Létezik-e hatékonyabb szankció az ittas vezetés visszaszorítására, mint a vezetési tilalom elrendelése?

Napjainkban a vezetői engedélynek a mobilitásban, az önálló, aktív és teljes körű életben különösen fontos szerepe van.
Hazánkban a vezetői engedély elvesztésének veszélye jelenti a leghatékonyabb szankciót az ittas vezetéssel, és a visszaeső elkövetéssel kapcsolatban.
A nemzetközi gyakorlatban olyan szankciók, intézkedések is ismertek, amelyeknek a szakértők a vezetési jogosultság korlátozásánál is nagyobb visszatartó hatást tulajdonítanak.
Ezek egyike a jármű elkobzása, amelyet kontinensünkön elsőként Dánia vezetett be.
Elkobzás a visszaeső ittas elkövetést, illetve az első alkalommal történő, de 2,01 gramm/litert meghaladó ittas járművezetést fenyegeti.
Elkobzás során a gépjármű feletti rendelkezési jog véglegesen megszűnik, a járművet értékesítik, és a befolyt összeg a költségek levonását követően az államkasszába kerül.
Az elkobzás tehát végleges hatályú intézkedés, szemben a vezetési jogosultság korlátozásával, mely jellemzően határozott ideig (hónapokig, esetleg évekig) tart.
Az alkoholszondás indításgátló elrendelésének hatásfoka a nemzetközi tapasztalatok alapján ugyancsak meghaladja a határozott időtartamú járművezetéstől eltiltásét.
Ezt az intézkedést jelenleg kilenc tagállam alkalmazza, az alcolock használatának elrendelése általában egy-három év közötti időtartamra történik.
A magasabb fokú hatékonyság főként abban nyilvánul meg, hogy az ittas vezetés miatt jogerősen elmarasztalt vezetők kisebb hányada lesz bűnismétlő, ha alcolock használatára kötelezik. A beépített alkoholszonda ugyanis az adott járművel való közlekedést megakadályozza.
Ugyanakkor a vezetési jogosultság korlátozásával (jogosítvány bevonásával stb.) érintett járművezetők jelentős része, akár egynegyede visszaül a volán mögé még azelőtt, hogy vezetői engedélyét visszakapná – akár ittas állapotban is!
Az alcolock használatával kapcsolatos intézkedések hatékonyságát kutatási eredmények támasztják alá.
Hazánkban is célszerű megvizsgálni a járműelkobzás, valamint az alkoholszondás indításgátló elrendelésének lehetőségét a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram 2026-2028 időtartama alatt.

Tény, hogy a mobilitás az önálló, aktív és teljes körű élet egyik alapfeltétele, és ezen a területen a vezetői engedélynek különösen fontos szerepe van. A vezetői engedély lehetővé teszi az önállóságot és a legmagasabb szintű mobilitást, hiszen tulajdonosa nem függ a tömegközlekedéstől, és gyorsan, rugalmasan eljuthat különböző helyekre. A jogosítvány továbbá jelentősen megkönnyíti a mindennapi életet, javítja az elhelyezkedési lehetőségeket, elősegíti a személyes fejlődést, és nagyobb rugalmasságot kínál az ügyek intézéséhez, a létszükségletek beszerzéséhez, a hétvégék és szabadságok szervezéséhez, valamint a rokoni, baráti és egyéb kapcsolatok fenntartásához. Sokak számára a jogosítvány a szakmai tevékenységeikhez is elengedhetetlen, mivel bizonyos vállalkozások működtetéséhez, illetve munkakörök betöltéséhez gyakran előfeltétel.

