Legyen olcsóbb és egyszerűbb a jövő népautója?

• Januárban szenátusi meghallgatást tartanak az autóipar helyzetéről Washingtonban.
• A fő kérdés: jó-e az, ha újabb és újabb elektronikákkal tömik tele az új autókat, amelyek már így is egyre kevésbé megfizethetők?
• Az amerikai közúti biztonsági intézet adatai ugyanakkor azt mutatják, hogy az automatikus vészfékezés akár a felére is csökkentheti a balesetek arányát.

Milyen az igazi népautó? Egyszerű, strapabíró, praktikus, elegendő helyet kínál, és megfizethető. Mind ezeknek a kritériumoknak nyilvánvalóan megfelelt a világ első népautója, a Volkswagen Typ 1, később VW  Käfer (Beetle, Bogár). A VW 1938-tól 2003-ig gyártotta, 2002. júniusáig 21,5 millió darabot értékesítettek. Ezzel az autó a világ harmadik legnagyobb példányszámban eladott modellje lett. Mai fogalmaink szerint kisautó volt: a hossza alig több mint négy méter, szélessége másfél, magassága szintúgy, tömege pedig mindössze 840 kiló. Hátul hajtotta a négyhengeres, léghűtéses boxermotor, jellegzetes ciripelő hangjáról távolról felismerhető volt.

Ma is megvennék sokan, ha az autóipar és a szabályozási környezet nem változik meg drasztikusan azóta: felsorolni sem lehet a hatóságilag kötelezően előírt képességeket és felszereléseket, amelyeket egy ma forgalomba helyezni szándékozott gépkocsinak tartalmaznia kell. Amíg a biztonsági öv, a merevített utascella, az ABS és társai lassan és észrevétlenül lettek tartozékai a járműveknek, a jelenlegi fütyülő-sípoló-bimbamoló sofőrsegédek arzenálja inkább ellenérzést kelt az autósokban. Ráadásul ezeket – még ha nem is használják -, de az autóval elkerülhetetlenül megvásárolják a tulajdonosok. Részben emiatt olyan drágák az új autók, ami még az erősebb fizetőképességű nyugat-európai és észak-amerikai piacokon is visszaveti az értékesítést.

Az Egyesült Államokban éles vita bontakozott ki az utóbbi hónapokban a hagyományos autóépítési elvek hívei és a “smart car” koncepció támogatói között – számolt be róla a Carscoops szaklap. A vita a megfizethetőségi aggályokat állítja szembe a közlekedésbiztonsági előnyökkel. Az érvek és ellenérvek most a legfelsőbb fórumon csapnak össze: a három nagy amerikai autógyártó, a General Motors, a Ford és a Stellantis felsővezetői jelennek meg és tesznek vallomást a Kongresszus előtt. Az ülésen várhatóan az új járművek növekvő költségei lesznek terítéken.

A republikánusok szerint az olcsóbb autókhoz vezető út a biztonsági szabályozás csökkentése. Az autógyártók lobbicsoportjai egyetértenek ebben. A technológiával szemben szkeptikus törvényhozók azzal érvelnek, hogy a legjelentősebb biztonsági előrelépések évtizedekkel ezelőtt megtörténtek már a biztonsági övekkel és a szerkezeti ütközésbiztonsággal, és hogy a modern rendszerek előnyei korlátozottak a költségükhöz képest.

A biztonsági technológiák támogatói viszont azzal érvelnek, hogy például az automatikus vészfékezés hatékonyan előzi meg a baleseteket és menti meg az életeket. Az Insurance Institute for Highway Safety (IIHS) már 2014-ben kimutatta, hogy az automatikus vészfékezés akár a felére is csökkenti a balesetek arányát az ilyen technológiával nem rendelkező járművekhez képest.

Az USA piacán végbemenő változások egyáltalán nem érdektelenek az európai autózás szempontjából. Az elektromos átállás erőltetett szakasza a választások után véget ért idén januárban, és Bill Gates minapi pálfordulása után – szerinte immár nem a C02-kibocsátás csökkentésére kell az emberiség erőforrásait mozgósítani, hanem a globális felmelegedés hatásainak ellensúlyozására – az EU zöld fordulata is veszített a lendületéből.

A mesterséges intelligencia fejlődése azonban mindent elsöprő hatásnak tűnik jelenleg, és ha a ma még itt-ott tökéletlen sofőrsegéd rendszerek jobban, észrevehetetlenül működnek majd, senkinek nem jut eszébe minden indulás előtt kiiktatni ezeket. A tömeggyártás pedig idővel eljelentékteleníti a többletköltséget, amely jelenleg még észrevehetően drágítja az új autókat.

Milyenek legyenek a jövő népautói? Egyáltalán lesznek népautók? Ha igen, remélhetően biztonságosabb résztvevői lesznek a közúti közlekedésnek.

N. V.