Látta? Nem látta? Na látja!

• Egy kevésbé hangoztatott tény, ami miatt rendkívül veszélyes lehet a gyorshajtás.
• Miért nem veszik észre a gyorshajtók még az oldalról közeledő kamionokat sem?
• Minden ötödik autósnak van valamilyen látásproblémája, csak éppen nem tud róla.
• Akkor se használjon éjszaka napszemüveget, ha a zavarja a szembejövők fényszórója!

Aligha van olyan gépjárművezető, aki ne tudná: a gyorshajtás veszélyes. Az első számú baleseti ok. Majd’ minden harmadik sérüléssel járó közúti közlekedési baleset a sebesség helytelen megválasztásával hozható összefüggésbe. Vagy úgy, hogy a jármű vezetője túllépte az adott úton megengedett sebességet, vagy mert ahhoz képest hajtott gyorsabban, ahogy az út, a látási, a forgalmi, az időjárási viszonyok megengedték volna.

Mindenki tisztában van azzal is, hogy a gyorshajtást a rendőrség bünteti. Hogy rendszeresen, egyre gyakrabban ellenőrzi a közlekedőket fixen telepített és mobil eszközökkel, olykor akár néhány kilométeren belül többször is. Ma már civilnek látszó rendőrségi autókból az úgynevezett Pofátlan(TAN)ító gépkocsikból menet közben is mérhetnek. És már csak idő kérdése, hogy drónokat is bevessenek a gyorshajtók kiszűréséhez.

Egyre mélyebbre kell nyúlnia a zsebébe annak, akit gyorshajtáson érnek. Egyes országokban azonban ma már a fékevesztett száguldozók autóját is elkobozhatják, és el is kobozzák, ha rendszeresen jelentős sebességtúllépésen érik őket.

Aki odafigyelt a KRESZ-tanfolyamon, megtanulta, egy autó nagyjából négy tenyérnyi felületen érintkezik az útburkolattal. Ekkora felületen kell úgy megtapadnia, hogy képes legyen gyorsulni, lassulni, és hogy a kanyarokban is képes legyen tartani a menetirányt, azaz, hogy ne csússzon meg.  Túl nagy sebesség esetén a tapadás romlik és az autó, ahogy mondani szokták, elszáll!

Ezek, a mondhatni köztudomású tények, amelyek miatt a gyorshajtás veszélyes.

Gyakran történnek olyan balesetek, amikor a vétkes sofőr azzal védekezik, hogy nem vettem észre a jobbról, vagy éppen balról érkezőt, nem láttam a közeledő gyalogost, kerékpárost. Arra is volt példa, hogy valakinek egy közeledő kamion sem szúrt szemet. Ahogy a fejhallgatóval hangos zenét hallgatva zombikként gyalogló (nemcsak) fiatalok sem veszik észre a közeledő autót, villamost, de még a vonatot sem.

Amikor a balesetben érintettek gépjárművel közlekednek szinte mindig felvetődik, hogy gyorsan hajthattak. Igen gyakran végül a rendőrségi vizsgálat is azzal zárul, hogy valamelyik vagy mindkét fél nem megfelelően választotta meg a sebességét. Pedig egyik se csúszott meg. És igen gyakran a forgalmi helyzet sem indokolta volna a karambolt.

Tényleg nem látták egymást vagy rosszul mérték fel a helyzetüket és a többi közlekedő helyzetét. Ennek is oka van, amit kevesen ismernek. Kevesen tudják, még kevesebben hiszik el magukról, hogy baj van a látásukkal, mégpedig olyan típusú és mértékű a baj, ami a vezetési képességüket is befolyásolja.

Nem feltétlen jelent a „nem jó látás” vezetésre alkalmatlanságot. Ahogy az sem igaz, hogy aki el tudja olvasni a háziorvosnál a szemvizsgáló táblán az utolsó betűsort is, annak minden rendben van a szemével.

Egyes felmérések szerint Magyarországon minden ötödik gépjárművezetőnek van valamilyen látásproblémája, ami kisebb-nagyobb mértékben befolyásolja a vezetési képességét. Azonban a legtöbben erről mit sem tudnak. Orvosnál nem jártak, célzott szemvizsgálaton nem vettek részt, a szemeik összességében elég jók még ahhoz, hogy a kisebb hibáikat korrigálják. Észre sem veszik, hogy már bajban vannak!

Pedig a látás és a gyorshajtás szoros összefüggésben vannak egymással. Vezetés közben a döntésekhez szükség információk 90 százalékát látás útján gyűjtik be a sofőrök. Minél nagyobb a sebesség, annál kevesebb idő áll a rendelkezésre az információ értelmezésére és a cselekvésre.

Egy egészséges ember reakcióideje még a legegyszerűbb manőverek esetén is 0,4-0,5 másodperc. Öt-hét métert tesz meg az autó alattunk az alatt a 0,4-0,5 másodperc alatt 50 km/h sebességnél, ameddig még semmit nem teszünk, csak értelmezzük a helyzetet és elkezdünk reagálni. Ha egy gyalogos lép oldalról elénk, három-négy méterrel előttünk, már a motorháztetőn fekszik, mire a fékre lépünk!

Más szemproblémák is okozhatnak azonban balesetet, és amelyek így vagy úgy összefüggésbe hozhatók a sebességgel, amelyek miatt később a vétkes sofőr váltig állítja majd, hogy ő bizony nem látta…, nem vette észre a gyalogost vagy a másik járművet, az előző pillanatban az még nem volt ott.

