Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének alakulása 2024-ben

Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének alakulása 2024-ben

a rendőrség által gyűjtött előzetes baleseti statisztikai adatok, és egyéb szempontok alapján

1) Bevezetés

A közlekedésbiztonsági szakemberek, és a hazai közlekedésbiztonság iránt felelősséget érzők érdeklődéssel várták, hogy a közúti baleseti mutatók alakulása szempontjából sikeres 2023. év után hogyan alakulnak a balesetekkel, sérülésekkel és halálozásokkal kapcsolatos statisztikai adatok 2024-ben. A várakozás érthető volt, hiszen bő egy évvel ezelőtt, 2023. december 31. éjjelén Magyarország kifejezetten jó évet zárt a közúti közlekedésbiztonság szempontjából. A legfontosabb baleseti mutatók szinte kivétel nélkül kedvezően alakultak, a személysérüléses közúti balesetek, a közúti halálozások, a súlyos és könnyű sérülések, valamint az ittasan okozott balesetek számában egyaránt pozitív változások történtek. (A baleseti folyamatokat elemzőknek ritkán adódik lehetőségük hasonló folyamatokról beszámolni.) Az egyik legjelentősebb eredmény az volt, hogy 2023-ban – a hazai baleseti statisztika történetében immár második alkalommal – 500 fő alá, egészen pontosan 472 főre csökkent a közúti balesetben meghalt személyek száma. Ennél alacsonyabb értéket hazánkban csak egyetlen alkalommal, a pandémia évében regisztráltak (460 halálos áldozat). Az ittasan okozott balesetek 2008 óta tartó kedvező trendje tovább folytatódott, és ezeknek a baleseteknek az aránya 2023-ban a korábban nem tapasztalt 7,2%-os rekordértékre csökkent. Ugyancsak pozitív képet nyújtott a közúti halálozások és a súlyosan sérültek számának 2019-től vizsgált trendje, és 2023-ban kevesebben haltak meg a közútjainkon, mint ami a hatályos közlekedésbiztonsági célkitűzések időarányos teljesítésének a határértéke. A balesetek oksági szerkezetében tovább folytatódott a több éve tartó lassú változás, és az elsőbbség meg nem adására visszavezethető balesetek száma jelentősen megközelítette a gyorshajtás miatt bekövetkezett balesetekét.

Magyarország a 2023. évi teljesítményével nemzetközi viszonylatban is jól teljesített. A közúti halálozások számában 2022-2023 között, azaz egy év alatt elért 12,3%-os csökkenéssel hazánk lett a harmadik legjobban teljesítő tagállam (Málta és Luxemburg után), míg ugyanezen mutató terén négy év viszonylatában, a 2019 és 2023 között elért 21,6%-os csökkenéssel az ötödik helyen szerepelt. Előrelépés történt a tagállamok rangsorában is. Az egymillió lakosra jutó halálos áldozatszám mutató terén hazánk egy év alatt az uniós mezőny 21. helyéről a 17. helyre lépett előre, és az 55 halálos áldozat/egymillió lakos teljesítménnyel tovább közelítette – bár nem érte el – az uniós tagállamok teljesítményének átlagát.

Az elért eredményeket azonban helytelen lenne túlértékelni, hiszen a baleseti adatok, az utakon tapasztalható állapotok, valamint a nemzetközi összehasonlítások egyértelműen jelzik, hogy messze vagyunk még a kívánatos állapotoktól, és az évtized végére meghatározott célkitűzések elérése – a közúti halálozások és súlyos sérülések felére csökkentése 2019 és 2030 között – továbbra is rendkívüli kihívást jelent. A „háttéradatok” tekintetében összességében kedvezőtlen folyamatok jellemzik a járműpark és a szállítási teljesítmények alakulását. 2023-ban tovább öregedett a járműpark, csökkent az első alkalommal forgalomba helyezett új és használt közúti gépjárművek száma, mely következtében ezeknek a járműveknek az átlagkora 15,7 évre emelkedett. A személyszállítás teljesítménye növekedett ugyan, de az áruszállítás teljesítménye csökkent, és hasonlóan alakult az értékesített üzemanyagok mennyisége is.

A fenti előzmények után tekintsük át, miként alakultak a főbb közúti baleseti mutatók 2024-ben a nemrégiben közzétett előzetes adatok alapján.

