Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének alakulása 2022-ben – III. rész
a) A közúti balesetek okozói
Az elmúlt évben a személysérüléses közúti balesetek valamivel több, mint kétharmadát (68%-át) a személygépkocsi vezetők okozták, őket második helyen a kerékpárosok követik, 8%-os aránnyal. A tehergépjármű vezetők a balesetek 7%-át, a gyalogosok a 4%-át, az autóbusz- vezetők pedig a 2%-át okozták. A motorkerékpárosok részaránya 4%, a segédmotoros kerékpárosoké pedig 3%-os a balesetek okozóin belül.
A balesetet okozók adatainak úthasználók szerinti kimutatását a következő táblázat tartalmazza.
Megjegyzés: az elmúlt két évben a kerékpárosok részaránya a balesetet okozókon belül folyamatosan csökkent, a 2020. évi 12%-ról 2021-ben 9%-ra, majd 2022-ben 8%-ra. A személygépkocsi vezető okozók részaránya nem változott, a 2021. évi szinten maradt, míg az autóbusz vezetők részesedése az elmúlt évben 1%-kal nőtt.
(A kerékpárosok által okozott, személyi sérüléssel járó közúti balesetek terén tapasztalható kedvező változás nem tekinthető általános trendnek Európában, hiszen például a német Szövetségi Statisztikai Hivatal 2023. február 24-én kiadott közleménye alapján Németországban 2022. január 01. és november 30. között jelentős mértékben, mintegy 30%-kal nőtt a kerékpáros halálos áldozatok száma, és emiatt olyan sürgős intézkedéseket helyeztek kilátásba, mint az infrastruktúra fejlesztés, valamint a kerékpárosok által elkövetett szabályszegések rendészeti eszközökkel történő visszaszorítása).
b) egyéb adatok alakulása
Az ORFK Főügyeletének napi jelentései alapján 2022. január 1. és december 31. között 178 fő személygépkocsi vezetőjeként, 123 fő gyalogosként, 100 fő jármű utasaként, 45 fő kerékpárosként, 43 fő motorkerékpárosként, 14 fő tehergépkocsi vezetőként, 11 fő pedig segédmotoros kerékpárosként halt meg közúti balesetben (zárójelben a 2021. év megfelelő adatait láthatjuk).
Legnagyobb arányban (30% körüli mértékben) a közlekedés legsérülékenyebb résztvevői közé tartozó gyalogos, valamint kerékpáros halálos áldozatok száma nőtt. Ennél kisebb mértékű növekedés jellemzi a személygépkocsi vezetőjeként meghaltak számát. Ugyanakkor kevesebben vesztették életüket a közutakon tehergépkocsi vezetőjeként, motorkerékpárosként, valamint jármű utasaként az előző évhez képest, míg 2022-ben a közúti közlekedés egyetlen autóbuszvezető életét sem követelte.
Az elmúlt évben a gyermekkorú (0-14 év közötti) halálos áldozatok száma sajnálatos módon 12 főre nőtt a 2021. évi 7 fővel szemben. Az elhunyt gyermekek közül 5 fő jármű utasa, 1 fő jármű vezetője, 6 fő pedig gyalogos volt a tragédia bekövetkezésekor.
(Megjegyzés: a g/pontban feltüntetett adatok a 24 órás országos főügyeleti szolgálatok leadásakor kerültek rögzítésre, így jellegüknél fogva kevésbé pontosak, mint az előzetes adatok. Az adatok az ellenőrzések és a véglegesítés során még változhatnak.)
Befejezés
2021. január 1-től új közösségi közlekedésbiztonsági célkitűzések vannak érvényben. Az Európai Bizottság a hatályos közúti közlekedésbiztonsági programjában középtávú célként határozta meg, hogy 2030 végére felére csökkenjen a közúti halálos áldozatok és a súlyosan sérültek száma. Hosszú távú célként pedig az Európai Bizottság napirenden tartja a ”Vision Zero” szemléletet, aminek lényege, hogy 2050-re a közúti halálozások és a súlyos sérültek száma a nullához közelítsen. Ezeket a célkitűzéseket Magyarország is átvette.
Fontos megjegyezni, hogy a 2030-ig megfogalmazott közösségi célkitűzések bázisévének meghatározásában változás történt. Erre utal, hogy a legutóbbi uniós helyzetjelentésekben (amelyeket az Európai Bizottság, illetve az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács, azaz ETSC adott ki) az aktuális baleseti adatokat már nem a 2020. év, hanem a pandémia előtti utolsó esztendő, 2019 megfelelő adataihoz viszonyítják. Ugyanez tapasztalható több tagállami dokumentumban is, mint például a Német Szövetségi Statisztikai Hivatal legutóbbi, a 2022. év baleseteiről kiadott közleményében. Az Európai Unió fő közlekedésbiztonsági célkitűzéseként immár az jelenik meg, hogy a közúti halálozások száma 2030 végére ne haladja meg a 14 400 főt, ami a 2019. évi 28 800 halálos áldozatnak éppen a fele!
Az elmúlt három év adatainak (a 2019-2021. évi KSH, valamint a 2022. évi előzetes baleseti adatok) ismeretében látható, hogy hazánkban a cél és a valóság eddig összhangban vannak, a közúti halálozások számában 2019 óta mért csökkenés üteme megfelel annak, ami a célkitűzés időarányos teljesítéséhez szükséges.
(Vége)
G.I.