Magyarországi helyzet

Magyarországon minden bizonnyal a vezetői engedély elvesztésének reális veszélye jelenti a legnagyobb visszatartó erőt a közúti szabályszegések elkövetésétől a hatályos jogszabályok alapján elrendelhető büntetések rendszerén belül. A vezetői engedély határozott ideig tartó, vagy végleges hatályú visszavonása, ezáltal az egyéni mozgásszabadság jogszabály általi korlátozása mindenkit egyformán érint, vagyoni, kereseti és társadalmi helyzetétől függetlenül. Szemben a fix összegű pénzbírságokkal, amelyek az alacsony jövedelműekre nézve nagyobb, illetve akár jelentősen nagyobb terhet – és ennek megfelelő visszatartó hatást – jelentenek, mint a tehetősebbek esetében. (Ettől függetlenül természetesen a pénzbírságoknak a hazai szankciórendszerben nélkülözhetetlen szerepük van).

Hazánkban az ittas vezetés évtizedeken keresztül olyan kiemelt jogsértésnek számított, amely elkövetése a vezetői engedély helyszíni elvételével, majd visszavonásával járt. Napjainkra a helyzet részben megváltozott, mert erre kizárólag a bűncselekményi szintet elérő ittas vezetés esetén kerülhet sor. A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama tíz év.

A hatályos szabályozásról röviden:

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975 (II.8.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 4.§ (1) bekezdés c/pontja alapján járművet az vezethet, aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.

Az Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C törvény törvény 55. § (2) bekezdése alapján „A járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el. Különös méltánylást érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető.”

A járművezetés ittas állapotban a Btk. 236.§-ának (1) és (2) bekezdésébe ütközik. A bűncselekmény vétségi alakzatának elkövetése esetén az elkövető egy évig terjedő, bűntett elkövetése esetén – a következménytől függően – kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A Btk. 240.§ (3) bekezdése alapján az tekintendő ittas állapotban lévő személynek, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.

Az enyhébb súlyú, bűncselekményi szintet el nem érő ittas vezetés esetén a vezetői engedély helyszíni elvételére, és visszavonására nincs lehetőség. Utóbbi cselekmények a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (1) bekezdés kd/ pontja alapján a tényleges felelősségen alapuló közigazgatási bírságolás rendszerébe tartoznak. Ezek szankcionálása a 156/2009. (VII.29.) Korm. rendelet 11d melléklete alapján történik, a bírság fix összege – az elkövetett cselekmény jellegétől függően (melyet a jogszabály három kategóriába sorol) – 39.000.-Ft és 130.000.-Ft között változik.

A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CCCVIII. törvény 4. § (1) bekezdése ittas járművezetés bűncselekmény elkövetése esetén 11 pont, a közigazgatási bírsággal sújtandó ittas vezetés esetén – a c/pontban jelzett három kategóriától függően – 6, illetve 8 előéleti pont adásáról rendelkezik.

A járművezetés ittas állapotban bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elmarasztalt járművezetőknek, akiknek vezetői engedélyüket elvették, jogszabályban meghatározott esetekben utánképző tanfolyamon kell részt venniük Az utánképzés jelenlegi rendszerében az enyhén ittas vezetők foglalkozásai az V. program, a közepesen ittas vezetőké a VI. program, míg a súlyosan ittas, vagy visszatérően ittas vezetők foglalkozásai a VII. program keretében valósulnak meg. Az utánképzésen való részvétel akár akár további heteket, esetleg hónapokat jelenthet jogosítvány nélkül az érintettek számára, akik az engedélyüket csak a tanfolyam sikeres befejezését követően kaphatják vissza. Hazánkban az eltiltás ideje határozottan nem éri meg a volán mögé ülni (józan állapotban sem), hiszen az bűncselekménynek minősül, és elkövetését akár 3 évig terjedő szabadságvesztés büntetés fenyegeti.

