Miért veszélyes a „jóindulat” és a „gördülékeny” ügyintézés?

100 nap alatt 1068 vesztegetést könyveltek el, majd kattant a bilincs.

59 vádlottja lett a Bács-Kiskunban leleplezett korrupciós botránynak.

A közélet tisztaságán túl a közlekedésbiztonságot is veszélyeztették.

Száz nap alatt 1068 vesztegetést követtek el egy Bács-Kiskun vármegyei kormányhivatalban és egy velük munkakapcsolatban álló műszaki vizsgaállomáson. Az ügynek 59 vádlottja van és sok, a büntetőeljáráson messze túlmutató tanulsága. Mert nézzük, pontosan mit is tettek a vesztegetők és a megvesztegetettek, akik hajlandók voltak kenőpénzért szemet hunyni egyes gépjárművek esetleges hibái felett az időszakos műszaki vizsgákon?

Minden tulajdonos tudja: időnként időszakos műszaki vizsgára kell vinni a gépjárműveket. Sokan persze felesleges tortúrának, „pénzlehúzásnak” tartják a műszaki vizsgáztatást. Valójában ez a vizsga a garancia arra, hogy a jármű használója biztonságosan részt vehet a járművével a forgalomban.

Mi a vizsga célja?

Ezért fontos, hogy időnként független szakemberek is ránéznek a járművekre, akik nem a megbízó igényei, elvárásai, és még csak nem is a pénztárcája alapján döntenek arról, szabad-e még közlekedni vele, hanem azt vizsgálják és dokumentálják is, hogy az adott jármű megfelel-e a biztonságos közlekedés követelményeinek, az előírásoknak, nem szennyezi-e káros anyagokkal (ide értve a hangszennyezést is) például túlságosan a környezetet.

A műszaki vizsgán azonosítják az autót. Ellenőrzik, hogy a rendszám, az alváz- és motorszám egyazon járműhöz tartozik-e. Így azonnal lelepleződnek, amelyeket kettő vagy több azonos típusból építettek össze (ikresítettek). Ezt az eljárást a leginkább a régebbi típusú lopott járművek eladásához és forgalomban tartásához használták korábban és nem zárható ki, hogy még manapság is próbálkoznak vele a külföldi feketepiacokra szánt lopott vagy összetört gépkocsik eladásakor.

Nemcsak a jogbiztonság miatt fontos tisztázni, hogy a rendszámot arra az alváz- és a motorszámra adták-e ki, amit vizsgára vittek. Baleset után például nemcsak a szabálysértési vagy a büntetőeljárásban fontos a jármű, a sofőr és az üzembentartó azonosítása, hanem a biztosítási ügyintézéshez is. Egy jogilag nem létező autónak értelemszerűen nem lehet érvényes biztosítása, így viszont a vétlen károsultak kárrendezése is elhúzódhat és megnehezülhet.

Azonban a műszaki vizsga legfőbb célja mégis csak a jármű közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének az ellenőrzése, a közlekedésbiztonságra veszélyes hibák feltárása és kijavíttatása, indokolt esetben a közlekedőkre – értve ez alatt az adott autó utasait is – közvetlen és azonnali veszélyt jelentő gépjárműveket azonnal kivonják a forgalomból.

Miket ellenőriznek a vizsgán?

Mindent, ami a biztonságot szolgálja.

• A fék- és a kormányrendszert, hogy szabályos közlekedés mellett megfelelő-e a fékerő (egyáltalán működőképes-e, megbízhatóan működik-e a fék, mert ez sem minden esetben nyilvánvaló).
• A futóművet és a lengéscsillapítót, a jármű stabil és biztonságos haladása érdekében.
• A gumikat, hogy meg van-e a minimálisan előírt profilmélység. Így legalább a műszaki vizsga előtt kénytelen minden autótulajdonos lecserélni a simára járt gumijait, és nem egy rendőri ellenőrzés vagy baleset során derül ki, hogy már rég nem közlekedhetett volna vele.
• A kipufogórendszert a károsanyag-kibocsátás és a zajszint végett. Az illegálisan átalakított és a nem megfelelően karbantartott kipufogók nemcsak környezetszennyezők, igen gyakran már-már elviselhetetlenül hangosak is.
• Világítás és az elektromos rendszerek, hiszen ezek előírásszerű működése ma már nemcsak a látni és látszani elv miatt fontosak. Az elektromos rendszer hibái ronthatják vagy akadályozhatják is akár a különböző vezetést támogató, a jármű biztonságát közvetlen vagy közvetve szolgáló automatizált rendszerek működését.
• Beltéri felszereltség és a karosszéria. Ezek ellenőrzése során vizsgálják például a biztonsági övek meglétét és biztonságos rögzítését, a légzsákok állapotát és a műszerfalon lévő elemek működésének megfelelőségét.
• Megvizsgálják, hogy nem pörgették-e vissza a kilométerórát. Nemcsak eladáskor fontos, hogy ténylegesen mennyit is futott egy autó. Minden autómárkánál előírnak kötelező (vagy erősen ajánlott) szervizeket bizonyos kilométer megtétele után, aminek az elmulasztása akár a jótállás időtartamára vagy bizonyos javítások ingyenességére is hatással lehet. Aki babrál a kilométerórával nem kevesebbet kockáztat, mint hogy a vizsga meghiúsul. A hatóság ugyanis minden vizsgán rögzíti a kilométeróra állását, és ha az észlelt kopásokhoz képest gyanúsan kevés kilométert futott a jármű, külön vizsgálatot indít. A kilométeróra visszapörgetése egyébiránt csalásnak minősül.

