„…meg kellett volna állnia!”

• Jogerős ítélet született a Budapesten halálos balesetet okozó mentősofőr ügyében.
• A jelentős sértetti közrehatásra is tekintettel enyhítették az elsőfokú ítéletet.
• A motoros közel 80 km/h-s sebességgel hajtott, de ez nem menti fel a mentőst.
• A szakértő szerint hiba volt, hogy menetből akarta felmérni a forgalmi helyzetet.

Jogerősen egy év, végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék azt a mentősofőrt, aki még 2021. március 23-án halálos közlekedési balesetet okozott Budapesten, a VII. Kerületi Rottenbiller utca egyik kereszteződésében.

Első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság 1 év 6 hónap fogházbüntetést szabott ki a mentősofőrre, aminek a végrehajtását három évre felfüggesztette. Ezt az ítéletet enyhítette a törvényszék részben az idő múlására tekintettel, részben pedig azért, mert a bíróság megítélése szerint a gondatlan baleset bekövetkezésében jelentős szerepe volt sértetti közrehatásnak. A motoros ugyanis a megengedettnél jóval gyorsabban hajtott.

A mentő kéklámpa-szirénával egy terhes kismamához tartott és épp egy piros lámpán haladt át, amikor a baleset történt. G. László mentősofőr az eset után a sajtóban úgy fogalmazott: ő meglehetősen lassan haladt át a kereszteződésen, ahol több jármű is szabad utat engedett neki.

Szerinte eleget tett a megkülönböztetett jelzéssel közlekedők „dupla meggyőződési kötelezettségének”.

A baleset után nyilvánosságra hozott felvételeken látszik, hogy több jármű is félrehúzódik a szirénázó mentő elől. Majd hirtelen balról feltűnik egy motoros és a mentő oldalába rohant.

A mentősofőr, ahogy a nyilatkozataiban, úgy a bíróság előtt is azzal védekezett, szerinte a tőle elvárt és elvárható óvatossággal hajtott át a tiloson. Megjegyezte, már „behaladt” a kereszteződésbe, amikor a motor az oldalába, a mentő közepénél, valamivel talán még hátrébb is, belecsapódott. Nem sokon múlt szerinte, hogy felboruljanak. Két-három kormánymozdulattal sikerült csak kerekein tartania az autót.

Hiába volt helyben a segítség, a balesetet szenvedett mentő személyzete nem tudta megmenteni a motoros életét. A 24 éves fiatalember a helyszínen meghalt.

Azonban a térfigyelő kamerák felvételén más is látszott. A mentőautó féklámpái csak az ütközés után gyulladtak fel. Ez pedig Boncsér Sándor igazságügyi műszaki szakértő szerint azt bizonyítja, hogy a mentő bár folyamatosan és láthatóan lassan haladt, nem lassított, nem állt meg a kereszteződésben, hogy meggyőződjön arról, mindenki megadja-e neki az elsőbbséget.

A KRESZ részletesen szabályozza a megkülönböztetett jelzést használó járművek vezetőinek a jogait és kötelességeit (KRESZ 49§), ahogy azt is, hogy a többi közlekedőnek mit kell tenni, amikor megkülönböztető jelzést használó járművel találkoznak a forgalomban (KRESZ 42§).

Eszerint a megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű vezetője – a rendőr és a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések jelzéseit kivéve – lényegében szinte minden közlekedési szabályt figyelmen kívül hagyhat, ha ezzel nem veszélyezteti a közlekedés biztonságát, mások és önmaga személy- és vagyonbiztonságát, továbbá, ha meggyőződött arról, hogy a közlekedés többi szereplője megadja neki az elsőbbséget, lemond a maga elsőbbségéről az akadálytalan továbbhaladása érdekében.

A KRESZ 42.§ pedig azt mondja ki, hogy a megkülönböztető jelzéseket (villogó kék fényjelzést és szirénát vagy váltakozó hangmagasságú más hangjelzést) használó gépjármű, illetőleg minden ilyen gépjárművekkel kísért (közrefogott) zárt csoportban (konvojban) haladó, megkülönböztető fényjelzést használó gépjármű részére minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását – félrehúzódással és a szükséghez képest megállással – lehetővé kell tenni.

A megkülönböztetett jelzést használó mentő, rendőr, tűzoltó autóval szemben még a zebrán átkelő gyalogosoknak sincs elsőbbségük!

A 2021. március 23-i budapesti tragédia mindkét érintettje hibázott. A motoros nemcsak azzal, hogy nem mondott le elsőbbségéről a piros jelzésen kék lámpával-szirénával áthaladó mentőnek, hanem azzal is, hogy a megengedettnél lényegesen nagyobb sebességgel haladt. Utóbbi végzetes hibának bizonyult.

Bár az első fokon eljáró bíróság ítélete szerint a baleset nagy valószínűséggel akkor is bekövetkezett volna, ha a motoros nem lépi túl az 50 km/h sebességet, Boncsér Sándor szakértő szerint nagyobb lett volna a túlélési esélye. Közel 80 km/h sebességnél (a szakértő szerint ekkora sebességgel haladt az ütközés előtti pillanatokban) azonban, mintha betonfalnak rohant volna. Nem volt esélye.

Bogdán József első fokon eljáró bíró szerint azonban a mentősofőrnek lassítania kellett volna, vagy meg kellett volna állnia, annak érdekében, hogy biztonságosan meggyőződhessen róla, szabad utat enged neki mindenki, akinek ott és akkor éppen elsőbbsége van vele szemben.

Nem lassított és nem állt meg. Csak az ütközés utáni pillanatban gyulladt ki a jármű féklámpája. Az igazságügyi szakértő szerint ez azt jelenti, hogy a mentősofőr menetből próbálta felmérni a forgalmi viszonyokat. Ha lassít, vagy megáll, talán felfigyelt volna a nagy (túl nagy) sebességgel közeledő motorosra és akkor talán elkerülhető lett volna a tragédia.

Két héttel a baleset után az RTL Híradója épp a helyszínen forgatott, amikor a kamerájuk előtt áthajtott egy szirénázó mentő a piroson. Nem villantak fel a féklámpái, láthatóan nem lassított. Szerencsére nem hajtott át senki a zöldön akkor…

Valószínűleg nem G. László volt tehát az egyetlen mentősofőr, aki „menetből” tájékozódik, miközben egy rászoruló segítségére siet.

Bár azóta is sokan vitatják, megkülönböztető jelzéssel hivatásszerűen közlekedő sofőrök, főleg mentősök és tűzoltók, de jogászok, köztük G. László ügyvédje is, hogy mennyire életszerű megállni és újraindulni minden kereszteződésben egy kéklámpás, szirénázó járművel, miközben sietnek segíteni egy bajba jutottan, a bíróság mostani döntése igazodik a korábbi bírói gyakorlathoz.

Mert a közlekedésben mindenkinek be kell tartania a szabályokat és a másik közlekedő szabályszegése senkit nem ment fel a rá vonatkozó szabályok betartásától, derül ki a mostani ítéletből is.

Emellett az életmentésnek is megvannak a maga írott és íratlan szabályai. Az egyik, amit még az alapfokú elsősegélynyújtó tanfolyamokon is elmondanak: egy áldozatból nem csinálunk kettőt. Ezért írja elő a KRESZ egyszerre a meggyőződési kötelezettséget a megkülönböztető jelzést használóknak és az elsőbbségadási kötelezettséget a többi közlekedőnek.

A Fővárosi Törvényszék ítélete jogerős.

F.Gy.A.