Meddig felel az eladó az autójáért?
- Az autó veszélyes üzem, a vásárlásakor sem árt különösen körültekintőnek lenni.
- Kinek kell bizonyítania, hogy a rejtett hibák még az autó eladása előtt keletkeztek?
- Magánszemélyeknek is jótállást kell vállalniuk eladáskor a használt autójukért.
Mindössze 63 személyi sérüléses – műszaki hiba számlájára írható – közúti közlekedési baleset történt tavaly a rendőrség kimutatása szerint, kimutathatatlanul kevés, ha azt vesszük, hogy 2022-ben halálos kimenetelű, valamint súlyos és könnyű sérüléssel járó balesetekből összesen 14.636-ot jegyeztek fel.
Valamelyest árnyalja azonban a képet, ha figyelembe vesszük: a statisztikába jellemzően a balesetek fő okai jelennek meg. Előfordulhat például, hogy a baleset elsőszámú oka a gyorshajtás, az ütközés vagy a kisodródás nem következik be, ha az érintett jármű műszakilag rendben lett volna.
Ha egy karambol (de akár még egy egyautós baleset) esetén is a sofőr vagy sofőrök kérik, a rendőrség által kirendelt igazságügyi szakértő megvizsgálja a járművet. Ez esetben a szakértő, vagy amennyiben a szakértői véleményét az érintettek közül legalább egy valaki nem fogadja el, több szakértő véleménye alapján a bíróság mondja ki, hogy a történtekben szerepet játszhatott-e bárminemű út- vagy műszaki hiba, s ha igen, milyen mértékben.
Gyakran felvetődik a műszaki hiba lehetősége olyankor, ha egy frissen vásárolt használt autóval szenved valaki balesetet.
„Néhány napja vettem az autót. Most akartam szervizbe vinni, hogy nézzék át. Nem úgy fog a fék, mint amikor a tulajtól átvettem!”
„Amikor megvásároltam a kocsit nem tűnt fel semmi, de az utóbbi napokban félrehúzott, ha hirtelen fékezésre kényszerültem!”
„Valami furcsa kattogást hallottam a motortérből, aztán egyszer csak hiába nyomtam a gázt, nem gyorsult, pedig épp előzésben voltam… Egy hete vettem…”
Ilyen és ezekhez hasonló magyarázatokat gyakran hallanak a rendőrök és a baleseti helyszínelők egy-egy karambol után. Csakhogy a „most vettem, nemrég az autót” az esetek többségében nem menti a sofőr felelősségét, ha balesetet okozott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az eladót már semmiféle felelősség nem terheli az után, hogy átadta az autó kulcsait és átvette a vételárat.
A Legfőbb Ügyészség „Egyszerűen, jogszerűen” című video-sorozatában részletesen foglalkozik a használt autó vásárlással kapcsolatos tudnivalókkal. Rövid videóik az alábbi címeken érhetők el.
http://ugyeszseg.hu/egyszeruen-jogszeruen-fontos-tudnivalok-hasznalt-auto-vasarlasrol/
http://ugyeszseg.hu/egyszeruen-jogszeruen-hasznalt-auto-vasarlas-nyilt-hiba-rejtett-hiba/
http://ugyeszseg.hu/egyszeruen-jogszeruen-hasznalt-auto-vasarlas-javitas-elallas/
Mindenekelőtt fontos tudni, hogy nemcsak az új, hanem a használt autóknak is van garanciaidejük, ameddig visszavihetjük az eladónak az a járművet az eladónak, ha hibát észlelünk rajta. De nem minden esetben, nem mindenféle hiba esetén!
A jogszabály az új autó esetében minimum három év kötelező jótállás írt elő, ám az autógyártók és kereskedők üzletpolitikájuktól függően ennél hosszabb ideig is garanciát vállalhatnak a járműveikért. Van olyan gyártó, amely hét év garanciát vállal a termékeire, persze feltételekkel. Fontos, hogy a vevő ismerje a jótállás feltételeit, mert ha nem ismeri és nem tartja be azokat, ugrik az extra garancia.