2) A 2024. évi előzetes baleseti statisztikai adatok elemzése

A rendőrség területi szervei (vármegyei rendőr-főkapitányságok és BRFK) által gyűjtött előzetes baleseti statisztikai adatokat az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztálya minden hónap elején összesíti. Az I-XII. havi, azaz éves szintű adatok értékelésére a tárgyévet követő év első hónapjában kerül sor. Ezek az adatok előzetesek, a balesetet követő 24 órás helyzetet tükrözik. Az adatok a későbbiekben még változhatnak, hiszen előfordulhat, hogy az elszenvedett súlyos sérülések miatt 24 óra elteltét követően is életét veszíti valaki a balesettel ok-okozati összefüggésben. A több évtizedes szakmai tapasztalatok azt mutatják, hogy az előzetes, valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által a későbbiekben véglegesítésre kerülő adatok között van némi változás, de annak mértéke jellemzően csekély. Ennek megfelelően a jelen elemzésben ismertetésre kerülő 2024. évi előzetes baleseti statisztikai adatok jól tükrözik mindazokat a változásokat, melyek hazánkban az elmúlt év során a közúti közlekedésbiztonság terén bekövetkeztek, így az adatok előzetes elemzések végzésére, következtetések levonására, a változások és trendek megfigyelésére, továbbá aktuális feladatok meghatározására egyaránt alkalmasak.

a) Személysérüléses közúti balesetek alakulása

A főbb baleseti adatok 2024. évi alakulását szemléltető ábrán látható, hogy az elmúlt év vegyes eredményekkel zárult a közúti közlekedésbiztonság szempontjából. A súlyosan sérült személyek száma, az ittasan okozott balesetek száma, valamint azok aránya az összes baleseten belül kedvezően alakult, ugyanakkor a személysérüléses balesetek, a halálos áldozatok, valamint a könnyen sérültek számában növekedés történt.

Az előzetes rendőri adatok alapján 2024. január 01. és december 31. között összesen 14 634 személyi sérüléssel járó közúti balesetet okoztak a hazai közutakon, 1,3%-kal többet, mint egy évvel korábban (2023-ban 14 355 hasonló balesetet regisztráltak)

A balesetek dinamikája az elmúlt egy évben mindössze a fővárosban, valamint 4 vármegyében mutat csökkenést. 2023-2024 között a legnagyobb mértékben Csongrád (13,0%), és Vas (8,7%) vármegyékben csökkent a balesetszám, míg a fővárosban 6,0%-os, Veszprém vármegyében 5,8%-os csökkenést mértek.

Az elmúlt öt év viszonylatában kedvezőbb a helyzet, hiszen a hatályos célkitűzések bázisévét is képező 2019 óta egyedül Zala vármegyében nőtt a balesetszám (ott +6,2%-kal).  Ezzel szemben 2019 és 2024 között országos szinten 12,0%-os csökkenés tapasztalható. A legkedvezőbb értékeket Csongrád és Fejér vármegyében (egyaránt -28,3%), valamint Budapesten (-23,7%) regisztrálták.

Amennyiben a személysérüléses közúti baleseteket a bekövetkezett sérülések súlyossága szerint csoportosítva vizsgáljuk meg, akkor az látható, hogy a halálos balesetek száma az elmúlt évben érdemben nem változott (a 2023. évi 438 helyett tavaly 439 ilyen balesetet okoztak), 2019 óta viszont a tendencia már 17,2%-os csökkenést mutat. (530-ról 439-re).

A súlyos sérüléses balesetek terén 2024-ben a 2023. évi helyzethez képest 3,0%-os, (4 179-ről 4 055-re), 2019 óta pedig 16,1%-os csökkenés (4 834-ről 4 055-re) mutatható ki.

Bár a könnyű sérüléses balesetek számát 2023-2024 között 3,1%-os növekedés jellemzi (9 835-ről 10 140-re), az elmúlt öt év viszonylatában ugyanakkor 10,0%-os csökkenés tapasztalható (11 263-ról 10 140-re).

Az elmúlt évben okozott közúti balesetek valamivel több, mint kétharmadát (69,3%-át) a könnyű sérüléses balesetek tették ki, a súlyos sérüléses balesetek aránya 27,7%, a halálos kimenetelűeké pedig 3,0% volt (ezek az arányok megfelelnek a sokéves átlagnak).

b) A balesetben meghalt személyek számának alakulása

A Föld minden pontján a közúti közlekedés biztonság terén a legfontosabb baleseti mutató a halálos áldozatok számának alakulása. Valamennyi ismert, mennyiségi célokat tartalmazó hatályos közlekedésbiztonsági program – legyen az nemzeti, vagy közösségi, vagy globális szintű – célként tűzi ki a balesetben meghalt személyek számának visszaszorítását.

Hazánkban 2024. január 01 és december 31 között 17 fővel, azaz 3,6%-kal többen vesztették életüket a hazai utakon az egy évvel korábbi helyzethez képest. Amíg 2023-ban 472 életet követelt a közúti közlekedés, addig 2024-ben az előzetes adatok szerint 489 fő vált baleset áldozatává.

