Mennyibe kerül a gyorshajtás Horvátországban?
- A szabálysértési bírságok sok országban nem, vagy csak alig magasabbak, mint Magyarországon.
- A magyarok legkedveltebb úti céljainak számító országok hatóságai kevésbé tolerálják a szabályszegést, mint nálunk.
- Itt a lista, hogy melyek azok a szabálysértések, amelyeket akkor sem lehet megúszni, ha külföldön követik el.
Háromszor annyira hajlamosak közlekedési szabálysértést elkövetni az európai autósok külföldön, mint a saját hazájukban – derült ki a különböző európai közlekedésbiztonsági szervezetek adataiból. Európai szinten az egy-egy tagállamban futó autók aránya öt százalék körül mozog, de a legjobban és leggyakrabban dokumentált szabálysértésben, a gyorshajtásban a külföldi autók aránya 15 százalék körül mozog.
Hasonló arányt kapunk más szabályszegések összevetése esetén is.
Nem tudni mi végre ez a nagy féktelenség. 2015 óta elvileg már sehol sem úszhatnák meg az autósok és a motorosok a külföldön elkövetett szabályszegéseket, vagy legalábbis nem mindet.
A nem megúszható szabályszegések, amelyek esetében a tagállamok kiadják egymásnak a szabályszegő autó és a jármű üzemben tartójának adatait:
- a gyorshajtás
- a biztonsági öv /bukósisak használatának mellőzése
- a piros lámpán áthajtás,
- az ittas vagy bódult állapotban vezetés,
- a tiltott sávhasználat (busz- vagy autópálya leállósáv használat),
- a vezetés közbeni mobilozás (kézben tartott mobillal),
- a jogtalan sztrádahasználat (ez alatt a pályadíj meg nem fizetése értendő),
- a tilosban parkolás.
A felsorolt szabályszegésekért igen nagy valószínűséggel előbb-utóbb kopogtat a külföldi fél megbízásából eljáró magyar hatóság.
A tapasztalatok és a számok azt mutatják, sokan kevésbé szabálykövetők külföldön, mint otthon.
Pedig egy külföldi szabálysértés több tízezer forinttal is megdrágíthatja a nyaralást. S, ha valaki nem fizeti be időben a más országokban kiszabott bírságokat, számolnia kell azzal, hogy előbb vagy utóbb itthon is utoléri a bírságcsekk! És ekkor a felmerülő költségek (a többszöri ügyvédi felszólítás, az esetleges bírósági vagy végrehajtási költségek) tetemesen megnövelhetik a fizetendő összeget, amit a magyar hatóságok – jellemzően a NAV, be is fognak hajtani.
Nem létezik állami nyilvántartás a külföldön közlekedési szabálysértésért megbírságolt autósokról. A hatóságok csak azokról az esetekről szereznek tudomást, amelyekben a külföldi fél a segítségüket kéri a be nem fizetett büntetés behajtásához.
A flottakezelők és a lízingcégek adatai szerint azonban a nyári idényben közel másfélszeresére nő a magyar autósok által külföldön elkövetett szabálysértések száma, és átlagosan 32 ezer forintjába kerül a szabályszegőknek, hogy a nyaralás alatt nem tartották be a közlekedési szabályokat.
Érdemes külföldön is betartani a szabályokat, és tájékozódni, mielőtt valaki autóval vagy motorral útnak indul, hogy a célországban mire „ugranak” a rendőrök, mit és mennyire tolerálnak és mi az, amit nem néznek el.
Az osztrák bírságolási gyakorlat például nem a legszigorúbb Európában, már ami a bírságok összegét illeti, viszont rendkívül alacsony a tolerancia szintje. Plusz öt kilométeres sebességtúllépést már büntetnek. Azaz, ha egy 50-es úton 56-tal bemérnek valakit, az igen nagy valószínűséggel fizetni fog.
A kreszvaltozas.hu portál nemrég közzétette, hol bírságolják meg a leggyakrabban a magyarokat. Aligha meglepő, hogy Ausztriában, Horvátországban és Olaszországban. Azonban e három ország gyakorlata sem egységes.
Ausztriában az európai összevetésben nem túl magas bírságok mellett nem tolerálják a szabályszegéseket. És itt nemcsak arról van szó, hogy plusz öt kilométer/óra felett már bírságolnak az utakon. Sokkal komolyabban veszik például az ideiglenes sebességkorlátozásokat is, mint nálunk.