A Btk. 239/B § bekezdés alapján:

„Járművezetés az eltiltás hatálya alatt

(1) Aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó járművet vezet, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki a bűncselekményt büntetőeljárásban kiszabott járművezetéstől eltiltás hatálya alatt követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Nemzetközi gyakorlat

Több európai országban a magyarországinál sokrétűbb, progresszívabb szabályozások vannak életben. Ezért amennyiben a nemzetközi gyakorlatot vesszük alapul, akkor a címben feltett kérdésre (Létezik-e hatékonyabb szankció az ittas vezetés visszaszorítására, mint a vezetői engedély elvétele?) a válasz egyértelműen: igen! A vezetői jogosultság korlátozásánál és a pénzbírság alkalmazásánál ugyanis a szakértők két intézkedésnek is nagyobb visszatartó hatást tulajdonítanak, melyek az alábbiak:

a) jármű elkobzása,

b) alkoholszondás indításgátló (alcolock) alkalmazása.

a) Jármű elkobzása

A jármű ittas vezetés miatt történő elkobzásának példájával Dánia szolgál, ahol esetenként drákói szigorral fenyegetik a közlekedési szabályszegések elkövetőit. Ha a járművezető úgy vesz részt a forgalomban, hogy vérének véralkohol-értéke meghaladja a 2,01 gramm/litert (köznyelvi használatban: ezreléket), akkor a gépjárművet a rendőrök a helyszínen lefoglalják. Ugyanez történik akkor, ha a sofőr ennél enyhébb mértékben ittas (legalább 1,2 g/l), de visszaeső ittas vezetőnek minősül. Az eljárás független attól, hogy dán állampolgárról, vagy külföldiről van szó. A lefoglalás dán változata azt jelenti, hogy a gépjármű feletti rendelkezési jog ideiglenesen megszűnik. Az csak a későbbiek során, a bíróság döntésének jogerőre emelkedésekor derül ki, hogy az autót valóban elkobozzák, vagy visszaszolgáltatják a tulajdonosának. Elkobzás esetén a járművet a rendőrség értékesíti, és a vételár – a költségek levonását követően – az államkasszába kerül.

Amíg tehát a vezetési jogosultság korlátozása esetén a tilalom az esetek döntő többségében határozott ideig tart, azaz mindössze ideiglenes jellegű, és a büntetési idő leteltével, a feltételek teljesítését követően az érintett a jogosítványát visszakapja (vezetési jogosultsága helyreáll), addig gépjármű elkobzása esetén az intézkedés végleges jellegű, és a sofőrnek a szabályszegés elkövetésének eszközétől véglegesen búcsút kell vennie. Ez a végleges fizikai és anyagi veszteség, illetve ennek veszélye teszi a jármű elkobzásának intézményét kiemelkedő hatásfokúvá.

b) Alkoholszondás indításgátló (alcolock) alkalmazása.

A másik kiemelt hatékonyságú intézkedés az alkoholszondás indításgátlók (és az általában ezzel együtt járó rehabilitációs programok) alkalmazása, mely különösen a visszaeső ittas elkövetőkkel szemben nyújt hatékony eszközt az igazságszolgáltatásban érintett hatóságok (jellemzően a bíróságok, ritkábban a rendőrségek) számára. Magasabb szintű alkoholos befolyásoltság esetén ugyanakkor az alcolock használatára vonatkozó kötelezettség az első alkalommal elkövetők részére is elrendelhető. Az alkoholszondás indításgátló használatát meghatározott időtartamra (általában 1-3 év közötti időtartamra) rendelhetik el. A kontinensünkön 2008 óta létező intézkedés napjainkban kilenc uniós tagállam gyakorlatában figyelhető meg (a dán gyakorlatban is), és az információk alapján további öt ország vizsgálja a bevezetés lehetőségét.