Tavaly – 2023-hoz képest – a fővárosban és hét vármegyében csökkent a halálos áldozatszám, a legnagyobb mértékben Vas (60%) és Nógrád (33,3%) vármegyében, valamint Budapesten (27,3%). Az elmúlt évben ugyanakkor többen vesztették az életüket 12 vármegye úthálózatán. A legnagyobb éves növekedést Borsod-Abaúj-Zemplén (64,7%), Somogy (63,6%), valamint Komárom-Esztergom (63,2%) vármegyében regisztrálták.

(Az adatok objektívebb értékelése érdekében szükséges megjegyezni, hogy a kisebb területű és lélekszámú vármegyék – mint például Nógrád és Komárom vármegyék – esetében a statisztikai adatoknál nagyobb az éves ingadozás lehetősége, mert már kisebb változások is jelentősen nagyobb arányszám eltolódásokat eredményezhetnek. Amíg például Nógrád vármegyében a balesetben meghaltak számának 3 fős csökkenése 33,3%-os éves csökkenést jelent, addig a hasonló áldozatszám csökkenés Veszprém vármegyében ennél jelentően kevesebbet, 15,0%-ot.)

A 2019-2024. közötti időszak dinamikáját alapul véve – amely a hosszabb idősor miatt többnyire objektívebb képet mutat egy-egy vármegye teljesítményéről – alapvetően más képet kapunk. Az elmúlt öt év során a balesetben meghalt személyek száma a legnagyobb mértékben Vas (57,1%), Fejér (54,1%), valamint Győr-Moson-Sopron vármegyében (45,5%) csökkent, de a főváros úthálózatán is 36,0%-kal kevesebben haltak meg, mint öt évvel ezelőtt.

Tolna megyében ugyanakkor a baleseti halottak száma öt év alatt a másfélszeresére nőtt (12-ről 18-ra), de az áldozatok számának növekedése Bács-Kiskun vármegyében is elérte a 34,3%-ot (rövid megjegyzés: mindkét vármegye „pech-je”, hogy a bázisévként szolgáló 2019. évben a halálos áldozatszámuk rekordalacsony volt).

Az ábrán látható, hogy a hullámzó tendencia ellenére hazánkban a halálos áldozatok száma 2019 és 2024 között 18,8%-kal csökkent. 2019-ben és 2020-ban a közúti áldozatszám kedvezően alakult, utóbbi év kiemelkedően jó adataira a pandémia is hatást gyakorolt. A járvány visszaszorulását, a közúti forgalom helyreállítását követően 2021-ben – ahogy arra előzetesen számítani lehetett – növekedett, 2022-ben pedig valamelyest csökkent a balesetben meghalt személyek száma. 2023-ban a már említett jelentős mértéjű, 12,7%-os csökkenés következett be, majd tavaly az áldozatszám kis mértékben emelkedett.

c) A balesetben megsérült személyek számának alakulása

A közúti balesetben súlyos sérülést szenvedett személyek számának alakulása – a halálos áldozatok mellett – kiemelt baleseti mutatónak számít a hatályos uniós és nemzeti közlekedésbiztonsági programban. (A súlyosan sérült személyek számának felére csökkentését a 2019-2030. közötti időszakra vonatkozó nemzeti, valamint uniós program is a fő célkitűzések között nevesíti).

Kedvező változás, hogy hazánkban 2023. és 2024. között a büntetőjogi értelemben 8 napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett személyek száma 4 772 főről 4 649 főre csökkent, az egy év alatti csökkenés mértéke országos szinten 2,6%. Ezen a területen Budapesten és 8 vármegyében javultak az adatok, míg 11 vármegyében a korábbiaknál több súlyos sérülést okoztak. A legnagyobb arányú éves csökkenés a fővárosban volt tapasztalható (26,9%), míg  leginkább az olyan kisebb területű és lélekszámú vármegyékben nőtt a súlyosan sérültek száma, mint Nógrád (+32,8%), Heves (+32,2%), valamint Tolna (28,8%) vármegyében.

Az elmúlt öt év viszonylatában mindössze 3 vármegye rendelkezik a korábbinál kedvezőtlenebb mutatókkal (Tolna, Zala és Komárom-Esztergom). 2019 és 2024 között a legnagyobb arányú, 20%-ot meghaladó csökkenést Budapesten (29,4%), Baranya (25,3%), Győr-Moson-Sopron (24,8%) és Heves (22,4%) vármegyében, a legnagyobb növekedést pedig Tolna (+12,6%) vármegyében regisztrálták.

