„Másfél-két év után már nem kérdezték meg, kinek vagyok az asszisztense”
- Közlekedésért Érdeméremmel tüntették ki a Magyar Autóklub főtitkárát.
- Sokan hitetlenkednek, pedig hét éve egy hölgy a Magyar Autóklub operatív vezetője.
- Milovukovics Györgyi a különböző közlekedési módok közti feszültségekről.
- A „Sárga angyaloknál” a Trabanttól a villanyautókig mindenhez érteni kell.
„Bár ma már gyakran találkozni női kamionsofőrökkel, taxisofőrökkel vagy szerelőkkel, az autózás és minden, ami körülötte forog, még mindig döntően férfiak uralta szakmának számít. Nem kellene, hogy így legyen, de így van. Számomra már csak ezért is nagy megtiszteltetés volt ez az elismerés”, mondta a Közlekedésbiztonságnak adott interjúban Milovukovics Györgyi, a Magyar Autóklub főtitkára, akit gróf Széchenyi István születésnapja alkalmából Közlekedésért Érdeméremmel tüntettek ki.
„A Közlekedési-díjátadó idén is méltó emléket állított gróf Széchenyi Istvánnak születése évfordulóján, amely alkalmából a szakma legjobbjait díjaztuk kiemelkedő teljesítményükért!” – írta Facebook-oldalán Lázár János miniszter.
Milovukovics Györgyi szerint azonban a díj nemcsak személy szerint az ő, hanem a Magyar Autóklub szakmaiságának az elismerése is egyben. „Én egy, a közigazgatástól független mobilitási szereplőként léptem színre, nem ismertek, egy ideig nem is tudtak mit kezdeni velem és a helyzettel, hogy egy nem az államigazgatásban szocializálódott hölgy képviseli a Magyar Autóklubot.
„Amikor 2013. szeptemberében munkába álltam a Magyar Autóklubnál, nem gondoltam, hogy bő négy évvel később, 2017 decemberétől én leszek a szervezet operatív vezetője, amikor is az elnökség a MAK főtitkárává nevezett ki. El kellett telnie még úgy másfél-két évnek ahhoz, hogy a FIA rendezvényein és más nemzetközi konferenciákon már nem kérdezte meg tőlem senki, „Ön kinek az asszisztense?… Kinek a felesége?…”.
Ma már dolgozunk néhányan hölgyek vezetői pozícióban a mobilitási piacon, példának okáért, a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt vezérigazgatója is hölgy, dr. Mészáros Virág. Ennek ellenére még vannak, akik elcsodálkoznak, ha egy női vezetővel kell tárgyalniuk ebben az iparágban.
Ezzel együtt azt el kell ismernem – tette hozzá -, hogy soha nem éreztem hátrányát a munkában annak, hogy nő vagyok, sem itthon, sem külföldön. Csak rácsodálkoztak, hogy egy ilyen befolyásos szervezetben egy hölgy tölt be egy ilyen magas vezetői posztot.
„Úgy érzem, bár az évek során sokat változott a helyzet, mi inkább még mindig csak törjük az utat a fiatalok előtt ebben az iparágban, bontjuk az előítéletek falait.”
Milovukovics Györgyi azt mondta, számára, és a Magyar Autóklub számára is fontos a problémák szakmai alapú megközelítése, a megoldáskeresés a konfliktusok élezése és mélyítése helyett, továbbá a közlekedési kultúra és a közlekedésbiztonság javítása.
„Én az együttműködés híve vagyok. Hiszem, hogy partnereknek és nem ellenfeleknek kellene tekintenünk egymást”, mondta Milovukovics Györgyi. „Senki nem született autósnak, kerékpárosnak vagy rolleresnek. Mindenki használ különböző közlekedési vagy közlekedésre is alkalmas, de ma még semmilyen kategóriába nem sorolt eszközt. A közlekedésben súlyos következményei lehetnek, ha bárki a másik legyőzésének, megleckézetésének szándékával vesz részt benne.”
Sajnos azonban azt tapasztaljuk, mintha háború zajlana a közlekedésben. Autósok kontra kerékpárosok, e-rolleresek kontra mindenki más, és nemcsak ez a két frontvonal létezik – jegyeztem meg.
„Igen, sajnos. Én is olvasok újságokat, de még a szakmai fórumokon is mérhető olykor a felszültség a különböző közlekedési módokat preferálók között. Meggyőződésem azonban, hogy mesterségesen gerjesztett feszültségről van szó… Nem szeretnék belemenni, hogy kinek vagy kiknek áll érdekében a közlekedés különféle szereplőit egymás ellen hergelni. Meggyőződésem szerint, amit tesznek, nem szolgálja sem a közlekedési kultúra, sem közlekedésbiztonság érdekét.
A Magyar Autóklub főtitkára később úgy fogalmazott, bár könnyebb másokra mutogatva a feszültséget szítani, ő és az Autóklub a mostani helyzetben is a mindenki számára lehető legjobb kompromisszumot keresi: a megoldást a valóságos kihívásokra, és nem a mesterségesen szított és fenntartott problémákra.
„Tudom, hogy szakmailag megalapozott megoldást találni nem könnyű, de törekedni kell rá, mert abból semmi jó nem származik, ha a közlekedés a különböző érdekek és vélemények ütközőzónájává válik.
Milovukovics Györgyi hangsúlyozta: épp a fentiek miatt a Magyar Autóklub számára nemcsak az autósok érdekeinek a képviselete és védelme fontos, hanem minden más közlekedési csoporté is. Végül is a nagy többség többféle módon közlekedik, hol autóval, hol közösségi járművekkel, máskor kerékpárral, rollerrel, de a leggyakrabban gyalog.