Miért lehet hatékonyabb az alcolock alkalmazása a vezetői jogosultság korlátozásánál az ittas vezetők körében? A válasz viszonylag egyszerű. A nemzetközi tapasztalatok, valamint az anonim felmérések alapján ugyanis a vezetői jogosultságukban ittas vezetés miatt korlátozott járművezetők nem csekély része, akár egynegyede is visszaül a volán mögé, és részt vesz a közúti forgalomban még azelőtt, hogy vezetői engedélyét visszakapná. Akár úgy is, hogy a vezetés előtt szeszes italt fogyasztott. Az érintett sofőrök egy része sajnálatos módon úgy gondolja, hogy a vezetéshez alapvetően autó és slusszkulcs kell, nem pedig jogosítvány, az ittassággal kapcsolatban pedig úgy vélekedik, hogy „engem még egyszer úgysem kapnak el”. Ausztriában a BMI (Szövetségi Belügyminisztérium) által közzétett adatok szerint éves átlagban mintegy 26 ezer emberrel szemben rendelnek el vezetési tilalmat ittas vezetés miatt. Ezeknek a sofőröknek több mint egynegyede – kb. 7 ezer fő – azonban ezt követően, jogosítvány nélkül is vezet, akár napi szinten is. Ennél is megdöbbentőbb, hogy közülük kb. 4 ezer fő attól sem riad vissza, hogy ismételten ittas állapotban üljön a volán mögé. Az alkoholzáras indításgátlók azonban jelentős akadályt jelenthetnek az érintettek számára, hiszen ezek az eszközök képesek lehetnek megakadályozni azt, hogy az ittas vezetés miatt jogerősen elmarasztalt, járművezetéstől eltiltott személyek a tényleges eltiltás ideje alatt járművet vezessenek.

Az alkoholszondás indításgátlók hatékonyságát vizsgálati eredmények is igazolják. Finnországban, ahol 2008-ban kontinensünkön elsőként vezették be lehetőségként az alcolock használatának elrendelését, kutatás keretében vizsgálták meg a módszer hatékonyságát az első négy év adataira építve. A Liikenneturva (Közlekedésbiztonság) szervezet által közzétett információk alapján 2008 és 2012 között a „hagyományos” szankciókkal, azaz vezetői jogosultság korlátozásával, valamint pénzbüntetéssel sújtott ittas járművezetők 30%-a vált visszaeső elkövetővé. Ezzel szemben azoknak a járművezetőknek mindössze 5,7%-a ült ismételten ittas állapotban volán mögé, akikkel szemben alkoholszondás indításgátló használatát rendelték el. A módszer további eredményeként értékelték, hogy a beépített alkoholszondák négy év alatt mintegy 12 ezer esetben akadályozták meg a járművezetőt, hogy ittasan vegyen részt a közúti forgalomban, és a becslések alapján ennek sokszorosa lehet mindazon események száma, amikor a beépített alkoholszonda miatt az érintett meg sem kísérelte az ittas vezetést. A finn tapasztalatokat az Európai Bizottság által közzétett információk is megerősítik, miszerint kontinensünkön az alkoholzárak akár 40-95 százalékkal hatékonyabbak az ittas vezetés és a visszaeső elkövetés megelőzésében, mint a hagyományos intézkedések, ide értve a vezetői engedély visszavonását, valamint a pénzbírságok alkalmazását.

Befejezés

Magyarországon az ittas vezetés napjainkban még mindig kiemelt közlekedésbiztonsági problémának számít, annak ellenére, hogy ezen a területen a 2008. óta eltelt időszakban folyamatosan kedvező trend tapasztalható. A 2024. év baleseti adatai ugyanakkor azt mutatják, hogy napi átlagban még mindig 2-3 fő okoz személysérüléses, jellemzően súlyos kimenetelű közúti balesetet szeszes italtól befolyásolt állapotban, továbbá átlagosan számítva száz balesetből csaknem minden hetedik személysérüléses baleset elkövetése ittas személyhez kötődik. Ezért további erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy ezeknek a baleseteknek, és elkövetőiknek a száma a legminimálisabb értékre csökkenjen. Hazánkban is célszerű figyelemmel kísérni a nemzetközi példákat, követni a bevált, hatékony gyakorlatokat, és megragadni minden olyan ellenőrzési, szabályozási és technikai lehetőséget, amelyek által az ittas vezetések száma visszaszorítható. Tény, hogy a jármű elkobzásának, valamint az alkoholszondás indításgátló használatának bíróság általi elrendelése – mint lehetőség – a leghatékonyabb módszerek közé tartozik, ezért a 2026. január 1-én hatályba lépő Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram 2026-2028 időszaka alatt hazánkban is célszerű megvizsgálni ezen intézkedések bevezetésének a lehetőségét.

G.I.