„Legalább láttuk volna benne az emberséget…”
- Hat évet kell magyar fogházban töltenie a veronai buszbaleset okozójának, de lehet, hogy csak négyet.
- Két kommandós kísérte a tárgyalásra az egykori buszsofőrt, az áldozatok hozzátartozóinak a haragjától védték.
- Nem kért bocsánatot, nem tanúsított együttérzést, még csak a szemükbe sem nézett a tárgyalás alatt.
36 nap híján hat évvel az után, hogy az olasz A4-es (Milánót Velencével összekötő) autópályán a Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjaival, tanáraival és néhány volt diákjával franciaországi sítáborból hazafelé tartó magyar rendszámú autóbusz hídpillérnek hajtott majd kigyulladt 17 ember, köztük 11 tanuló halálát okozva, a Fővárosi Törvényszéken jogerősen befejeződött a tragédia miatt indult büntetőper.
A tragédia fő felelősének, V. János buszsofőrnek magyar fogházban kell letölteni az Olaszországban rá jogerősen kiszabott hatéves szabadságvesztés büntetést. Bár azt még nem lehet tudni, hogy mennyit kell leülnie a hatéves büntetéséből.
A buszt két sofőr vitte a végzetes franciaországi útra. Amikor a baleset bekövetkezett V. János ült a volán mögött, bár ő ezt közvetlenül a tragédia után tagadni próbálta. Később az is kiderült, hogy V. János súlyos alvászavarban szenvedett, amiről tudott, de még a munkaadója előtt is titkolta, ez utóbbi ok miatt merték rábízni a Franciaországba indított járatot és annak 55 utasát.
Az olaszországi büntetőeljárásban bizonyítottnak találták, hogy V. János elaludt a volán mögött, ezért „vezette” a buszt a hídpillérnek. Ezt támasztották alá azoknak a szemtanúknak a vallomásai is, akik a busz mögött autózva látták, hogy a jármű fokozatosan sodródik a szalagkorlát felé. Egy szakértő szerint is a tanúk tipikus elalvásos baleset kívülről látható jeleit írták le vallomásaikban.
Azonban a sofőr elalvásának még nem kellett volna ekkora tragédiát okozni. Csakhogy a szalagkorláttal is voltak gondok. Nemhogy nem állította meg, még csak nem is lassította le a buszt, és ahelyett, hogy elterelte volna a hídpillértől, egyenest neki vezette. Emiatt a V. János ellen indult eljárással párhuzamosan az autópályát üzemeltető cég több munkatársát is meggyanúsította, majd vád alá helyezte az olasz ügyészség; az ő perükben még nem született ítélet.
V. Jánost eredetileg 18 évre ítélte volna az elsőfokú bíróság, végül azért kapott „csak” 12 évet, mert rövidített eljárást kért. Az idő pénz, a spórolást pedig így díjazta az olasz igazságszolgáltatás. Ha normál eljárásban folyt volna le az elsőfokú per, az olasz igazságszolgáltatás ismerői szerint bizonyosan 18 évre is küldte volna rács mögé a bíró. Bár ez csak a külső szakértők feltételezése, az olasz sajtó máig minden idők legsúlyosabb olaszországi közlekedési balesetei között említi a veronai tragédiát.
Másodfokon aztán – ahogy Szendrei Endre, az egyik áldozat unokabátyja fogalmazott korábban lapunknak – „piaci kofák módjára megalkudott a vád és a védelem, egymás tenyerébe csaptak”, V. János ítélete pedig ettől hat évre zsugorodott.
Ő ekkor már Magyarországon tartózkodott, Békéscsabán. Még munkát is vállalt. Szeptember 8-án otthonában vették őrizetbe, később le is tartóztatták, miután az olasz hatóságok „Európai elfogató parancsot” adtak ki ellene. V. azonban nem akart olasz börtönbe vonulni, kérte, hogy a büntetését hadd töltse le itthon. Ezt a kérését a bíróság akceptálta. Nem adta ki Olaszországnak.
Elutasították ugyanakkor azt a kérését, hogy szabadlábon várhassa ki ügyében a jogerős döntést. Úgy ítélte meg a bíróság, hogy bár anyagi körülményei rendezettek, a kiszabott büntetés mértékére és arra figyelemmel, hogy a vezetési képességét befolyásoló betegségét korábban eltitkolta, arra lehetett következtetni, hogy kivonná magát a további eljárás alól, ezért nem engedték szabadon.
