Még egy hétig legyen Ön is nagyon óvatos!

• Tartós egészségkárosodást ugyan nem okoz, de azért veszélyes lehet, ha nem törődünk az óraátállítás lehetséges következményeivel.
• Van, aki meg sem érzi, a többség pár nap, de sokaknak két hétbe is beletelik, mire a szervezetük alkalmazkodik az új időszámításhoz.
• A nyári óraátállítás és a poszt-covid-fáradság hatásai együtt akár munkaképtelenné is teheti az embert, főleg a fiatalokat.

Az óraátállítás, esetünkben az átállás a nyári időszámításra az orvosok szerint kedvezőtlenül befolyásolhatja a közlekedés biztonságát. Ez a „rosszabbik” óraátállás, rosszabb, mint amikor a nyáriról a télire váltunk, mivel ilyenkor a megszokottnál kevesebbet alszunk, emiatt reggel fáradtabbak, dekoncentráltabbak vagyunk, ami akár jelentősen is ronthatja többek között az autósok vezetési képességét, de a gyalogosok figyelmét is – figyelmeztet G. Németh György, a Magyar Alvásszövetség elnöke, a Budapesti Alvásközpont igazgatója.

Az órák átállításának az igényét, azaz az időszámítás évi kétszeri megváltoztatását a városiasodás váltotta ki. A mezőgazdasággal foglalkozó népek mindig is jobban együtt éltek a természettel, életüket, munkájukat döntően határozta meg a napfelkelte és a napnyugta. Azonban a gyárakban dolgozók munkaritmusát nem a napállás határozta meg.

Törvényjavaslatként 1908-ban került az angol alsóház elé az a javaslat, hogy nyáron állítsák egy órával előbbre az órákat Robert Pearce képviselő előterjesztésében, bár az ötlet nem az övé volt.  Ez volt a világon az első ismert indítvány a nyári-téli időszámítás bevezetéséről, de nem aratott osztatlan sikert. A parlament egy évvel később különbizottságot hozott létre az elsősorban a vidéki Anglia ellenállása miatt. Már ez sejtetni engedte, hogy nem lesz egyszerű áttérni az új időszámításra. Pearce végül 1915-ben úgy halt meg, hogy nem tudhatta megvalósul-e valaha a kezdeményezése.

Megvalósult, és nemcsak Nagy-Britanniában. Magyarországon és az Osztrák-Magyar Monarchia egész területén 1916. április 30-án 23:00-kor egy órával előre tekerték az órákat. 1958-tól 1979-ig szüneteltették az időszámítás-változtatást, 1980-tól aztán újra bevezették. Az indok nálunk is, mint a világon mindenütt, az energiatakarékosság volt. Egy Eger nagyságú város éves áramfogyasztásának megfelelő mennyiségű energiát lehet megspórolni az óraátállítással.

Csakhogy az óra előre-hátraállításának vannak káros mellékhatásai is. Bár eddig nem igazolódott az időszámítás-váltogatás ellenzőinek azon vélelme, miszerint az óraátállításoknak hosszú távon tartós egészségkárosító hatásuk volna, sokakat erősen megvisel és hosszabb-rövidebb időre kivesz a munkából, az iskolából az átállás, ami pénzben is kifejezhető társadalmi- nemzetgazdasági kárt okoz.

Nem lebecsülendő az óraátállítások – különösen a téli időszámításról a nyárira történő váltás – okozta baleseti kockázatok nagysága sem. Németországi statisztikákra hivatkozva a webbeteg.hu  írt arról, hogy az emberek 8-12 százaléka fordul orvoshoz óraátállítás miatti problémákkal az időszámítás-változtatásokat követően, elsősorban, amikor a téliről nyári időszámításra kell átállni. Ebben az időszakban megnő a kereslet az altatók és antidepresszánsok iránt.

