Miért kerül börtönbe a legtöbb sofőr?

• Döntően férfiak ülnek fogházban, börtönben és fegyházban közlekedési bűncselekményért.
• Országosan csupán kilenc hölgy tölti közlekedési bűntett miatt a jogerős ítéletét.
• Toronymagasan vezetnek az ittasan vezetők az elítélt közlekedési bűnelkövetők között.
• Egyesek csak azért ülnek, mert nem fizették meg, nem dolgozták le a büntetésüket.

Magyarországon a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) tájékoztatása szerint 445-en töltik jogerős szabadságvesztés büntetésüket valamilyen közlekedési bűncselekmény miatt. Egy híján valamennyien felnőttek és kilenc kivétellel mind férfiak.

A legtöbben, 304 férfi és 4 hölgy ittas vezetésért tölti a büntetését. A „Járművezetés ittas állapotban” [Btk. 236. §] az egyik legnagyobb számban előforduló közlekedési bűncselekmény ma Magyarországon. Bár mindenkinek tudnia kellene, hogy Magyarországon a „zéró tolerancia elve” érvényesül, azaz tilos gépjárművet vezetni alkohol fogyasztása után.

A bűncselekmény – szabálysértés határa 2014. január 1-je óta a 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol, avagy 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentráció a vezetés megkezdésekor. E határérték alatt szabálysértés, felette bűncselekmény az ittas vezetés.

Az ittas járművezetés alapesetben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ha azonban a baleset vétlen áldozata nyolc napon túl gyógyuló vagy még ennél is súlyosabb sérülést szenved, esetleg elhalálozik, netalán halálos tömegszerencsétlenség történik a részeg sofőr hibájából, a vétkes kettőtől nyolc évig vagy akár öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Hasonló mértékű büntetésekre számíthatnak azok is, akik bódult (kábítószertől befolyásolt) állapotban vezettek és a rendőrség rajtakapta őket, hogy esetleg drogok hatása alatt okoztak közlekedési balesetet. Ilyen okból jelenleg 33-an raboskodnak a hazai fegyintézetekben; 31 férfi és két nő.

A második leggyakoribb közlekedési bűncselekmény, amiért ma emberek ülnek a fegyintézetekben, a Járművezetés eltiltás hatálya alatt. Ez egy új büntetőjogi tényállás, elég nagy volt körülötte a hírverés, mégis már 56-an töltik emiatt jogerős szabadságvesztésüket. Ha felidézzük az elmúlt hónapok rendőrségi akcióiról szóló tudósításait, lesz bőven utánpótlása az időközben szabadulóknak. Sokan tartják ugyanis még ma is úgy, hogy „nem a jogsi vezeti az autót, attól, hogy elvette a rendőr, még nem felejtettem el vezetni”.

Mint lapunk is többször írt róla, a jogalkotó két éve megelégelte a vezetéstől eltiltó határozatok tömeges semmibe vételét és 2021. május 14-től bűncselekménnyé minősítette a járművezetést az eltiltás hatálya alatt. Akit a szabálysértési hatóság tiltott el a vezetéstől, de ennek ellenére vezetésen érték egy, aki a bíróság jogerős tiltása ellenére ült a volán mögé három év szabadságvesztéssel büntethető.

Jelenleg 55 férfi és egy hölgy raboskodik emiatt a büntetés-végrehajtási intézetekben.

Közúti baleset okozásáért 17-en ülnek (15 férfi és két nő), közúti veszélyeztetésért 15-en (valamennyien férfiak), közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény elkövetéséért 13-an, szintén mind férfiak.

Három férfi tölti jogerős ítéletét cserbenhagyás miatt. Cserbenhagyást [Btk. 239. §] az követhet el, aki a balesettel érintett jármű vezetőjeként a helyszínen nem áll meg, onnan eltávozik még mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e. Amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, a cserbenhagyás vétségéért egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető.

Közlekedési balesetek kapcsán gyakran szóba kerül egy másik, a cserbenhagyáshoz hasonló bűncselekmény, a segítségnyújtás elmulasztása. „Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” [Btk. 166. §]

Fontos különbség, hogy míg a cserbenhagyást csak a gépjárművezetők követhetik el, a segítségnyújtás elmulasztását bárki. Olyan valaki is, aki épp csak arra járt, amikor a baleset történt, de anélkül tovább ment, hogy megnézte volna, nem szorul-e segítségre valaki és a tőle elvárható mértékben segített volna a rászorulón.

Bár a Segítségnyújtás elmulasztása többnyire közlekedési balesetek kapcsán jelenik meg a sajtóban, a segítségnyújtás elmulasztása nem közlekedési, hanem személy elleni bűncselekmény.

Egy másik tévhit, hogy gyalogosok, vagy a járművek utasai nem okozhatnak közlekedési balesetet, ezért ilyesmiért őket nem is ültetheti le a bíróság. Ez így tévedés.

Valójában a KRESZ a gyalogosokra, az utasokra, és a közlekedés számos más szereplőjére is tartalmaz kötelező előírásokat. Tény ugyanakkor, hogy amennyiben a gyalogos vagy egy gépjármű utasának közlekedési magatartása miatt történik baleset, és sérül vagy hal meg valaki, akkor őket nem közlekedési bűncselekmény miatt vonják felelősségre, hanem – a baleset kimenetelétől függően – testi sértésért vagy emberölésért.

A közlekedési bűncselekményekért jogerősen elítéltek több mint a fele négy büntetés-végrehajtási intézetben tölti a büntetését. Ezeket az intézményeket a köznyelvben évtizedek óta úgy emlegetik, mint „a közlekedésiek börtönei”, noha ezekben a fegyintézetekben sem csak közlekedési bűnelkövetők raboskodnak. Álampusztán 75, Baracskán 71, Tökölön 45, és Pálhalmán 44 közlekedési cselekményért elítélt tölti büntetését. De az ország 29 fegyintézete közül egy sincs a BVOP-től kapott adatok szerint, ahol ne ülne legalább egy közlekedési bűntett miatt ítélt fogvatartott.

A letöltendő szabadságvesztésre ítélt közlekedési bűncselekmények elkövetői fegyház, börtön, fogház, vagy fiatalkorúak börtöne fokozatban 5 hónaptól 9 és fél évig terjedően élvezik a büntetés-végrehajtás vendégszeretetét.

Vannak azonban, akik elkerülhették volna a „börtönt”, a bíróság ugyanis pénzbüntetésre vagy közérdekű munkára ítélte őket, ám mivel nem fizettek vagy nem jelentek meg a közérdekű munkán, büntetésüket szabadságvesztésre változtatták. Az átváltoztatott büntetésüket töltők átlagosan 22 és 529 nap között kénytelenek a rácsok mögé vonulni.

Minden bizonnyal 445-nél többen ülnek a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben valamilyen közlekedési bűncselekmény miatt. A különbség százas nagyságrendű lehet. Annak, hogy ők mégsem jelennek meg a fenti statisztikában, az az oka, hogy a bíróság és a büntetés-végrehajtás is az elítéltek fő, azaz a terhükre rótt legsúlyosabb bizonyított bűncselekményük alapján tartja nyilván a fogvatartottakat.

Sok olyan elítélt lehet még azonban a rácsok mögött, akiket a perükben több bűncselekményért is elítéltek. Ha nem a közlekedési a legsúlyosabb, akkor ők nem jelennek meg a közlekedési bűnözők között. Például, ha egy embercsempész súlyos sérüléses közlekedési balesetet is okozott menekülés közben, rá a fő büntetést minden bizonnyal embercsempészetért szabták ki.

F.Gy.A.