Mi a különbség a fekete jég és az ónos eső között?
- Az idei tél eddig hidegebbnek és csapadékosabbnak bizonyult az előző évekhez képest, a közlekedést a fekete jég és az ónos eső egyaránt hátrányosan befolyásolta.
- Sokan nem tudják, mi a különbség a fekete jég és az ónos eső között, pedig két teljesen eltérő jelenségről van szó.
- A fekete jég nem csapadék. Jellemzően akkor jön létre, ha a megolvadt hó vagy nedvesség éjszaka visszafagy az útra, de páralecsapódás után is kialakulhat.
- Az ónos eső egészen más, egy rendkívül veszélyes csapadék, amikor a túlhűlt vízcseppek a talajra érve azonnal megfagynak.
- Az ónos eső azonnal felismerhető, a jellegzetes, csillogó jégmáz mindent beborít (házakat, növényzetet, kerítést, utakat, járműveket stb.).
Az idei tél eddig eltelt időszaka – különösen a január – számottevően hidegebb és csapadékosabb volt, mint amit az elmúlt nyolc évben megszokhattunk. Míg az előző években a téli hónapok enyhébbek voltak, addig a sarkvidéki hideg beáramlásának köszönhetően most egy igazi „régi vágású” telet kaptunk, havazásokkal, befagyott Balatonnal és sok csapadékkal – ideértve az ónos esőt is. Merthogy ónos esőből is többet kaptunk az idén, tekintettel arra, hogy a légköri rétegződés kifejezetten ideális volt ennek a rendkívül veszélyes csapadéknak a keletkezéséhez.
De nem csak az ónos eső keserítette meg az autósok életét, hanem az úgynevezett „fekete jég” is, amely a magyar telek egyik gyakori „láthatatlan” veszélyforrása. A mostani télen különösen sokszor fordult elő, mert a meteorológiai körülmények szinte „gyártották” a fekete jeget az utakra. Amikor januárban nappal, napos időben +1, +2 fokra melegedett a levegő, az útburkolaton lévő hó, csapadék, nedvesség (pl. zúzmara) olvadni kezdett. Amint azonban lement a nap, és a hőmérséklet fagypont alá süllyedt, az útfelület tükörjéggé alakult. Mivel az útburkolat ilyenkor nem fehér (mint hó esetén), sok autóst ért kellemetlen meglepetés a rendkívül csúszóssá váló szakaszokon.
Sokan vannak azok, akik összekeverik a fekete jeget és az ónos esővel, egyenlőségjelet téve a két képződmény közé. Pedig két teljesen különböző jelenségről van szó. Abban megegyeznek, hogy mindkettő igen komoly veszélyt jelent az utakon, de a fekete jég és az ónos eső egymástól eltérő módon jönnek létre.
Fekete jég
A fekete jég a nevével ellentétben alaphelyzetben nem fekete, hanem teljesen átlátszó. Az elnevezést onnan kapta, hogy mivel nagyon vékony és légbuborékokat nem tartalmaz, ezért átlátszik rajta az alatta lévő útburkolat színe, ami a sötét órákban szinte teljesen feketének hat. Általában akkor jön létre, ha a megolvadt hó, vagy nedvesség éjszaka visszafagy az útra, de emellett páralecsapódást követően is kialakulhat. Legfőbb veszélye abban rejlik, hogy az autósok a látottak alapján azt gondolják, hogy az út burkolata vizes, vagy teljesen száraz, közben pedig egy tükörsima jégrétegre haladnak rá. A fekete jég jellemzője, hogy igen alattomos, hiszen egyrészt nehezen ismerhető fel, másrészt nyílt területen, egyenes útszakaszokon ritkábban alakul ki, míg a hidakon, felüljárókon (amelyek alulról is hűlnek), valamint árnyékos erdőszéleken gyakrabban találkozhatunk vele. A nemzetközi szakirodalom alapján a fekete jég több balesetet okoz az európai utakon, mint a jóval gyakoribb hóesés. Ennek egyik oka az, hogy a havazás tökéletesen felismerhető, és a járművezetők többsége a havas utakon óvatosabban (lassabban, növelt követési távolsággal stb.) közlekedik, míg a fekete jégre – annak nehéz felismerhetősége okán – gyakran fékezés nélkül futnak rá.