Na, de használt autó vásárlása esetén is van felelőssége az eladónak az autó hibáiért. Sőt, van különbség aközött, hogy magánszemélytől vagy használtautó-kereskedőtől vásárolunk járművet.
- A fő szabály az, hogy az eladónak minden fontos tényről, körülményről tájékoztatnia kell a vevőt, ami a gépjármű biztonságos működése és várható élettartama szempontjából releváns lehet.
- Kik használták, milyen útviszonyok közepette? (Gyér forgalmú kistelepülésen, a fővárosban, jellemzően csúcsforgalomban, terepen… Tízen-huszonévesek tanultak vezetni rajta, vagy a család második kocsijaként a kisgyermeket fuvarozták vele az oviba…)
- Milyen gyakran járt az autó szervizben? Ha nincs a járműnek szervizkönyve, hasznos lehet megadni a szerviznek, szerelőnek az elérhetőségét, ahol az autót korábban javítottak, ellenőrizték.
- Mikor volt utoljára olajcserén, fékbetét-cserén, mikor állították be legutóbb a futóművét?
- Az ügyészség szerint hasznos lehet, bizonyos szempontból célszerű is, ha eladás előtt az eladó is elvégeztet egy állapotfelmérést az autóján, és annak jegyzőkönyvével adja át azt a vevőnek.
Fontos, hogy az eladó tudja, lehetséges, hogy egy-egy, szerinte jelentéktelen hiba elhallgatásával magasabb árat kaphat az autójáért, de ha az a „jelentéktelen hiba” a szavatossági időn belül balesethez vezet, nagy árat fizethet érte.
Ha ugyanis magánszemélytől vásárolunk használt gépjárművet, egy évig fennáll az eladó kellékszavatossági kötelezettsége. Amennyiben a használt gépjárművet arra szakosodott kereskedő értékesíti, őt két év kellékszavatosság terheli. Fontos azonban tudni, hogy a felek az adásvételi szerződésben egy évre is lerövidíthetik a szavatossági időt. Már csak azért is érdemes aláírás előtt gondosan átolvasni a szerződést.
Egy használt autó nyilván nem tökéletes, lehetnek kisebb-nagyobb hibái. Nem mindegy azonban, hogy mik ezek a hibák és hogy az eladó kellő részletességgel tájékoztatta-e róluk a vevőt!
Mondhatni jelentéktelen apróságnak, hogy „az autó pár éve leszaladt az útról és az árokban állt meg”. Ám, ha eközben megsérült, deformálódott a karosszéria, akkor az már nem biztos, hogy olyan jelentéktelen hiba. Ugyanis a deformáció érintheti a kerékfelfüggesztéseket, s ez által hatással lehet a kerekek tapadására, fékezéskor pedig az egész jármű stabilitására.
Az sem mindegy, hogy az előírt/ajánlott gyakorisággal cserélték-e a kenőolajat a motorban. A túlságosan elhasználódott kenőanyagban egyszer csak besül a motor és ha ez 130-as tempó mellett az autópályán történik, akár katasztrófa is lehet a vége.
A Legfőbb Ügyészség edukációs kisfilmjei arra figyelmeztetnek: a vevőknek joga van átvizsgálni, átvizsgáltatni a megvásárolni kívánt járművet, és ezt a saját érdekükben tegyék is meg. A legtöbb szerviz és az Autóklub is kínál olyan szolgáltatást, amelyben felmérik az autó általános műszaki állapotát, s amennyire lehetséges feltárják az esetleges rejtett hibáit is.
Az eladó a továbbiakban nem felel azokért a hibákért, amelyeket vásárláskor elmondott, megmutatott a vevőnek, vagy amelyekről a vevőnek tudnia kellett volna, akár azért, mert láthatóak, akár azért, mert azokat megismerhette volna, ha a tőle elvárható gondossággal, alapossággal megnézte volna az autót, avagy megvizsgáltatta volna egy szakemberrel.
