Miért fél sok autós a tolatástól?

• A sofőr jobbra hátrafordult és nem vette észre a balról közeledő gyalogost, így halálra gázolta.
• Miben hasonlít a tolató személyautó a targoncához? Akkor az autó is hátsókerék-kormányzott!
• Amikor hátramenetben parkol a KRESZ szerint kis ideig gond nélkül feltarthatja a forgalmat.
• Miért fogja cserbenhagyni 30 km/h feletti sebességnél a parkolni készülő sofőrt a tolatóradar?

A Szekszárdi Járási Ügyészség halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt emelt vádat egy szekszárdi férfi ellen, aki tolatás közben elütött egy, a jármű mögött elsétáló idős nőt, aki később a kórházban belehalt sérüléseibe.

Az eset még 2022 szeptemberében történt Szekszárdon. A vádirat szerint a gázoló autó vezetője úgy kezdett tolatni, hogy nem nézett bele a külső visszapillantó tükrökbe. Tolatás közben jobbra hátrafordult, valószínűleg ezért nem látta a jármű mögött, balról érkező gyalogost.

A tolató autó fara fellökte a sértettet, aki az úttestre zuhant, és súlyos fej-, illetve mellkasi sérüléseket szenvedett. Bár azonnal kórházba szállították, sérülései következtében néhány nappal később elhunyt.

Az ügyészség a férfit halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolja. Ez bűncselekmény, ami a Btk. szerint egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A járási ügyészség a korábban más jellegű bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt vádlottal szemben 1 év 8 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetés, 250 ezer forint pénzbüntetés, valamint 4 év közúti járművezetéstől eltiltás kiszabását indítványozza a Szekszárdi Járásbíróságnál.

A szekszárdi eset is mutatja: nem kell eltúlzott sebességgel száguldani ahhoz, hogy halálos balesetet okozzon valaki. Kis sebességnél is történhet tragédia. Elég egy kis figyelmetlenség.

A KRESZ kimondja: „Járművel megfordulni, illetőleg hátramenetet végezni csak úgy szabad, hogy az a többi jármű és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését ne akadályozza.” [KRESZ 33§ (1)].

A gépjármű vezetője felel azért, hogy a manőverrel más járműveket és gyalogosokat ne akadályozzon és ne veszélyeztessen. Azért nem árt, ha a többi autós, a gyalogosok és más közlekedők is figyelnek a tolató autókra, elkerülendő a fájdalmas, szélsőséges esetben halálos találkozást. A fő felelősség azonban a sofőré, aki hátramenetben szinte mindent fordítva kell, hogy csináljon, mint amikor előremenetben halad. Ezért olyan veszélyes manőver a tolatás.

Sárvári Zsolt vezetéstechnikai instruktor azonban úgy véli, nemcsak a fentiek miatt kerülnek sokan minden olyan közlekedési szituációt, amelyben hátramenetben kell manőverezniük. Tapasztalatai szerint sokan egyszerűen nem is tanulnak meg rendesen tolatni a képzés alatt, és még utána sem.

„Céges partnereinknél az anyagi káros balesetek jelentős hányada az elhibázott parkolások miatt következik be. Ezért kérik a tréningeken, hogy minél alaposabban gyakoroltassuk be a munkatársaikkal a szűk helyeken hátramenetben történő manőverezést”, mondja Sárvári Zsolt.

Szerinte a tolatás, a tolatva parkolás a legegyszerűbb, és a legszebben kivitelezhető műveletek egyike – feltéve persze, hogy a gépjárművezető megtanulja hogyan kell végrehajtani.

„Hátramenetben az autó »hátsókerék-kormányzottá« válik, úgy viselkedik, közel azonos manőverekre képes, mint egy targonca – magyarázta. – Azt hiszem, az köztudomású tény, hogy a targoncákkal rendkívül könnyen és pontosan lehet manőverezni. Két autó közé sokkal könnyebb beállni akkor, ha a hátsó kerék a kormányzott, azaz tolat az autó, mint előremenetben”.