A hatályos programok báziséve, 2019 és 2024 között a közúti balesetben súlyosan sérült személyek száma 15,2%-kal csökkent. A vizsgált cikluson belüli hullámzó tendencia ezen mutató terén is megfigyelhető, amely egyébként a 2010 óta eltelt időszakot is jellemzi.

Az elmúlt évben a balesetben könnyen sérültek számában 5,4%-os növekedés következett be.

Az előzetes adatok szerint 2024-ben összesen 14 726 fő szenvedett könnyű sérülést közúti balesetben, a 2023. évi 13 974 fővel szemben. E tekintetben a legkedvezőbb változások az elmúlt egy év során Csongrád-Csanád vármegyét (-16,2%), az eltelt öt év viszonylatában pedig Fejér (-34,3%), valamint Csongrád-Csanád (-31,8%) vármegyéket jellemzik, ahol a könnyen sérültek számának alakulása jelentősen kedvezőbb az országos átlagnál.

Az elmúlt öt év távlatában a tendencia már kedvezőbb, a könnyen sérültek számának csökkenése országos szinten elérte a 8,6%-ot.

 

Amennyiben a balesetben megsérült személyeket sérülésük súlyossága szerint csoportosítjuk, akkor a könnyen sérültek aránya tavaly 74,1%, a súlyosan sérülteké 23,4%, a halálos áldozatoké pedig 2,5% volt. Ezáltal 2024-ben átlagosan minden negyvenedik közúti sérült az elszenvedett balesettel okozati összefüggésben elhalálozott (azaz negyven sérülésre esett egy halálozás).

d) Az ittasan okozott közúti balesetek alakulása

Az a folyamat, amely hazánkban az ittasan okozott személysérüléses közúti balesetek alakulását bő másfél évtizede jellemzi, a legjelentősebb közlekedésbiztonsági sikerek közé tartozik. Az eredmények 2024-ben tovább folytatódtak – a korábbiakat is meghaladó mértékben.

Az előzetes adatok alapján a 2023. évi 1 040 fővel szemben az elmúlt évben 828 személy okozott személysérüléses közúti balesetet ittas állapotban, amely egy év alatt igen jelentős, 20,4 %-os csökkenésnek felel meg.

Az adatok alakulása egyértelműen jelzi azt, hogy:

– az elmúlt évben tovább folytatódott a 2008. év óta tartó kedvező trend,

– első alkalommal esett az 1000-es szint alá az ittasan okozott balesetek száma (nem is akármilyen mértékben, 828-ra),

– a 2024. évet az ittasan okozott közúti balesetek száma terén az eddigi legkedvezőbb esztendőként könyvelhetjük el a hazai baleseti statisztikai adatgyűjtés fennállása óta.

Az ittasan okozott személysérüléses közúti balesetek vonatkozásában az egyes megyék között továbbra is jelentős eltérések tapasztalhatók. Tavaly mindössze 3 vármegye területén nőtt az ittasan okozott balesetek száma (Nógrádban 28,0%-kal, Tolnában 11,5%-kal, Heves vármegyében 6,5%-kal), ezzel szemben a fővárosban, valamint 16 vármegyében kevesebb személysérüléses balesetet okoztak szeszesitaltól befolyásolt állapotban. A legkedvezőbb – 35%-ot meghaladó – változások Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében (-40,0%) és a fővárosban (-38,9%) mutathatók ki.

Az elmúlt öt év vonatkozásában az ittasan okozott balesetek visszaszorításának mértéke kimagasló, 40,7%(!). Ezen mutató terén valamennyi vármegyében kedvező tendencia mutatható ki. 2019 óta a legkedvezőbb változások Somogy (-66,7%), Borsod-Abaúj-Zemplén (-62,9%), és Bács-Kiskun (-58,6%) vármegyében történtek.

Az ittasan okozott balesetek összes személysérüléses baleseten belüli arányának „álomértéke” hosszú éveken keresztül az elérhetetlennek tűnő 8,0% volt. Először 2022-ben sikerült ezt az értéket megközelíteni, amikor az ittas balesetek aránya 8,1%-ra csökkent, majd 2023-ban a régi „álom” – 7,1%-os aránnyal – meg is valósult. 2024-ben a folyamatok a korábbiaknál is kedvezőbben alakultak, és az ittasan okozott balesetek számának 20% feletti csökkenése újabb rekord értéket eredményezett. Az elmúlt évben az ittas állapotban okozott baleseteknek az összes személysérüléses közúti baleseten belüli aránya a soha nem tapasztalt 6,5%-ra csökkent. (A 2010 óta eltelt időszak éves eredményeit a következő ábra szemlélteti).

