… mert hideg volt és esett az eső?
- Felfüggesztett szabadságvesztést kér az ügyész a gyalogost elgázoló kerékpárosra.
- Egyikük a kapucnijába bújt, a másikuk az esernyője mögé, észre sem vették egymást.
- A kerékpáros fékezés nélkül hajtott a járda helyett az úttesten haladó gyalogosnak.
- Ami a kerékpáros baleseteket illeti, nálunk jobb a helyzet, mint sok európai országban.
Maradandó fogyatékossággal kell leélnie élete hátra lévő részét annak a férfinek, akit fékezés, sőt lassítás nélkül gázolt el kerékpárjával egy húszas éveiben járó fiatalember a Somogy vármegyei Kadarkúton 2022 novemberében. A Kaposvári Járási Ügyészség a napokban emelt vádat a gázoló ellen. Vádiratukban felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérték a Kaposvári Járásbíróságtól már, ha a vádirat szerint beismeri felelősségét és lemond a tárgyaláshoz fűződő jogáról.
Egy esős, hideg novemberi estén történt a baleset. A szakértői vizsgálat alapján a kerékpáros hozzávetőlegesen 10 km/h sebességgel hajthatott, amikor a gyalogosnak ütközött. Mivel az eső miatt a lehajtott fejére húzta a kapucniját csupán az utat láthatta, azt is csak közvetlenül maga előtt, előre nem volt kilátása.
Lámpa nem működött a kerékpáron. Vakon hajtott, fantomként, mert, hogy őt sem igen láthatta senki.
Vele ellentétes irányba az út szélén gyalogolt későbbi áldozata, esernyővel a kezében. Azt az ügyészség is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy volt járda és a gyalogosnak semmi oka nem volt az út szélén közlekedni, mégis ott gyalogolt. Ez azonban nem menti a kerékpáros tettét, hiszen a vádhatóság szerint kétséget kizáróan bizonyítható, hogy nem figyelt, és nem volt kivilágítva sem, így a gyalogos sem észlelhette őt, nem térhetett ki az útjából.
Csak az ütközés pillanatában vették észre egymást! Ezt bizonyítja az is, hogy a kerékpáros fékezés nélkül hajtott a gyalogosnak és hogy utóbbi sem próbált meg ellépni előle, azaz ő is csak észlelte a biciklist, amikor más késő volt.
A gyalogos az ütközéstől az útpadkára zuhant. A kerékpáros a biciklijével együtt felborult és elesett.
A baleset következtében a gyalogos agyrázkódással, többszörös arccsonttöréssel kísért összetett koponya-agysérülést szenvedett, amely az orvostudomány mai állása szerint csupán maradandó fogyatékosság hátrahagyása mellett gyógyult.
A balesetben a kerékpáros is súlyosan megsérült, eltört az orrcsontja.
Magyarországon az utóbbi években a személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek 8 százalékának okozói a kerékpárosok. 2020-ban még 12% volt az arányuk.
Annak, hogy a kerékpárosok és a kerékpárral megtett kilométerek számának intenzív növekedése ellenére is csökkent a kerékpárosok okozta balesetek száma, több oka is van a szakértők szerint.
- Kezdik az autósok megszokni a kerékpárosok jelenlétét a forgalomban.
- A kerékpárosoknak is nőtt a rutinja az évek során, hogy a városi forgalomban hol célszerű fokozottan figyelni, vagy mely útszakaszokat, csomópontokat érdemes elkerülni inkább.
- Jelentősen bővült a kerékpáros infrastruktúra, ahol a bringások biztonságosan közlekedhetnek.
A nagyvárosokban a sebességcsillapítás ugyan elsősorban a védtelen közlekedők, köztük a kerékpárosok védelmét szolgája, azonban egyszersmind kiszámíthatóbbá (nyugodtabbá) is teszi a forgalmat, ami megkönnyíti a biciklisforgalmat is.
Ugyanakkor a már sokszorosan végigelemzett baleseti statisztikákból az is kiderül, hogy a gépjárművezetők és utasaik, valamint a gyalogosok után még mindig a kerékpárosok közül vesztik életüket a legtöbben az utakon közlekedési balesetben.
Minderről bővebben a Közlekedésbiztonság egy korábbi elemzésében olvashatnak.
Az elemzésből az is kiderül, hogy nálunk a helyzet kifejezetten jó az európai átlaghoz képest – már ami a kerékpáros-baleseteket és az azokban szerzett sérüléseket illeti. És az utóbbi években nálunk tapasztalt csökkenés sem jellemző Európában.
A német Szövetségi Statisztikai Hivatal 2023. februári közleménye szerint Németországban 2022. január 01. és november 30. között mintegy 30%-kal nőtt a kerékpáros halálos áldozatok száma. Emiatt ott számos olyan intézkedés bevezetését kezdték el előkészíteni, mint az infrastruktúra fejlesztés vagy éppen a kerékpárosok által elkövetett szabályszegések rendészeti eszközökkel történő visszaszorítása.
A kadarkútihoz hasonló esetek ritkák, bár nem példanélküliek. Sőt, történt már halálos gázolás is, amit egy szabálytalanul a járdán közlekedő kerékpáros futár okozott Miskolcon. Egy kapuból kilépő gyalogosnak ütközött, aki emiatt elesett és halálos fejsérülést szenvedett.
Az esetek többsége azonban szerencsés kimenetű és csupán kölcsönös odamondogatással zárul, nem büntetőeljárással. A legtöbbször még a rendőrségnek sem kell intézkednie.
Kadarkúton azonban minden megtörtént, aminek nem lett volna szabad megtörténnie. Egy kivilágítatlan kerékpár fantomként suhant a sötétben, aki a nyergében ült, jobban féltette magát az esőtől és a hidegtől, mint attól, hogy nekimegy az út szélén parkoló autónak, konténernek vagy, hogy valakit elgázolhat. Úgy tekert, mint aki el sem tudja képzelni, hogy az úton bárki is szembe jöhet vele.
A gyalogos sem feltételezte, hogy egy kivilágítatlan kerékpáros jöhet szembe, akit nem hall, s mivel a világítása sem működik, ha nem néz maga elé és nem figyel, esélye sem lesz szükség esetén kitérni előle.
Mindketten nem feltételeztek valamit, majd bekövetkezett az, amit nem.
A kerékpáros és gyalogos balesetek többsége figyelmetlenség, egy adott pillanatban hozott rossz döntés és a szabályok nem kellő ismerete, avagy be nem tartása miatt történik.
Elméletben mindenki tudja, hogy a gyalogosok csak akkor közlekedhetnek lakott területen az út szélén, ha nincs járda… Ahogy azt is, hogy éjszaka és rossz látási viszonyok között a kerékpárokat is ki kell világítani… Lakott területen nem kötelező, de ajánlott a gyalogosoknak is úgy öltözködni, hogy a ruhájukon legyen valami, ami visszaveri a fényt, vagy legyen náluk, rajtuk egy kis lámpa, ami fényével felhívja rájuk a figyelmet.
Persze, ha mindenki csak az orra elé néz (mert esik az eső és hideg van), abból előbb-utóbb baleset lesz, maradandó fogyatékossággal járó sérülés és bírósági tárgyalás.
F.Gy.A.