Sok autóvezető elköveti azonban azt a hibát, hogy amikor hátramenetben elindul, automatikusan hátrafordul. Sárvári Zsolt szerint ez két okból is problémás lehet. Először is kicsavart testhelyzetben nehezebb végrehajtani azokat a finom kormánymozdulatokat, amelyek az ott és akkor éppen hátsó kerék kormányzott járművel történő manőverezéshez szükségesek. Másfelől, a mai modern autókban hátrafordulva még annyira sem látunk (ki), mint ha csak a tükrökre támaszkodnánk. Sokkal nagyobb a mai autók holttere hátramenetben, mint a régebbi járműveké.

„Én mindenkinek azt javaslom, tanuljon meg csak a tükrökre hagyatkozva tolatni. Meglehet, amikor valóban szűk helyekre kell beállniuk, a jobb oldali tükröt kissé lejjebb kell állítani, hogy pontosan láthassa a sofőr hol halad majd a kerék, de ma már a tükör le-, majd visszaállítása is könnyen elvégezhető”.

Sárvári Zsolt úgy tartja, nem szabad (felesleges) forgolódni az autóban. A tükrök, vagy ha van – és mind több autóban van már – tolatókamera képe alapján biztonságosan és pontosan be lehet állni két autó közé.

Magyarországon „nem divat” farral parkolni. Sem az utcán, sem a bevásárlóközpontok parkolóiban. Utóbbiaknál ezt azzal magyarázzák, hogy ha egy autós betolat az üres parkolóhelyre, igen körülményesen tudja a család a bevásárlókocsi tartalmát bepakolni a csomagtartóba. A legtöbb bevásárlóközpont parkolójában nincs járda két parkoló sor között, ahol az autóig tolhatnák a bevásárlókocsit.

Orral parkolni viszont csak látszólag egyszerűbb, mert előre kell haladni az autóval. Csakhogy a szűk helyre beállás nem mindig sikerül első próbálkozásra. Legalábbis nem olyan precízen, mint hátramenetben, „hátsókerék-kormányzás” mellett. Gyakran kell kisebb korrekciók végett kissé ki-, majd újra beállni.

Azonban a gondok a parkolóhely elhagyásakor kezdődnek. Kőrös András, a Hungaroringen működő Groupama Tanpálya vezető instruktora mondta el, hogy miért.

„Amikor az autós parkolóhelyet keres kedvező pozícióban az úton, a KRESZ-nek a megfordulás és a hátramenet szabályait meghatározó 33.§-a kimondja: az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenet elvégezhető abban az esetben is, ha az a járműforgalmat – anélkül, hogy a járműveket veszélyeztetné – rövid ideig akadályozza”.

Ezért nem kellene kapkodnia annak, aki talált egy üres helyet, ahová leparkolhat. Neki ott és akkor a KRESZ megengedi, hogy feltartsa a mögötte érkezőket.

Parkoláskor nem az követ el szabálytalanságot, aki a manőverével feltart másokat, hanem azok, aki rádudálnak vagy más módon sürgetik.

De azoknak a magatartása is szembe megy a KRESZ vonatkozó rendelkezéseivel, akik úgy gondolják, nem várnak, inkább kikerülik, megelőzik a parkolást megkezdő autót, ám ehhez túl kis oldaltávolságot hagynak, amivel ellehetetlenítik a manőver végrehajtását. Nem tiltott, amit tesznek, csak feleslegesen stresszeli az éppen parkoló autóst, azaz közvetve balesetveszélyes.

Kőrös szerint sokak számára azért jelent kihívást a tolatás és általában minden hátramenetben végrehajtandó manőver, mert nem tanították meg őket tolatni, és mert személyes adottságaik miatt gondot jelent számukra az autójuk elhelyezkedését és mozgását pontosan behatárolni, a határait (méreteit) érzékelni. Másoknál nehezebben gyűjtik össze a döntéshez szükséges információkat, ezért lassabban manővereznek. És persze a két ok egyszerre is hatással lehet a vezetésre.

Parkoláskor elsőbbsége van annak, aki épp beállni készül egy üres helyre. Azonban akkor már nincs, amikor ki akar állni onnan. Abban a pozícióban elsőbbséget kell(ene) adni a mögötte jobbra-balra közlekedőknek, gyalogosoknak, autósoknak, mindenkinek. Csakhogy, aki orral előre parkolt be, nem feltétlen látja azokat – általában nem látja – akiknek elsőbbséget kellene adnia. Amikor elkezd kitolatni két vagy több autó közül jó ideig semmit nem lát abból, hogy merről hányan közelednek.