Ezek az úgynevezett nyílt hibák. Amennyiben ezek ismeretében vásárolja meg a vevő az autót, az eladónak azt kell feltételeznie, elfogadta azokat. Az ügyészség egyebek között arra figyelmezteti a használtautó-vásárlókat, hogy az eladón utólag már nem kérhetik számon azokat a hibákat, amelyeket a vevőnek az eladó tájékoztatása, a szerződéskötés körülményei, vagy éppen a gépjármű életkora, állapota és használtsági foka alapján számításba kellett (volna) vennie.
Ide sorolandók azok a hibák is, amelyek fennállása, illetve bekövetkezése a nyílt hibákra tekintettel feltételezhető, előrelátható. Például senki nem csodálkozhat és nem kérhet ellentételezést sem, ha egy az eladó által nyolcévesnek mondott akkumulátor egyik napról a másikra megadja magát.
Azonban minden olyan hibáért felel az eladó, amelyekről az adásvételkor a vevőt nem tájékoztatta. Akkor is, ha a vevő átvizsgáltatta ugyan az autót, de ő vagy az ő szerelője sem vette észre a hibát.
Ezek az úgynevezett rejtett hibák, amelyekre kellékszavatossági kötelezettsége van az eladónak. Ilyenkor a vevő választhat: a hiba kijavítását kéri, vagy cserét (ez értelemszerűen csak a kereskedésekből vásárolt autó esetén lehet opció). Kérhet továbbá arányos árleszállítást.
A kereskedőtől történt vásárlás kivételével a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
El lehet állni a szerződéstől többszöri, eredménytelen javítás után, vagy ha a gépjármű az életkorához és a futásteljesítményéhez képest rendkívül gyakran, sorozatosan meghibásodik, és a javítás többször is eredménytelen.
És akkor is, ha a kijavítást választja a vevő, a hiba kijavításának várható költségét akkor is követelheti, ha a kijavítás ténylegesen még nem történt meg. Természetesen a költségekkel tételesen el is kell majd számolni.
Végül a vevő akár el is állhat a szerződéstől, amennyiben az eladó a felszínre került rejtett hiba kijavítását vagy a hibás jármű cseréjét nem vállalta, illetve vállalta, de határidőre nem tudta teljesíteni.
Fontos, hogy a javított elemek, részegységek vagy alkatrészek vonatkozásában a kellékszavatossági kötelezettséggel kapcsolatos határidők újrakezdődnek.
A használt autók nyílt hibáinál rendszeren abból adódhatnak jogviták az eladó és a vevő között, hogy a hiba ténylegesen akkora volt-e, mint amekkorának látszott, vagy jóval nagyobb, azaz „volt még ott valamiféle rejtett hiba is, amire csak később derült fény”.
A másik gyakori vita oka, hogy a rejtett hiba mikor keletkezett. Ha kereskedőtől vásárolunk, a várástól számított hat hónapon belül az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka az adásvétel időpontja után keletkezett. Magánszemélyek közötti vásárlás esetén ellenkező a helyzet, ilyenkor a vevőnek kell bizonyítania, hogy a hiba oka már fennállt az eladáskor is.
Jellemzően mindkét esetben peres eljárásban, szakértői vizsgálatok után derül ki, hogy kinek volt igaza. Mivel mind a szakértői eljárás, mint a per pénzt és időt emészt fel, az autókereskedők jellemzően csak akkor vállalják a procedúrát, ha biztosak az igazukban. Azaz, ha a kifogásolt autót előzetesen ők maguk (az ő szerelőik) alaposan átvizsgálták.
Magánszemélyek esetén a leginkább megnyugtató, ha a vevő szakemberrel vagy szakszervizben átvizsgáltatja a járművet. Végül is az autó veszélyes üzem, nemcsak a használata, a megvásárlása is fokozott körültekintést igényel.
F.Gy.A.