Az ittas balesetek aránya az országos átlagnál is jóval kedvezőbb volt Somogy vármegyében (4,39%), Budapesten (4,61%), valamint Jász-Nagykun-Szolnok (4,82%) vármegyében, míg a legkedvezőtlenebb arányok Nógrád (11,43%) és Tolna vármegyét (11,15%) jellemzik.

A hosszabb idősorok értékelése azt mutatja, hogy tradicionálisan Budapest jegyzi a legkedvezőbb értékeket ezen fontos baleseti mutató terén, hiszen 2010 óta – három kivétellel, amikor a főváros a második helyen szerepelt – mindig itt volt a legalacsonyabb az ittasan közúti balesetet okozó úthasználók (járművezetők, gyalogosok, és ritkán utasok) aránya.

Tény, hogy az ittasan okozott balesetek terén 2008 óta kimutatható trend rendkívül kedvező, ugyanakkor százból – átlagosan számítva – még csaknem minden hetedik személysérüléses balesetet ittas elkövető okoz. Ezért további erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy ezeknek a baleseteknek a száma a legminimálisabb értékre csökkenjen. A további intézkedések szükségességét indokolja, hogy valamennyi ittas járművezető egy-egy „időzített bomba” a közúti forgalomban, aki csak részben, vagy egyáltalán nem képes a jármű biztonságos vezetésére, ráadásul az ittas vezetők sajátossága, hogy jellemzően a megengedett sebességet is túllépik. Mindezekre tekintettel baleset bekövetkezése esetén gyakran csak a véletlenen múlik, hogy az ütközést milyen súlyossági fokú személyi sérülések követik.

e) A közúti balesetek okai

2024-ben a fő baleseti okok sorrendjében – évtizedek óta először – változások történtek: az elsőbbségi jog meg nem adása miatt okozott balesetek száma meghaladta az abszolút és a relatív gyorshajtásra visszavezethető balesetekét.

Az elmúlt évben okozott 14 634 személysérüléses közúti baleset okai közül immár első helyen emelhető ki az elsőbbségi jog meg nem adása (4 741 baleset, ami az összes baleset 32%-a), másodikként az abszolút és relatív gyorshajtás (3 966 eset, 27%), harmadikként pedig a kanyarodás szabályainak meg nem tartása (2 555 eset, 18%). Ez a három baleseti ok áll az összes magyarországi személysérüléses közúti baleset több mint háromnegyedének – egészen pontosan 77%-ának – a hátterében, míg az összes többi baleseti ok a maradék 23%-on osztozik.

Az előzésre vonatkozó szabályok megszegése miatt 619 baleset, a gyalogosok által elkövetett valamilyen közlekedési szabályszegés elkövetése miatt (figyelmetlen úttestre lépés, tiltott helyen áthaladás stb.) pedig 568 baleset történt, ezek egyaránt 4-4%-os arányt képviselnek az okozók körén belül. Egyéb ok miatt – ideértve a figyelmetlenséget, a követési távolság meg nem tartását, a műszaki hibára visszavezethető baleseteket, valamint más, eddig nem nevesített közúti szabályszegéseket – 2024-ben összesen 2 185 balesetet okoztak, ami az összes baleseti ok 15%-át jelenti.

Az elsőbbségi jog meg nem adása, a kanyarodási szabályok megszegése, valamint a gyalogos hibája miatt bekövetkező balesetek leginkább lakott területen belül jellemzők. Ezért nem meglepő, hogy ezekben a kategóriákban az elmúlt évekhez hasonlóan tavaly is Budapesten regisztrálták a legtöbb balesetet, ahol hazánk lakosságának csaknem egyötöde él, és emellett kiemelkedő az ingázó (szinte naponta közlekedő) munkavállalók száma.

A szabálytalan előzésre visszavezethető balesetek tekintetében más a helyzet, ezek gyakorisága vidéken sok esetben nagyobb. Utóbbi kategóriában hazánk legnagyobb területű, lakosságú és közúti forgalmú megyéjében, Pest megyében okozták a legtöbb balesetet 2024-ben (csakúgy, mint 2020 óta minden évben).

Érdekesség, hogy a gyorshajtások arányát az elmúlt időszakban a folyamatos csökkenés jellemezte, hiszen a pandémia fő évében, 2020-ban még 34%, 2021-ben 31%, 2022-ben 28%, 2023-ban és 2024-ben 27% volt. Az elsőbbség meg nem adása miatt bekövetkezett balesetek részaránya ugyanebben az időintervallumban 25%-ról 32%-ra nőtt.

f) A közúti balesetek okozói

Az elmúlt évben a személysérüléses közúti balesetek kétharmadát (66%-át) a személygépkocsi vezetők okozták, akiknek a forgalomban való részaránya is a legmagasabb, Őket második helyen a kerékpárosok követik, 9%-os aránnyal. A tehergépjármű vezetők a balesetek 7%-át, a gyalogosok a 4%-át, az autóbusz vezetők pedig az 1%-át okozták. A motorkerékpárosok részaránya 4%-os, a segédmotoros kerékpárosok részaránya pedig 3%-os a balesetek okozóin belül.