„Már csak azért is biztonságosabb farral parkolni. Ha megtanulja és gyakorolja a sofőr ezt a manővert, könnyebben és pontosabban beállhat egy üres helyre, mint orral előre, amikor távozik, akkor pedig nem vakon hajt ki a parkolóhelyről”, jegyezte meg Kőrös András.

Forduljunk hátra vagy elég, ha a jól beállított tükröket figyeljük? Kőrös András más technikát tart előnyösnek, mint Sárvári Zsolt. Ő előbb a tükröket használja, majd hátrafordul és úgy parkol be a szabad helyre.

„Nincs kötelező szabály, hogy miképpen kell hátramenetben parkolni. Mindenkinek ki kell tapasztania, hogy számára mi legkényelmesebb és legbiztonságosabb megoldást. Mindennek vannak előnyei, hátrányai. Amikor a sofőr hátrafordul olyan kép tárul elé, mintha előremenetben haladna. Nagyobb ugyan a holttér, de azt némi szem- és fejmozgással csökkentheti. Viszont jóval szélesebb a látószög, mint ha kizárólag a tükrökre hagyatkozna”, mondta.

A Groupama Tanpálya vezető instruktora szerint ezzel a módszerrel vezetve nem érheti meglepetés a sofőrt, hogy hirtelen valaki megjelenik a kocsija mögött, akit addig nem látott. Ha csak a tükrök alapján navigálja az autóját, ez is megeshet.

„Vannak, akik testalkatuk, egészségi állapotuk miatt nem képesek hátrafordulni és úgy vezetni – jegyezte meg Kőrös. – Nekik nyilván a tükrök jelentik a megoldást. Ám fontos, hogy még mielőtt elindulnak, alaposan nézzenek körül az autó mögött és amennyire lehetséges, győződjenek meg róla, hogy oldalirányból (se balról, se jobbról) nem közeledik senki, akit a manőver veszélyeztethet”.

Ma már sok autóban van tolatóradar, -kamera. Ezek a leginkább azoknak az „alattomos” akadályoknak a jelzésével segíthetik a sofőrök manőverezését, amiket sem hátrafordulva, sem a tükrökből nem feltétlen látnak meg az autóvezetők. Egy térdközépig érő beton virágtartó, egy nagyobb kő megrongálhatja az autót, ha épp akkor térdel le valaki a kocsi mögött, hogy bekösse a cipőfűzőjét, amikor az autó tolatni kezd, az egyszerű manőver könnyen tragédiába torkollhat.

Azonban nem árt tudni a tolatóradarokról, hogy nem túl nagy a „látótávolságuk”. Ha túl nagy svunggal tolat be valaki egy parkolóhelyre, megeshet, hogy előbb csattan a falon, a másik autón vagy a mögötte lévő egyéb akadályon a hátsó lökhárítója, mint a radar figyelmeztető jelzése megszólalna.

Talán az efféle kockázatok miatt is ódzkodnak sokan a tolatástól, a hátramenetben végrehajtandó parkolástól. Egy nagyvárosok forgalomszervezésében jártas szakember erről csak annyit mondott: a magyar autósok nem szeretnek rükvercben parkolni, és ezért nem is létesítenek olyan parkolóhelyeket, amelyekbe hátramenetben kell(ene) beállni. Persze lehetséges, hogy szeretnének, ha megtanítanák rá őket!

Kőrös András szerint sokakat már önmagában az stresszel, ha akár csak néhány métert is hátramenetben kell megtenniük. Ha eközben még türelmetlen autóstársaik rájuk dudálnak vagy olyan kikerülő manőverekbe kezdenek, amelyek miatt nem érzik biztonságban magukat, a helyzet csak tovább romlik. Még lassabban hajtják végre a manővert, még nagyobb lesz a hibázás lehetősége.

„Akkor teszünk jót azzal, aki hátramenetben készül parkolni, ha kellő teret adunk neki és megállunk. Ha nagyon sietünk és van hely, nagy ívben ki is kerülhetjük, de a legjobb, ha nyugodtan várunk.”

F.Gy.A.