Gyakran telepítenek például sebességmérőket olyan útszakaszokra, olykor egymás után többet is, ahol az útfelújítás miatt vagy más okból ideiglenesen rendeltek el sebességkorlátozást. Sok helyen megtapasztalhatták már az autósok, hogy a településen átvezető utaknak a bevezető és a kivezető szakaszán is mérték a sebességet, olykor néhány kilométeren belül többször is.
Egyes szabálysértéseknek, csakúgy, mint nálunk, fix díja van.
- 50 euróba kerülhet a vezetés közbeni mobilozás,
- 70 euróba a szabálytalan előzés és a tiloson áthajtás.
A legtöbb magyar Horvátországban tölti a nyarat. Jó, ha tudják, tavaly óta Horvátország újabb sebességmérőket telepített a legforgalmasabb utak mentén. A turistáknak tehát az idén már ott is számítaniuk kell sebességmérésre, ahol eddig nem. Emellett a korábbiakhoz képes gyakrabban ellenőrzik a rendőrök a közlekedőket.
A horvátok kissé toleránsabbak a gyorshajtókkal szemben, mint az osztrákok, de kevésbé elnézők, mint a magyar rendőrség. Lakott területen belül 10 százalékos sebességtúllépést tolerálnak, annyit, mint Ausztriában, Lakott területen kívül azonban csak plusz tíz km/h felett büntetnek.
Fontos: a horvátok, sem a lézerblokkolót, sem a sebességmérést előre jelző detektort nem tolerálják. Aki beszereltetett egy detektort a kocsijába (ami nálunk nem tilos), jobban teszik, ha utazás előtt kiszerelteti, különben egy esetleges közúti ellenőrzés alkalmával még kellemetlenségei támadhatnak.
Horvátországban egyébként
- 65 euró a bírság a vezetés közbeni mobilozásért,
- 90 euró a szabálytalan előzésért,
- 260 euróba kerül ugyanakkor a tiloson áthajtás.
Az olaszokról jellemzően az a kép él nálunk a fejekben, hogy lazák, nem veszik túl komolyan magukat, és még kevésbé a szabályokat. Csakhogy ez nem mindig van így.
Az olasz autópályákon is 130 km/h a megengedett maximális sebesség, ám aki autózott már arra felé, tudja milyen gyakran húz el a szabálykövető autós mellett egy Ferrari, Lamborghini, Porsche vagy ezeknél hétköznapibb autó jóval nagyobb sebességgel. Ennek azonban több oka is lehet.
Olaszország számos útján alkalmazzák már a szakaszsebesség-mérést. Emiatt sokan csak az átlagsebességre ügyelnek. Arra, hogy két mérőpont között számított sebességük ne legyen nagyobb 130-nál.
Bárki ki tudja számolni, hogy mennyi idő kell 130-as tempó mellett ahhoz, hogy megtegye a két sebességmérő pont közti távolságot. Sokan egyes szakaszokon padlóig nyomják a gázt, majd beállnak egy kávézó parkolójába. Sok kávézó él részben abból Olaszországban, hogy náluk várják ki a gyorshajtók azt az időt, amit a gyorshajtással nyertek, így kerülik el a büntetést.
És persze Olaszországban is vannak, akik nagy ívben tesznek a szabályokra, vagy akiknek nem számít pár száz euró, nyomják a gázt, ahol csak lehet.
A magyar turisták azonban jó, ha tudják: az olaszok nem felejtenek. Mármint a hatóságok. Akár egy évvel a szabálysértés után is jöhet a csekk, és ha már feladták, be is fogják hajtani az árát.
Minden országban büntetik az ittas vezetést. A hazai gyakorlattól eltérően annyi lehet csak a különbség, hogy nem mindenütt alkalmazzák a nulla tolerancia elvét – a fennemlített három országban például 0.5 ezrelékig nem számít ittasnak a sofőr. Ám felette országonként eltérő mértékben büntetnek!
Magyarországon, miként azt már sokszor megírtuk, a gyorshajtás, valamint az előzési és a kanyarodási szabályok megszegése a három legfőbb baleseti ok. Értelemszerűen ezekre „utazik” a rendőrség a nagy közlekedési akciók során.
Ha Európa egészét nézzük a helyzet kicsit más. A halálos kimenetelű közlekedési balesetek 30 százalékát a gyorshajtás, 25 százalékát az ittas vezetés okozza (ez nálunk 9 százalék körül mozog), 17 százalékát az övhasználatra vezetik vissza, míg 100 esetből 4-et az öv, bukósisak használatának mellőzésére.
F.Gy.A.