Mikor nem fizetnek a biztosítók?

• Ne kössön rossz alkut a károkozóval csak azért, mert például ivott egy pohárral!
• Vétlen ittas vezetőként is jár a kártérítés a sofőröknek, de ezt nem mindenki tudja.
• A biztosító azt vizsgálja, mi áll ok-okozati összefüggésben az adott káreseménnyel.
• A büntetés nem úszható meg, de nem mindegy ki fizeti az autóban keletkezett kárt.

Elkerülendő a félreértéseket szögezzük le: Magyarországon nulla tolerancia van érvényben. Ez azt jelenti, hogy a gépjárművezetők vezetés előtt és alatt egy korty alkoholt sem fogyaszthatnak.

Azonban a nulla tolerancia még nem ok arra, hogy mások helyett fizesse az autójában keletkezett kárt csak azért, mert bár nem Ön okozta a balesetet, de esetleg enyhén Ön is ittas volt!

A biztosítók nem fizetnek vagy nem a teljes kártérítési összeget fizetik ki azoknak, akik például ittasan okoztak balesetet és ezzel kárt. A kötelező felelősségbiztosításról szóló törvény kimondja:

„A biztosító az általa már kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti attól a gépjárművezetőtől, üzembentartótól, aki alkohol vagy más, a vezetési képességét hátrányosan befolyásoló szer hatása alatt vezette, illetve bármelyik biztosítottól, aki a gépjárművét ittas vagy más befolyásoló szer hatása alatt álló személynek adta át.”

Lehetnek azonban kivételek. Például, ha a biztosított bizonyítani tudja, nem ismerhette fel, hogy alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt állt. Nem sok ilyen helyzet adódhat a gyakorlatban, de azért lehet rá példát találni.

Előfordulhat, hogy valaki olyan gyógyszert szed, amelynek az útmutatójában nem szerepel, hogy alkalmazása közben a gépjárművezetéstől tartózkodnia kell, ám később kiderül, hogy az ő esetében ennek ellenére nem lett volna szabad vezetnie. Olykor ide sorolható a másnapos ittasság is: A sofőr fitt és friss, több mint 12 óra eltelt az utolsó pohár ital elfogyasztása óta, ám a szonda mégis kimutatja a szervezetében az alkoholt.

Közlekedési rendőrök számtalan esettel találkoztak, amikor a balesetben vétlen fél csak azért fogadta el a vétkes fél egyességi ajánlatát, mert korábban alkoholt fogyasztott és el akarta kerülni, hogy a rendőr megszondáztassa.

A legtöbbjüknek végül igen sokba került ez a döntés. A vétkes sofőr ilyenkor általában jóval kevesebbet fizetett, már ha fizetett egyáltalán, mint amennyit a biztosító fizetett volna. Az autóban keletkezett kár egy részét így a vétlen sofőrnek magának kellett állnia.

Csakhogy a vétlen sofőr nem mert erősködni, tartott ugyanis attól, hogy ha az ügyet hivatalos útra terelik és a biztosítója tudomást szerez arról, hogy ittas volt, egy fillért sem kap. A semminél azonban még a károkozó által felajánlott összes is több. Már, ha ki is fizeti.

Megkérdeztük Lambert Gábort, a MABISZ szóvivőjét, mikor fizetnek s mikor nem a biztosítók. Nos, az ittasan balesetet okozóknak nem fizet. Sem a kötelező felelősségbiztosítás, sem a CASCO. Ez a kitétel általában szerepel is a biztosítási feltételek között. Ahogy lopáskár esetén akkor sem fizet a CASCO, ha kiderül, hogy a sofőr az autóban hagyta a kulcsot, nyitva hagyta az autóját és így tovább.

Az, hogy mikor fizet és mikor nem, vagy csak csökkentett kártérítést a biztosító, általában a szerződési feltételek között olvasható.