Kevésbé viseli meg az óraátállítás azokat, akik rendszeres életet élnek, azaz nagyjából mindig ugyanakkor fekszenek le és kelnek, mint azokat, akiknek kiszámíthatatlan a napirendjük. Ezt már G. Németh György, a Magyar Alvásszövetség elnöke mondja, aki szerint átlagosan 4-16 nap alatt az emberek többségének a biológiai órája alkalmazkodik az új időszámításhoz. Akinek azonban még három héttel az óraátállítás után sem állt vissza az élete a megszokott kerékvágásba, annak célszerű orvoshoz fordulni, jelentkezni alvásvizsgálatra.

Az idén súlyosbítja a helyzetet, hogy sokaknál már a pandémia is jelentősen rontotta az alvásminőségét, és ez az állapot a járvány lecsengésével is megmaradt. A leggyakoribb poszt-Covid tünetnek a fáradékonyság számít.

Az alvásszövetség nagy számú pácienseik beszámolója alapján arra figyelmeztet, hogy a poszt-Covid-fáradtság több, mint pusztán egy rövid pihenés utáni vágyról van szó. Olyan mértékű fáradságot jelent, ami már akár ellehetetlenítheti nehezíti a fizikai munkavégzést, sőt, már a munkába járást is. Lényegében munkaképtelenné teheti az embert. És tanulásra, felelősségvállalásra, így gépjárművezetésre is alkalmatlanná.

– Sajnos a rendszertelen időbeosztás szerint élő fiatalok között arányaiban többen érintettek az óraátállítás és a poszt-Covid-fáradság okozta tünetekben – figyelmeztetett G. Német György, aki tart attól, hogy nem sikerült tudatosabb (legfőképpen rendszeresebb) életre biztatni őket, így akár már pár éven belül is alvászavartól szenvedők sokasága kerülhet ki közülük.

Légszomj, alvászavar, szorongás, depresszió társulhat hozzá. Nagyjából ugyanazok a tünetek, amik az óraátállítás miatt is jelentkeznek egyeseknél, kiegészülve még a koncentráció képesség romlásával, szívritmus-problémákkal, étvágytalansággal.

Talán nem is kell orvosnak lenni ahhoz, hogy belássuk: akár poszt-covid fáradság, akár az óraátállítás hatására mutatkoznak az imént felsorolt tünetek– vagy a kettő együtt –, biztos, hogy ezek egyike sem javítja a sofőrök vezetési képességét. Épp ellenkezőleg. Külön-külön is súlyosan veszélyeztethetik a közlekedésbiztonságot.

A szakemberek épp ezért két dologra hívják fel a közlekedők figyelmét.

Először is: senki ne abból induljon ki, ezekben a napokban kissé fáradtabbnak érzi magát, hogy rá nincs hatással az óraátállítás, vagy ha mégis, egy-két nap alatt kiheveri. Egy-két nap alatt is történhet baleset, aminek lehet elszenvedője és okozója is. Számoljon inkább azzal a lehetőséggel, hogy az óraátállítás rá is hat, és viselkedjen ennek megfelelően. Nem szégyen ez. Akik jártak már interkontinentális repülőúton, tudja mit jelent a jetleg. Még az egészséges szervezetű, sportosan élő embereknek is kell egy-két nap a regenerálódáshoz.

Másodszor: ha önre valóban nincs hatása az időszámítás-váltásnak, másokra lehet. Számítani kell arra, hogy egy-két hétig valószínűleg a szokottnál több dekoncentrált, a forgalmi helyzetekre – akár a balesetveszélyes helyzetekre is – lassan reagáló, a szokottnál kissé talán idegesebb emberrel találkozhatunk az utakon. És nemcsak a volán mögött, a gyalogosok és a közösségi közlekedők kötött is.

G. Németh György szerint fontos, hogy segítsünk a szervezetünknek az átállásban. Ha 23 órakor szoktunk lefeküdni, most is bújjunk akkor ágyba, annak ellenére is, ha tudjuk, érezzük, mert a biológiai óránk azt jelzi, hogy még csak 22 óra van. Gyógyteákkal, relaxációval, orvosi javallatra altatóval, szükség esetén más gyógyszerekkel meg lehet könnyíteni az átállást, de a legbiztonságosabb megoldás a ragaszkodás a rendszerességhez.

F.Gy.A.