 

A balesetet okozók arányának úthasználók szerinti kimutatását – területi bontásban, az egyes úthasználók által okozott balesetek számával együtt – a következő táblázat tartalmazza.

Új elem az előzetes baleseti statisztika rendszerében a mikromobilitási eszközökkel közlekedők által okozott balesetek nyilvántartása. A rendőri adatok szerint 2024-ben összesen 384 balesetet, azaz az összes személyi sérüléssel járó közúti baleset csaknem 3%-át (2,62%-át) okozták olyan személyek, akik a cselekménykor mikromobilitási eszközzel közlekedtek, és ez megközelíti a segédmotoros-kerékpárral balesetet okozók 3,48%-os arányát.

Végezetül egy kerékpárosokra vonatkozó megjegyzés: 2020 és 2022 között a kerékpárosok részaránya a balesetet okozókon belül 12%-ról 9%-ra csökkent, 2023-ban 10%-ra nőtt, majd 2024-ben ismét 9% körül alakult. Ezáltal hazánkban a legtöbb személysérüléses közúti balesetet a személygépkocsi vezetőket követően a kerékpárosok okozzák. (A kerékpáros balesetek vonatkozásában ugyanakkor bizonyos fokú látencia sem zárható ki, különösen a magános balesetek esetében, amennyiben a balesetnek más részese, közreműködője, illetve tanúja nem volt. Ennek oka, hogy a kerékpáros – magános baleset esetén, amennyiben sérülését nem tartja súlyosnak, és ezért a mentőket nem értesíti, orvoshoz pedig nem megy – ellenérdekelt abban, hogy a baleset bejelentése által önmaga ellen eljárást, ezzel együtt felelősségre vonást kezdeményezzen – annak ellenére, hogy őt hatályos jogszabály erre kötelezi).

g) A közúti áldozatok száma az egyes úthasználói csoportok szerint

Az ORFK Főügyeletének napi jelentései alapján 2024. január 01. és december 31. között 170 fő személygépkocsi vezetőjeként, 97 fő jármű utasaként, 81 fő gyalogosként, 28 fő tehergépkocsi vezetőként, 12 fő pedig segédmotoros kerékpárosként halt meg közúti balesetben. A kerékpáros és motorkerékpáros halálos áldozatok száma megegyezik, mindkettő 47-47 fő volt (zárójelben a 2023. év megfelelő adatait láthatjuk).

Az elmúlt évben a közlekedés sérülékeny résztvevői közé tartozó kerékpáros, valamint motorkerékpáros áldozatok száma kis mértékben nőtt (6-6 fővel). A legnagyobb mértékben a jármű utasaként életét vesztett személyek száma növekedett az egy évvel korábbi helyzethez képest, csaknem elérve a 100 főt (81 helyett 97 halálos áldozat), és 15 fős növekedés jellemzi a tehergépkocsi vezetők körét is. A gyalogos áldozatok száma ugyanakkor 26 fővel csökkent.  A segédmotoros kerékpáros áldozatok száma lényegesen nem változott (13 főről 12 főre csökkent), míg 2024-ben a közúti közlekedés egyetlen autóbuszvezető életét sem követelte.

Az elmúlt évben a gyermekkorú (0-14 év közötti) halálos áldozatok száma örvendetes módon csökkent, a 2023. évi 8 főről 2024-ben 6 főre. Az elhunyt gyermekek közül 5 fő jármű utasa, 1 fő pedig gyalogos volt a tragédia bekövetkezésekor. Megdöbbentő felelőtlenségről ad tanúbizonyságot, hogy a jelenlegi adatok alapján a gépkocsiban utazó, balesetben elhunyt gyermekkorúak közül teljességgel mindössze 2 főről állapítható meg, hogy passzív biztonsági rendszerben szabályosan volt rögzítve. Volt olyan gyermek, akit egy felnőtt a karjaiban tartott a baleset bekövetkezésekor, míg egy másik szerencsétlenül járt gyermek az ütközés ereje során kiesett a járműből.