Ónos eső
Az ónos esőt könnyű észrevenni, ugyanis, ha elkezd esni, a szélvédőn, a karosszérián, a tükrökön, valamint a környezet valamennyi felületén (házakon, kerítéseken, növényzeten, útburkolaton) azonnal látható a jellegzetes és vastag jégréteg. Az ónos eső jellege is más, hiszen csapadék, míg a fekete jég nem. Az ónos eső túlhűlt vízcseppekből álló csapadék, amely a talajra, vagy más felületre hullva azonnal megfagy. Akkor alakul ki, amikor a felső és az alsó hideg légrétegek között melegebb levegő szorul meg (szendvics szerkezet). A felső légrétegből aláhulló jeges, vagy havas csapadék a középső meleg rétegben megolvad, majd az alsó hideg légrétegben hirtelen ismét megfagy, és ónos eső formájában érkezik a felszínre. Ónos esőre nem a rendkívüli hidegben, hanem az enyhülés előtti időszakban lehet számítani.
A fekete jég és az ónos eső közötti főbb különbségek az alábbi táblázatban láthatók.
| Fekete jég | Ónos eső | |
| Kialakulása | Nem csapadék: a felszínen lévő (megolvadt) nedvesség, vagy páralecsapódás megfagyása | Csapadék: folyékony eső esik, ami a talajhoz érve azonnal megfagy |
| Láthatóság | Szinte láthatatlan, az út felszíne nedvesnek, vagy száraznak tűnik (színe megegyezik az aszfaltéval) | Látható, csillogó jégmázat képez minden felületen (ágakon, kerítésen, autón, útburkolaton stb.) |
| Kiterjedése | Foltokban jelenik meg (főleg kanyarban, hídon, felüljárón stb.) | Általában nagy területet érint egyidejűleg, a jégréteg összefüggő |
| Időjárás | Derült, fagyos időben is kialakulhat | Aktív csapadék-tevékenység szükséges hozzá |
A fentiek alapján a legnagyobb különbség a kialakulás módjában és a láthatóságban rejlik. Amiben viszont megegyeznek: csúszósságuk miatt mindkettő rendkívüli veszélyt jelent az utakon közlekedőknek, járművezetőknek és gyalogosoknak egyaránt. A különböző kutatások mellett többek között az Egyesült Királyság közúti szabályainak gyűjteménye, a Highway Code is megemlíti, hogy a jeges útfelületen a féktávolság akár a tízszeresére is nőhet.
Az ónos esős szélvédő tisztítása nem egyszerű feladat
Azt, hogy pontosan mit tegyünk, és mit ne tegyünk jeges útfelületen való közlekedéskor, arról számos közlekedésbiztonsági, rendőrségi és autós felületen olvasni lehet, és mi is több alkalommal (lényegében évi rendszerességgel) írtunk és írunk erről. Alapvető, hogy ilyenkor senki ne pánikoljon, gázelvétellel lassítson, extrém módon növelje meg a követési távolságot, kerülje a vészfékezést, az előzést és a hirtelen kormánymozdulatokat, valamint felejtse el az ilyenkor rendkívül veszélyessé váló tempomatot. Sokan gondolják úgy, hogy ha az autóban van ESP, azaz elektronikus menetstabilizáló, valamint ETC, azaz kipörgésgátló, akkor velük különösebb gond nem történhet, de sajnos tévednek. Az igazság az, hogy ezek a technikai rendszerek segítik ugyan a vezetőt a biztonságos közlekedésben, de a fizika törvényszerűségeit nem tudják felülírni!
G.I.