Hogy mik a vezetést befolyásoló leggyakoribb lépésproblémák?

A megváltozott távollátás élesség:

Ahhoz, hogy a gépjárművezetők időben reagálhassanak a forgalmi helyzet változásaira, elkerülhessék az esetleges akadályokat, elengedhetetlen, hogy minél nagyobb távolságból érzékeljék azokat. És persze, hogy olyan sebességgel haladjanak, hogy az akadály észlelésre után még legyen idejük a szükséges manőverekre.

A mélységérzékelés romlása:

Erre például azért van szükség, hogy mozgó járműben is képes legyen eldönteni a sofőr, hogy befér-e még a járműve két másik, szintén mozgó jármű közé. Nyilvánvaló, hogy minél nagyobb a sebesség, annál kevesebb idő áll a rendelkezésére erre. Ha túl rossz a szeme mélységérzékelése vagy túl nagy a sebesség, karambol vagy koccanás a vége.

A szem alkalmazkodó képességének a romlása:

Nem mindegy, hogy a szemek milyen gyorsan képesek fókuszt váltani. Vezetés közben adódhatnak és szinte mindig adódnak is olyan helyzetek, amikor a sofőrnek a figyelmet hirtelen egész máshová kell koncentrálni, majd vissza, ahol korábban volt, és olykor többször is meg kell ismételni az oda-vissza fókuszálás néhány másodpercen belül.

A szemizmok állapota és egyensúlya:

Részben a fókuszváltás képességével is összefügg, hogy mennyire képes valaki a tekintetét (a szemeit) egyszerre és könnyedén egyik pontról a másikra fordítani. Aligha szorul magyarázatra, hogy ennek miért van jelentősége a gépjárművezetés közben.

A látómező szélességének megváltozása:

A látómező szélessége függ össze talán a legtöbb szálon a sebességgel és amit a leginkább befolyásol a gyorshajtás. Itt ugyanis nemcsak arról van szó, hogy a sebesség növekedésével csökken az az idő, ami alatt észrevehetünk egy oldalirányból közeledő járművet vagy éppen gyalogost. Egy egészséges szemű ember látószöge 180 fok. Feltéve, hogy nem visel a látást korlátozó szemüveget, sapkát, kapucnis kabátot és hasonlókat. Azonban a sebesség növekedésével a látómező szélessége csökken. 100 km/h tempó mellett már alig több mint 40 fok. A harmada a normál sebesség melletti szélességnek. Emiatt minél gyorsabban hajt egy sofőr, annál nehezebben, annál kevésbé észleli az oldalirányú mozgásokat. Mindinkább csőlátóvá válik és a haladási irányban lévő dolgokra lesz képes fókuszálni.

Látás romlása rossz fényviszonyok között:

Még az egészséges szemű fiatalok között is vannak, akik „nem szeretnek” éjszaka vezetni, többnyire, mert nem érzik biztonságosnak a helyzetüket. 40 év felett a szem fokozatosan veszít addigi képességeiből, és mind többen érzik megterhelőnek az esti, éjszakai vezetést. Nehezebben tájékozódnak, és egyre jobban zavarja őket a szemből közeledő fénye. Az egészséges emberi szem még 40 felett is viszonylag sokáig képes ellensúlyozni az ilyen problémákat, ami azonban mind több erőfeszítést igényel és a szemek gyors kifáradását okozza. Sok idősödő és idős sofőr napszemüveget használ az éjszakai vezetéshez. Ez azonban rendkívül veszélyes, mivel megnehezíti az út szélén közlekedő gyalogosok észlelését.

Nem megfelelő színlátás:

A színlátás tűnik a legkevésbé fontos tényezőnek, végül is a színvak is megtanulhatja, hogy ha fent világít a lámpa, akkor piros, ha lent, akkor zöld és így tovább. A táblákat is úgy tervezték, hogy a színtévesztők és a színvakok számára is egyértelmű legyen a jelzésük. Azonban, amikor gyorsan kell sokféle információt egyszerre befogadnia és feldolgoznia az agynak, akkor párhuzamosan minden érzékszervünket beveti. Olyankor van jelentősége a színeknek, a hangoknak, a rezgéseknek, olykor még a szagoknak is, hogy minél rövidebb idő alatt minél több információt gyűjthessen be az agy. Ezen túl a színlátás romlása intő jel lehet arra, hogy elérkezett az ideje egy alaposabb látásvizsgálatnak.

Számos olyan szemprobléma van, amelyek még nem teszik vezetésre alkalmatlanná a sofőröket, ám rá kellene, hogy bírják őket az óvatosabb vezetésre. A nagy sebesség ugyanis nemcsak a látásra van hatással, hanem más érzékszervekre is, továbbá csökkenti a reakcióra rendelkezésre álló időt.

Akik tisztában vannak a látásuk milyenségével, hosszú ideig vezethetnek balesetmentesen, ha betartják az állapotuknak megfelelő szabályokat. Lassabban hajtanak, nem vezetnek éjszaka és elkerülik azokat a helyeket, ahol nagy a forgalom és sok felé kell egyszerre fókuszálni.

Sok kisodródásos, felborulásos baleset hétterében sejtik a szakértők a gyorshajtást akkor is, amikor azt a nyomok nem feltétlen indokolják. Későn vette észre az akadályt és túl erősen avatkozott be (túl erős, hirtelen és nagy volt a kormánymozdulat), mert nagy hirtelenjében a sofőr biztosra akart menni. És sokszor épp ez az, amivel bajba sodorja magát.

F.Gy.A.