(Megjegyzés: az elemzés előbbi, g/pontjában feltüntetett adatok a 24 órás országos főügyeleti szolgálatok leadásakor kerültek rögzítésre, így jellegüknél fogva kevésbé tekinthető pontosnak, mint a 24 órás helyzetet tükröző előzetes adatok. Az ábrán szereplő adatok az ellenőrzések és a véglegesítés során még változhatnak.)

h) Közúti gyermek halálozások alakulása

A gyermekkorúakat, azaz 0-14 éveseket érintő balesetek alakulása a közúti közlekedésbiztonság „legérzékenyebb” területei közé tartozik. Az elmúlt évtizedekben Magyarország ezen a területen jelentős eredményeket ért el. Kijelenthető, hogy a gyermek halálozások visszaszorítása a hazai közúti közlekedésbiztonság egyik legsikeresebb területe. Ma már megdöbbentőnek tűnik, de a rendszerváltás évében, 1990-ben még 107 gyermek szenvedett halálos sérüléseket közúti balesetben. Tíz évvel később, 2000-ben több mint a felével, 44 főre, 2010-ben 20 főre, 2020-ban pedig 10 főre csökkent a gyermek áldozatok száma. Az eredmények nagyságát és a kedvező tendencia folyamatosságát érzékelteti, hogy az 1990 óta eltelt valamennyi (mindhárom) évtizedben a gyermek áldozatok számának csökkenése elérte, illetve meghaladta az 50%-ot!

Az elmúlt évben összesen 6 gyermek veszítette életét balesetben hazánk útjain, két fővel kevesebb, mint 2023-ban, és 15 fővel kevesebb, mint a hatályos célkitűzések bázisévében, Az elmúlt csaknem másfél évtizedes időszakot megvizsgálva: a legjelentősebb mértékű egy év alatti csökkenés 2012 és 2013 között következett be, majd egy hullámzó tendenciát követően jutottunk el az addigi legkedvezőbb évhez, 2018-hoz, amikor összesen 6 gyermek veszítette életét balesetben. Ugyanezt az eredményt sikerült megismételni 2024-ben, bár tudjuk, hogy ez éppen hat áldozattal több az elfogadhatónál. A grafikonon a többi év adatai is nyomon követhetők. (Az ábrán látható, erősen hullámzó tendencia egyik oka, hogy az ilyen alacsony számsorok esetében az éves és időszakos változások gyakran tűnnek jelentősnek.)

A magyarországi közúti gyermekhalálozások egyik fő jellemzője, hogy az érintettek túlnyomó részben nem önállóan közlekedve (azaz gyalogosként, vagy jármű – például kerékpár – vezetőjeként), hanem gépjármű utasaként szenvedik el az élettel nem összeegyeztethető sérüléseiket. Az elmúlt évtizedben volt olyan esztendő, amikor a gyermek áldozatok 90%-a valamilyen jármű – az esetek többségében védtelen – utasa volt. Bár kisebb arányban, de ez jellemezte az elmúlt évet is, amikor a bizonyítottan megfelelő utasvédelemben részesített gyermek áldozatok aránya mindössze 40% volt (lásd a következő táblázatban, amely az ORFK előzetes adatai alapján készült).

Az elmúlt évi 6 gyermekkorú közúti halálos áldozat közül 5 fő jármű utasa volt, amikor a tragédia bekövetkezett, egy fő pedig gyalogosként közlekedett. Az utasként közlekedő gyermekek közül 4 fő már a helyszínen életét vesztette, míg egy 6 éves gyermek utas, valamint a gyalogosként elütött 8 éves iskoláskorú utólag, a kórházba szállítását követően halt meg.

i) Egyéb elemzési szempont

• Üzemanyag forgalmazási adatok alakulása

Hosszabb időszakra visszatekintve: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvántartása szerint az üzemanyag forgalmazási adatok 2010 és 2019 között növekvő trendről számolnak be. A pandémia évében, 2020-ban érzékelhető, az előző évhez viszonyítva 6,2%-os csökkenés következett be, majd a 2021. évi ismételt növekedést követően a 2022-ben forgalmazott üzemanyagok mennyisége (a motorbenzin és a gázolaj összesen) meghaladta a rekordnak számító 6,1 milliárd litert.

A 2023. évben ugyanakkor az értékesített üzemanyagok mennyisége már csökkent az előző évhez képest, és ez a tendencia 2024-ben is folytatódott.

A NAV adatai szerint 2024-ben a hazánk területén értékesített üzemanyagok mennyisége meghaladta az 5,5 milliárd litert (5 537 412 241 litert), melyből a motorbenzin mintegy 2 milliárd litert (2 022 404 854), a gázolaj 3,5 milliárd litert (3 515 007 387) tett ki. A motorbenzin forgalmazás 1,2%-kal nőtt, a gázolajé 2,4%-kal csökkent az előző évhez képest.

