Megkezdődött az őzek násza!
- Az augusztus közepéig tartó párzási időszakban az őzek bármikor megjelenhetnek az úttesten. Ebben az időszakban kimagasló a vadelütések száma.
- Az őzek teljesen figyelmetlenné válnak, veszélyérzetük megszűnik, és rendkívül intenzíven, kiszámíthatatlan manőverekkel mozognak.
- Vadveszélyes helyeken figyelmesen, csökkentett haladási sebességgel, nagyobb követési távolságot tartva szükséges közlekedni, őzek megjelenése esetén a lassítás „kötelező”!
- Éjszaka lakott területen kívül a távolsági fényszóróval nagy segítséget jelenthet.
- Vad megjelenésekor azonban a távolsági fényszórót le kell kapcsolni (az vakíthatja a vadat). Ilyenkor a fékezés és a hangjelzés jelentheti a megoldást.
- A motorosok védtelenebbek, így számukra a vadelütés valódi „rémálom” lehet.
- Vadelütéskor bizonyos esetekben a járművezető, ill. a vadásztársaság felelőssége is felmerülhet.
- A vad az állam tulajdona, az elhullott állatot eltulajdonítani nem lehet, baleset esetén a rendőrséget értesíteni kell.
Az őzek násza július közepén kezdődik és augusztus közepéig tart. Ez idő alatt az őzek szinte semmi másra nem figyelnek, csak a kiválasztott párjukra, na meg a bakok a vetélytársakra, azok elűzésére. Az üzekedési időszakban az őzek figyelmetlenné válnak, veszélyérzetük csaknem teljesen megszűnik, és felfokozott idegállapotuk miatt megfeledkeznek a külvilágról. Ezért a következő hetekben különösen óvatosnak kell lenniük mindazoknak, akik a közutakon vadveszélyes helyen közlekednek. Bár az őzek fokozottabb aktivitása többnyire az esti, éjszakai és a hajnali időszakban jellemző, nem árt azonban nappal sem figyelmesebbnek lenni.
Nem árt tudni, hogy az őz Magyarország teljes területén előfordul. Alapvetően az erdős részeket, a kisebb erdőfoltokkal tarkított mezőgazdasági területeket kedveli, de nádasok közelében, és magas füves bozótosokkal tűzdelt térségekben ugyancsak előfordulhat. A vadak megjelenésére nagyobb valószínűséggel kell számítani ott, ahol azt az utak mentén táblával is jelzik. Általában ugyanis vadveszélyt jelző táblával látják el azokat a helyeket, ahol a vadak megjelenésére, illetve átvonulására számítani lehet.
A párzási időszakban az őzek rendkívül intenzívek, gyors mozgással és teljesen kiszámíthatatlan irányban kergetőznek (a szakirodalom „ördöggyűrűknek” nevezi ezt a jelenséget), és a veszélyérzet szinte teljes hiányában bármikor kiszaladhatnak az úttestre. Az őzek jellemzően csoportosan élnek, így ahol egy állat megjelenik, ott bizony több őzre is számítani lehet.
Az őzek jelentően kisebb termetűek a szarvasoknál, testtömegük mindössze 10-35 kg között van. Ez azt jelenti, hogy egy őz elütésekor jellemzően csak a vad sérül meg, míg a gépkocsiban anyagi kár keletkezik. Időnként azonban olyan vadelütésekről is hallhatunk, melyek személyi sérüléssel, vagy nagy ritkán emberi tragédiával végződnek. Ennek oka többnyire az, hogy az úttestre kiugró vad láttán a járművezető félre rántja a kormányt, és frontálisan ütközik a szemből érkezővel, vagy az útról lehaladva árokba hajt, illetve fának ütközik. Ugyancsak súlyos kimenetellel járhat, ha az elütött őz a jármű szélvédőjét áttörve nagy erővel a gépjármű utasterébe csapódik (nagyobb haladási sebességénél ez akár egy tonna erőbehatással is járhat).
A vadbalesetek megelőzésével kapcsolatban a legfontosabb az, hogy a vadveszélyes területeken figyelmesen, fokozott óvatossággal és csökkentett haladási sebességgel haladjunk és az előttünk haladótól nagyobb követési távolságot tartsunk. Amennyiben őz jelenik meg az út környezetében, akkor érezzük kötelezőnek a lassítást.
Éjszaka lakott területen kívül távolsági fényszóróval közlekedjünk, kivéve, ha az a szemből érkező forgalmat zavarja. Éjjel egy megcsillanó szempár, vagy akár egy megmozduló rőtes folt igencsak beszédes lehet. Ha ilyenkor vesszük észre a vadat, a távolsági fényszórót kacsoljuk le (az elvakítja az állatot) és alkalmazzunk hangjelzést – azt meghallván a vad általában eltávolodik az úttól.
A motorkerékpárral közlekedők jóval védtelenebbek a gépjármű vezetőköz képest. Ezért a motorosok részéről a vadveszélyes útszakaszokon még inkább indokolt a lassúbb és körültekintőbb közlekedés, és korántsem tanácsos a megengedett felső sebességérték lehetőségét kihasználni.
Időnként előfordulhat, hogy a vadvédő kerítés esetleges hiányosságai, folytonosság-szakadásai miatt az autópályákon, vagy közvetlenül azok mellett vadállatokat látunk. Ilyen esetben nem csak indokolt, hanem egyenesen „kötelező” a lassító fékezés még akkor is, ha közvetlen veszélyt még nem tapasztalunk. Az autópályára tévedt vadállatok ugyanis a kerítéstől nem tudnak a veszélyes zónából kihaladni, s így pánikszerűen a gépjárművek közé rohanhatnak. Javasolt ilyenkor rövid időre bekapcsolni a vészjelzőt, ezáltal tájékoztatva a többi közlekedőt is a veszély létezéséről.
Vadelütés esetén hívni kell a rendőrséget, mely gondoskodik az érintett vadásztársaságot értesítéséről, az elpusztult vad elszállításáról, s az esetleges hiányosságok megszüntetéséről.
G.I.