Szerinte az elvégzett munka mellett ez a szemlélet is hozzájárult az Autóklub szakmai elismertségéhez.
„Szakmaiságunk a mobilitás terén – hangsúlyozom, nemcsak az autózás, hanem a mobilitás egészében – megkérdőjelezhetetlen, és nem is kérdőjelezi meg senki. Részt veszünk a témában tartott szakmai egyeztetéseken, fórumokon, s bár nem dicsekszünk vele, mindenki számára hasznos, eredményes munkát végzünk, legyen szó akár az új KRESZ előkészítéséről, akár más, mobilitással összefüggő, nem kizárólag csak az autósokat érintő kérdésekről”.
„Jó kérdés!”, mondta, amikor arról kérdeztem, mi az oka annak, hogy nem dicsekszenek a sikereikkel, amikor egy olyan világot élünk, amelyben, aki nem látszik, az nincs. Milovukovics Györgyi szerint az Autóklubnál abból indulnak ki, hogy az eredményeik önmagukért beszélnek.
„Meglehet, újra kell majd gondolnunk az ezzel kapcsolatos gyakorlatunkat, mondta. Abban azonban biztos vagyok, hogy eredményekre, szakmai teljesítményre szükség van, mert a hangzatos frázisokat csak ideig-óráig lehet eladni, már ahol, és akiknek a semmit egyáltalán el lehet adni”.
Az elmúlt években sokan temették a Magyar Autóklubot, mondván, a márkakereskedők assistance szolgáltatásai ma már öt-hét, olykor még több évre is szólnak, ezért egyre kevesebbeknek lesz szüksége a szolgáltatásaikra.
„Lassan már a Magyarországon forgalomban lévő személygépkocsik átlagéletkora is nagykorúvá válik – mondta nevetve. Most van csak igazán szükség egy olyan márkafüggetlen szerviz- és vizsgáztató hely hálózatra, ahol a tízegynéhány éves autókat fogadni tudják, és a legtöbb esetben még képesek is megjavítani.”
Megjegyzem, egyes márkáknak mi vagyunk az assistance szolgáltatói. Szóval, senki ne gondolja, hogy az Autóklub nem tart lépést a korral, a fejlődéssel. A segélyszolgálatnál dolgozó szerelők már rendelkeznek képesítéssel, oklevéllel ahhoz, hogy közreműködhessenek a hibrid és az elektromos autók mentésében, szállításában. A szerviz- és vizsgapontokon dolgozók képzése folyamatosan zajlik.
Mindazonáltal az Autóklubhoz tartó műhelyek nem holmi sufni-szervizek, tette hozzá a főtitkár. Mindenhol megvan a kellő szakértelem, kollégáink minőségbiztosítás mellett végzik a dolgukat. Sokan velünk vizsgáltatják át például a megvásárolni kívánt használt autót, még mielőtt kifizetnék a vételárat. Szerinte ez sem véletlen.
„És akkor még nem beszéltem a segélyszolgálatunkról. A Sárga angyalokat minden autós ismeri, tudja róluk, hogy ha más megoldás nincs, őket bármikor hívhatják, mennek, segítenek. És tényleg, szinte minden autótípussal boldogulnak. Ha mégsem, akkor intézik a szakszervizbe szállítást.
Persze az Autóklubot is sújtja a munkaerőhiány, az, hogy kevés leendő autószerelőt képeznek a tanintézetek, és akik végeznek, azok többsége sem marad végül a szakmában.
„Részt veszünk a duális képzésben, belső képzéseket tartunk a nálunk dolgozó szakemberek részére, és nemzetközi kapcsolatainknak hála, külföldön is továbbképezhetik magukat a velünk szerződött márkaképviseleteknél vagy a társszervezeteknél, más országok autóklubjainak szervizhálózataiban. A legmodernebb nyugat-európai műhelyekben tanulhatnak, megtanulhatják például, hogyan kell az elektromos autókat az országút mentén életre kelteni, és így tovább. Ami még mindezeknél is vonzóbb lehet, hogy ezeken a képzéseken olyan certificate birtokosa lehet, amit Európa szerte ismernek, elismernek és elfogadnak.”
Milovukovics Györgyi szerint nemcsak a Magyar Autóklubnak, hanem világszerte valamennyi autóklubnak az okozza a legnagyobb kihívást, hogy milyen lesz a jövő autója, milyen hajtással közlekednek majd a személygépkocsik 15-20 év múlva.
„Nemrég Ausztráliában részt vettem egy szakmai konferencián, ahol a világ számos nagy autóklubjának képviselői azt találgatták, hogy merre tart a világ autóipara. Száz évig nem volt kérdés, hogy az autó benzin vagy dízel üzemű. Ma már nem az a kérdés, hogy idővel a múzeumokba kerülnek-e a fosszilis üzemanyaggal hajtott járművek, a kérdés inkább az, hogy mikor, milyen gyorsan és mi követi őket? Én úgy láttam, hogy ebben a kérdésben még a szakemberek is inkább a hitükre apellálnak és találgatnak, mert még semmi nem dőlt el.”
A Magyar Autóklub főtitkára szerint azonban az Autóklubnak továbbra is az a feladata, hogy legyen felkészült – ahogy mondani szokták – mindenre is. Akár egy lerobbant Trabanthoz vagy Zsigulihoz, akár egy tisztán elektromos hajtású járműhöz hívják a Sárga angyalokat, képesnek kell lenniük segíteni a bajba jutott autósokon.
F.Gy.A.