Valamivel hosszabb időszakot, az elmúlt öt év folyamatát vizsgálva az állapítható meg, hogy 2019 és 2024 között a hazánkban forgalmazott üzemanyagok mennyisége csekély mértékben, 0,6%-kal csökkent, ezen belül a gázolaj értékesítésben 2,5%-os csökkenés, a motorbenzinében pedig 2,9%-os növekedés történt.

Nyilvánvaló, hogy az üzemanyag forgalmazási adatok hatással vannak a közúti járműforgalom alakulására, ez a megállapítás ugyanakkor a közúti balesetek és halálozások számával kapcsolatban már nem feltétlen igaz, illetve a folyamatok alakulása között semmilyen arányosság nem állapítható meg. Amíg a pandémiát megelőző utolsó évtől, azaz 2019-től 2024 végéig a forgalmazott üzemanyagok mennyisége 0,6%-kal csökkent, addig ugyanebben a periódusban a személysérüléses közúti balesetek számában ennél lényegesen nagyobb, 12,0%-os, a közúti halálozások számában 18,8%-os, a súlyosan sérültek számában pedig 15,2%-os csökkenés következett be. (Ezzel ellentétben: a 2023. évben elért közlekedésbiztonsági eredmények a forgalmazott üzemanyag mennyiségének 0,5%-os csökkenése mellett valósultak meg).

3) Befejezés

Az Európai Bizottság hatályos közúti közlekedésbiztonsági programjában a „Vision Zero” szemlélet jegyében hosszú távú célként azt határozta meg, hogy 2050-re a közúti halálozások és – az uniós programok történetében első alkalommal – a súlyos sérülések számának a lehető legnagyobb mértékben a nullához kell közelíteniük. A Bizottság ugyanebben a programban időszakos, azaz középtávon elérendő célról is rendelkezett, mely alapján 2019 és 2030 között a felére kell csökkenteni a közúti halálos áldozatok, valamint a súlyosan sérültek számát. A közösségi a célkitűzéseket Magyarország is átvette, és azokat programjaiban, a három évre kiterjedő Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramokban következetesen alkalmazza.

Az elmúlt öt év adatainak, a 2019-2023. évi KSH, valamint a 2024. évi előzetes baleseti adatoknak az ismeretében látható, hogy hazánkban a közúti halálozások tényleges éves száma alapvetően annak az értéknek a közelében mozog, mint ami az időarányos teljesítéshez szükséges. (2023-ban kedvezőbb volt annál, idén valamivel kedvezőtlenebb). Amíg az időarányos teljesítés 2024-ben 466 közúti halálos áldozatot jelentett, addig az elmúlt évben ennél 23 fővel többen, az előzetes adatok alapján 489-en vesztették életüket közúti balesetben.

A súlyosan sérültek esetében kedvezőtlenebb a helyzet. Ezen a téren az időarányos teljesítés 4 237 súlyos sérültet jelentett, míg az előzetes adatoknak megfelelően tavaly ennél bő négyszáz fővel több, összesen 4 649 fő szenvedett súlyos sérülést a hazai utakon.

A hatályos program 2030-ig meghatározott célkitűzéseinek teljesítéséhez kevesebb, mint hat év áll rendelkezésre. Ez indokolja a lépéskényszert, a megfelelő, célzott és hatékony intézkedések mielőbbi meghozatalát annak érdekében, hogy a rendkívül progresszív

célkitűzéseket hazánk teljesíteni tudja. Az új intézkedések bevezetése azonban időigényes folyamat, és jellemzően financiális eszközöket is igényel. Fontos tudni továbbá, hogy az egyes beavatkozások hatása általában nem azonnal, hanem évek múlva érvényesül, és a preventív hatás sem a végtelenségig, hanem az intézkedés jellegétől függően, általában néhány évig tart. Ami a célok eléréséhez elengedhetetlenül szükséges: a közlekedésbiztonság prioritásának késedelem nélküli biztosítása, legmagasabb szintű politikai támogatás nyújtása olyan célirányos és hatékony intézkedésekkel, amelyek a megfelelő szabályozási hátteret, a technikai fejlesztéseket, a korszerűbb gépjárműparkot, a biztonságosabb infrastruktúrát, a hatékonyabb közúti ellenőrzéseket, és ami az összes közül a legfontosabb, a személyi tényező megfelelő fejlesztését, a közlekedők pozitív irányú szemléletváltását eredményezhetik. Mindezekre a bevált nemzetközi gyakorlatok is kellő példával szolgálhatnak. Ne feledjük: az idő sürget!

G.I.