éppen kerékpárosként, Fónagy János fontosnak tartotta leszögezni, muszáj, hogy mindenki mindig figyeljen másokra, tegyen meg mindent maga és mások biztonságáért.
A 11. Kulturált Közlekedés Napja nyitórendezvényét videó üzenetben köszöntötte Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára.
A közlekedés a társadalmi létünk, a gazdaság, az állami intézményrendszer működésének, és az életünknek alapfeltétele, az egyik legfontosabb és legösszetettebb közös cselekvésünk, amelyben szüntelenül egymásra vagyunk utalva – hívta fel a figyelmet a beszéde elején az államtitkár.
– A közlekedési kultúra mi magunk vagyunk – folytatta Nagy Bálint – miközben reggel a munkába sietünk, a hétvégén kerékpározunk, használjuk a közösségi közlekedést, átengedjük a gyalogost a zebrán, megköszönjük a másik autósnak, hogy beengedett a kereszteződésnél, vagy a gyermekeinket a közlekedésre tanítjuk. A közlekedés mindannyiunk közös ügye.
Az idén lehetőség nyílik arra, hogy ebben a közös ügyben mindenki szóhoz is jusson, részt vegyen a közlekedést leginkább meghatározó jogszabály, az új KRESZ kialakításában. Nemcsak a közlekedési a szakemberek, hanem minden, a téma iránt érdeklődő állampolgár! – mondta Nagy Bálint, majd emlékeztetett: Az ÉKM a szakfeladatokat ellátó KTI-vel közösen, páratlanul széles körű együttműködésben, szakmai érdekképviseletekkel együtt kidolgozta az új KRESZ tervezetét.
Mintegy 70 szervezet és több mint 100 szakértő bevonásával több mint 700 javaslatot és észrevételt dolgoztak fel az eddigiek során. Így elmondható, jegyezte meg Nagy Bálint, hogy az új KRESZ tervezete egy alulról építkező, széleskörű szakmai-társadalmi összefogás eredményeképpen született meg.
Ezzel azonban még a munka nem ért véget!
Nagy Bálint elmondta, hogy az ÉKM a szakmai munka alapján elkészített szabályozási koncepciót benyújtotta a kormánynak, amely azt első olvasatban megtárgyalta. Az elkövetkező időszak feladata a koncepció alapján elkészíteni az új jogszabályt. A tárca, Nagy Bálint szavai szerint, az elkövetkező hónapokban mindenkinek lehetőséget biztosít rá, hogy megismerje a szabályozási koncepciót és véleményt mondjon róla, javaslataival hozzájáruljon a közúti közlekedés szabályainak a kialakításához.
Közös ügyünk és remélhetőleg közös sikerünk is lesz az új KRESZ
– Az új KRESZ így nemcsak közös ügyünk lesz, hanem közös munkánk és reményeink szerint közös sikerünk is – fogalmazott Nagy Bálint, és reményét fejezte ki, hogy már önmagában a közös munka is fel tudja hívni a figyelmet arra, hogy a közlekedési szabályokat nemcsak a saját, hanem mások védelmében is be kell tartani. A közlekedés közös felelősségünk, tette hozzá. – Szabálykövetés, együttműködés, odafigyelés, alkalmazkodás és udvariasság, azaz közlekedési kultúra nélkül nincs biztonságos közlekedés.
Személyesen köszöntötte A Közlekedési Kultúra Napja alkalmából a magyar szakembereket Sebastian Belz, az Európai Közlekedéstudományi Platform főtitkára. Az Európa-szerte több tízezer tudós és szakértő között az információ, a tudás és a tudományos vívmányok cseréjét is bonyolító páneurópai szervezet főtitkára egyebek között arról beszélt: folyamatosan tudatosítani kell mindenkiben, hogy miután átlépi otthona küszöbét, már nincs egyedül.
Írott és íratlan szabályok sorát kell betartania annak érdekében, hogy ő és mások is a környezetében biztonságosan eljuthassanak úti céljukig, mondta Belz. Fontos tudatosítani továbbá, hogy a sebesség növekedésével nő az esélye annak, hogy két közlekedő keresztezi egymás útját; elengedhetetlen a kölcsönös odafigyelés és udvariasság a balesetek elkerüléséhez ilyenkor.