Mi van, ha nincs?

Azzal szinte mindenki tisztában van, hogy lejárt forgalmi engedéllyel közlekedni szabálysértés, és, ha rendőri intézkedéskor kiderült, hogy már egy hónapnál régebben lejárt a „forgalmi engedélye”, annak pénzbírság a következménye.

Más következményekkel is számolniuk kell azonban az üzembentartóknak. Megtagadhatják a biztosítók a kártérítést, ha kiderül, a baleset idején a járműnek nem volt érvényes forgalmi engedélye, azaz részt sem vehettek volna vele a forgalomban. A biztosítók kevésbé megértők, mint a rendőrség. Ráadásul, aki lejárt forgalmival közlekedve okoz balesetet, súlyosabb büntetésre számíthat, mintha minden rendben lett volna az autójával.

Mindezek mellett a műszaki vizsga lehetőség az üzembentartó számára a szervize ellenőrzésére. A vizsgán ugyanis szakemberek ellenőrzik a járműveket. Nemcsak azt látják, ha valami rosszul működik, nem biztonságos vagy éppen környezetszennyező, látják az engedély nélküli átalakításokat, tuningot, ha bontott vagy hamis alkatrészt szereltek be olyan helyre, ahová még véletlen sem lett volna szabad, és persze észlelik a kontár munkát is.

Nem véletlen, hogy a vizsgára felkészítő szervizmunkák drágábbak a szokásosnál. Hogy minden magára kicsit is adó szerviz tudja mire „ugranak” a vizsgán, és inkább megjavít olyasmit is, amit a vizsga miatt nem, amúgy már nagyon is meg kellett volna javítani, mintsem hogy megkockáztassa, hogy az autót ne menjen át az ellenőrzésen.

Vannak kivételek

Olykor azonban épp a gyors és biztos műszaki vizsgát ígérők okozzák a legkínosabb meglepetéseket. Bár egyre gyakoribbak a lelepleződések, mindig vannak, akik hajlandók kenőpénzt fizetni azért, hogy a járművüket vagy az ügyfelük járművét soron kívül vizsgáztassák le és akkor se találjanak rajta semmi kifogásolni valót, ha van, és főleg ne találjanak olyasvalamit, ami kizárja, hogy a műszaki vizsga érvényességét meghosszabbítsák.

A korrupció már önmagában is súlyos bűncselekmény. Ez esetben azonban még inkább az. Mert aki szemet huny a közlekedésbiztonságra veszélyes fék, futómű vagy gumi felett, hogy más lehetőségeket már ne is említsünk, azt kockáztatja, hogy a jármű akár már pár kilométerrel távolabb is balesetet okozhat.

Rossz hír a korrupt ügyintézőknek, hogy nemcsak a Nemzeti Védelmi Szolgálat vizsgálódásaival kell számolniuk. Balesetek után a rendőrség, polgári perekben a biztosítók is vizsgálják, hogy műszaki hiba szerepet játszhatott-e a balesetben, és ha igen, a műszaki vizsgán észlelhette volna-e azt a vizsgaállomás. És már a legkisebb gyanú esetén is beindulhat a gépezet.

Nemrég emelt vádat a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt 59 személy ellen a Kecskeméti Törvényszéken.

A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint pénzért és ajándékokért, például pálinkáért egy közép-magyarországi kormányhivatal dolgozói, a gépjárművek műszaki vizsgáztatásával kapcsolatos hatósági tevékenységükkel összefüggésben – rendszeres haszonszerzésre törekedve – vesztegetési pénzt fogadtak el az ügyintézés során a vizsgaállomáson megjelent ügyfelektől.

100 nap alatt 1068 vesztegetés

A vizsgabiztosok a jogtalan vagyoni előnyként elfogadott készpénzről nyilvántartást vezettek, majd azt a hivatali munkaidő lejárta előtt – általában a műszaki vizsgáló állomás öltözőjében – összegyűjtötték, és egyenlő arányban szétosztották, függetlenül attól, hogy az adott napon melyik kormánytisztviselő milyen összegű korrupciós pénzt vett át hivatali eljárása alatt.

Az ügyet a Nemzeti Védelmi Szolgálat derítette fel. Jelzésük nyomán a nyomozóügyészség 2023. január 30-án összehangolt akciót hajtott végre több helyszínen és ez alatt mintegy 53 millió forint készpénzt foglaltak le.

A vádirat szerint a 2023. január 30-át megelőző 100 munkanapon a vádlottak összesen 1068 vesztegetést követtek el. A vádlottak közül 10-en kormánytisztviselők, a többiek ügyfelek, akik percekben fogalmazták meg, mennyire lennének hálásak a gördülékeny és jóindulatú eljárásért. Egy perc ezer forintot jelentett. A gördülékeny és jóindulatú eljárás azonban azt jelentette, hogy olyan autók is átmehettek a vizsgán, amelyek szabályos eljárásban talán nem, amelyeken lett volna még javítani való, vagy amelyeken olyan átalakításokat hajtottak végre (engedély nélkül), amelyekkel nem vehetettek volna részt a továbbiakban (visszaalakítás nélkül) a forgalomban.

F. Gy. A.