December 15-én a Fővárosi Törvényszék az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerint döntött V. János olaszországi elítélésének megfeleltetéséről.
A férfit két megtermett kommandós kísérte a tárgyalásra. Nyilvánvaló volt, hogy nem a szökésétől tartanak, sokkal inkább azért kellett két nagydarab büntetés-végrehajtási kommandóssal kísértetni, hogy megvédjék az áldozatok hozzátartozóinak haragjától.
V. Jánosnak a tárgyalóterem felé haladva el kellett mennie az áldozatok fotóit tartó hozzátartozók sorfala előtt. Igyekezett nem a szemébe nézni senkinek sem, de az nem mindig sikerült. Később, az ítélethirdetés előtti szünetben az egyik szülő, a korábban lapunknak is nyilatkozó Márton László odalépett hozzá és ráförmedt: „Megölted a fiamat, gyerekgyilkos!” A vádlottat kísérő egyik kommandós határozott utasítására aztán szó nélkül odébb ment.
A törvényszék az ítéletben rámutatott: V. Jánost a Veronai Bíróság 2020. június 19-én, majd a Velencei Fellebbviteli Bíróság 2021. november 26-án kelt és 2022. január 11-től jogerős ítéletével az olasz törvény szerinti közúti emberölés bűncselekménye miatt hat év szabadságvesztésre ítélte.
Az olasz ítélet szerint a terhelt 2017. január 20-án 23 óra 40 perckor egy autóbuszt vezetett 55 személlyel a fedélzetén. A gépjármű az A4-es (Milánó-Velence) autósztrádán haladt, amikor a sofőr a volán mögött elaludva elveszítette uralmát a busz felett, aminek okán a jármű súlyos balesetet szenvedett. A baleset következtében 17-en életüket vesztették, sokan pedig súlyosan megsérültek. Az olasz döntés értelmében a sofőr „gondatlanságból, hanyagságból, tapasztalatlanságból és a közúti közlekedésről szóló jogszabályok megsértéséből álló bűnt követett el”.
A Fővárosi Főügyészség a jogerős tagállami ítélet figyelembevételét és megfeleltetését, valamint a büntetés végrehajtásának átvételét indítványozta. A terhelt és védője ezt nem ellenezte.
A törvényszék szerint V. János a veronai balesetben tanúsított magatartásával megvalósította „a magyar Büntető Törvénykönyv szerinti „egy rendbeli halálos tömegszerencsétlenséget okozó közúti baleset okozásának vétségét”, amelynek büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
Mindezek alapján az olasz bíróság által kiszabott hat év tartamú szabadságvesztést a Fővárosi Törvényszék a magyar joggal összeegyeztethetőnek ítélte és megállapította, hogy az hat év fogházbüntetésnek felel meg.
Nehéz eldönteni, hogy az áldozatok hozzátartozóit mi döbbentette meg jobban az ítélethirdetés végére: az ítélet vagy az a tény, hogy V. János ahogy korábban sem, most sem nézett a szemükbe, nem kért bocsánatot, nem mutatott semmiféle megbánást a történtek miatt.
„Legalább láttunk volna benne valami emberséget”, kelt ki magából az RTL kamerája előtt Márton László, akit a többi hozzátartozóval együtt az is felháborított, hogy jó magaviselete esetén V. a büntetése kétharmadának kitöltése után, azaz nagyjából négy év múlva feltételesen szabadulhat. Az a bűn, amiért az olasz jog alapján 18 évet is kaphatott volna V. János, de a rövidített eljárásban már csak 12-őt, és amit a kinti védelem sikeresen lealkudott a felére, lehetséges, hogy végül csak négy lesz, vagy még annyit sem kell rács mögött töltenie majd V. Jánosnak.
A sofőr ügyvédje azonban ezt is megkísérelte megfelezni. Az olasz törvényekre hivatkozva indítványozta: védencét már a büntetés felének a kitöltése után helyezzék feltételesen szabad lábra. Kérelmét azonban Balogh Márta bírónő elutasította.
F.Gy.A.