Tudatosítani kell továbbá azt is, mondta, hogy a járművek tömegével arányosan nő azok veszélyessége a kisebb tömegű, gyengébb közlekedési eszközt használókra vagy éppen a gyalogosokra. Aki úgy gondolja, elég, ha ő kézben tartja az irányítást, nem törődik másokkal, nem néz olykor a háta mögé sem, könnyen bajba kerülhet vagy bajt okozhat.
Sebastian Belz szerint a legfontosabb felhívni a figyelmet a tolerancia fontosságára a közlekedésben. Erre talán a legjobb szlogen az, mondta: „Viselkedj úgy másokkal szemben az utakon (is), ahogy szeretnéd, hogy veled szemben viselkedjenek”.
Biztosan nem létezik olyan, hogy „közlekedési kultúra”?
Videóüzenetben szólalt fel az észak-macedóniai Bitola Egyetemről Prof. Dr.sc Jasmina Bunevska-Talevska. Ő egyebek közt arról beszélt, sok közlekedő egyáltalán nem tudja, milyen veszélyek leselkednek rá, ha nem tartja be még a legelemibb közlekedési szabályokat se. De kutatásaik szerint azok sincsenek kevesen, akik tudják ugyan, hogy veszélyes például nem használni a zebrát, ismerik a szabályokat, de nem érdeklik őket a lehetséges következmények.
Észak-Macedóniában a magyar példa alapján szintén kiemelten foglalkoznak a közlekedési kultúrával, a kulturált közlekedéssel. A professzor szerint felmenő rendszerben az iskolai oktatás részét kellene, hogy képezze a gyermekek közlekedéstudatosságra tanítása.
Miközben a MÜPÁ-ban Bíró József, a Közlekedéstudományi Egyesület társelnöke, A Közlekedési Kultúra Napja Eseménykoordinációs Munkabizottság vezetője számot vetett az elmúlt tíz év történéseiről, a parkolóban a Csicsergő Óvoda apróságai rótták a köröket a KTI munkatársai által felállított mobil KRESZ-pályán. Mert, mint több felszólaló is rámutatott, a kulturált közlekedésre nevelést nem lehet elég korán elkezdeni.
Bemutatta azt a kisfilmet is, amelyben gyermekek hívják fel a figyelmet a közlekedési kultúra fontosságára.
Bíró József a tíz év értékelőjében feltette azt a kérdést, amelyet évről évre feltesznek laikusok és szakemberek egyaránt. Létezik-e egyáltalán olyan, hogy közlekedési kultúra? Nem lehet, hogy csupán általános kultúra létezik és azoknak van igazuk, akik szerint, ha valaki az élet más területein kulturálatlan, a közlekedésben is az?
A KTE társelnöke szerint azonban olyan, mintha valaki azt állítaná: Olyan, hogy művészet van, de festészet, szobrászat nincs, mert azok is mind a művészetből fakadnak. Csakhogy ez nem igaz. Bíró úgy vélte, az általános és a közlekedési kultúra ugyan szoros kapcsolatban állnak, de nem törvényszerű, hogy egy máshoz képest rosszabb vagy jobb képet mutassanak. Arra kell persze törekedni, tette hozzá, hogy mindkettő javuljon, de a közlekedési kultúra önmagában is fejleszthető.
A rendezvényen átadták A Közlekedési Kultúránk értékei 2025 címen meghirdetett:
- Az év hídja
- Az év közlekedésbiztonsági fotója, rövidfilmje
- Az év online és offline közlekedési kiadványa
- Az év társadalmi felelősségvállalója
- A Kerékpáros közlekedési kultúráért
elismeréseket, valamint a
- Kisművész pályázatok nyerteseinek díjait.
Divatbemutatón tekinthette meg a közönség a láthatóságot, és így a közlekedésbiztonságot szolgáló gyalogosoknak készült legújabb ruhákat és kiegészítőket a HRSP és a KTE szervezésében.
F.Gy.A.
Fotók: Iró Zoltán