A vétlen autósnak, károsultnak teljes kártérítés jár. Feltéve, hogy tényleg nem felelős még részben sem a balesetért. Ám, ha kiderült, hogy részben vagy egészben közrehatott a balesetben, akár vezetéstechnikai hiba, akár ittasság, akár a jármű műszaki állapota miatt valamelyest mégiscsak terheli felelősség a történtek miatt, a kifizetendő kártérítési összeg csökkenthető vagy akár teljes egészében el is utasíthatja a kárigényének a teljesítését a biztosító.

De mi történik akkor, ha valaki másnapos ittasan vagy „csak szalonspiccesen” vezet, semmiféle vezetéstechnikai hibát nem vétett és a jármű műszaki állapota sem volt kifogásolható?

Lambert Gábor elmondta, hogy ha az ittasságának nem volt semmiféle szerepe a közlekedési baleset bekövetkeztében, sem részben, sem egészben nincs ok-okozati összefüggés a baleset és az ittasság között, a biztosító a vétlen sofőrnek fizet. Például, ha a piros lámpánál áll az ittas vezető autója, és hátulról belehajt a vétkes fél, az ittas jármű vezetője kaphat kártérítést, mivel az ittasság itt nem játszott szerepet.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a rendőrség sem vizsgálódik és nem is kéri számon majd rajta az ittasságát. A két eljárás ezen ponton külön utakon halad tovább. A rendőrség a vétlen sofőr szervezetéből kimutatható alkohol mennyiségének megfelelő bírságot akkor is kiszabja, ha a biztosító szemszögéből nézve a sofőr jogosult a kártérítésre.

Ugyanis attól még, hogy az ittassága nem állt ok okozati összefüggésben a balesettel, még elkövette az ittas vezetés szabálysértését vagy vétségét. Ez pedig akkor is büntetendő, ha nem okozott és nem is szenvedett el vétlen érintettként balesetet. Ettől függetlenül a biztosító Lambert tájékoztatása szerint még fizet, így az ittas, de vétlen sofőrnek nem saját zsebből vagy a károkozó „adományából” kell rendeznie a kárát.

Nemcsak az ittas vezetés az a szabályszegés, ami miatt a biztosítók részben vagy egészben megtagadhatják a kártérítés kifizetését. Nem. Vagy nem fizet, vagy nem a teljes kárösszeget fizeti ki a biztosító az olyan esetekben sem, amikor valaki védett úton közlekedik, ám a megengedettnél gyorsabban hajt, és emiatt történik baleset.

Ugyanez igaz akkor is, ha a gyorshajtás mértéke akkora, ami már megtévesztheti a többi közlekedőt, avagy megtéveszthette a balesetben érintett „vétlen” jármű vezetőjét, aki alappal hihette azt, hogy biztonságosan be tudja fejezni a megkezdett manővert, amennyiben mindenki betartja a közlekedési szabályokat, így a sebességkorlátozást is. (Ilyenkor persze nemcsak a balesetben érintett járművek ütközés előtti sebességét vizsgálják.)

Az ilyen esetekben megtörténhet, hogy a száguldónak annak ellenére csökkentett összegű kártérítést fizet a biztosító, hogy védett úton haladt, amikor a másik jármű elé kanyarodott. Az ilyen esetekben igen gyakran osztott felelősséget állapíthatnak meg a biztosítók is.

Azért az „is” a mondat végén, mert mint azzal lapunk is több eset kapcsán foglalkozott, a bírói gyakorlat e kérdésben töretlen: Fő szabályként a gyorshajtót is megilleti az elsőbbség, például egy balra kanyarodó járművel szemben – kivéve, ha a sebességtúllépés oly mértékű, hogy az utóbbinak esélye sem lett volna megadni számára az elsőbbséget.

Ha ilyen szituációban történik súlyos sérülésekkel járó közlekedési baleset, az egyik fél az elsőbbségadási kötelezettség elmulasztásáért, a másik gyorshajtásért ül majd a vádlottak padjára.

F.Gy.A.