Mire érdemes figyelni július 7. után az új autót vásárlóknak?

• Tucatnyi vezetést támogató és a biztonságot növelő rendszert kell beépíteni július 7-től az autókba.
• A kötelezőket használni nem kötelező, de a kikapcsolásukért baleset után nagy árat fizethet a sofőr.
• A legtöbb új eszközt biztonsági okokból építik be, az autó újraindításakor automatikusan bekapcsolnak.

A szokottnál is körültekintőbbnek kell lenniük azoknak, aki a július 7. után terveznek új személy- vagy tehergépkocsit vásárolni. Akkor változnak ugyanis a gépjárművekkel szemben támasztott műszaki követelmények. Számos vezetést támogató eszközt már kötelezően be kell építeniük gyártóknak a járművekbe. Ezeknek az eszközöknek egy része sok típusban már ma is megtalálható, csak éppen kevesen használták, és még kevesebben szereltették be a vásárlás után azokat.

Július 7-től nem helyezhető forgalomba olyan személygépkocsi és tehergépjármű az Európai Unióban, értelemszerűen Magyarországon sem, amelyekben nincs például (a teljesség igénye nélkül)

• automata vészfékasszisztens,
• a vezető éberségét figyelő, az elalvás veszélyére figyelmeztető eszköz,
• sávtartó automatika,
• guminyomás-ellenőrző,
• intelligens sebességasszisztens, vagy
• nem alakították ki az indításgátló alkoholszonda helyét.

A gépjármű-típusonként felsorolt eszközök megléte a feltétele a járművek magyarországi forgalomba helyezésének.

Az importőröknek és a forgalmazóknak kell „garantálniuk” a vevők felé, hogy az előírt eszközöket a gyártó beépítette a járművükbe. Amennyiben az időszakos műszaki vizsgán kiderül, hogy valami kimaradt, azt már a tulajdonosnak kell pótolnia – addig nem vizsgáztatják le az autóját. Aztán pereskedhet a forgalmazóval a költségeinek és a kárának a megtérítéséért.

Mindez körültekintő autóvásárlással elkerülhető.

Joggal vetődik fel a kérdés: hogyan ellenőrizheti egy laikus, hogy milyen kütyük vannak az autójában, hogy megvan-e minden kötelező? Bár az új autók forgalmazóiról okkal feltételezhető, hogy nem hoznak forgalomba az előírásoknak nem megfelelő járművet, van egy egyszerű megoldás: kérdezzenek rá, hogy az előírt eszközök közül melyiknek mi jelzi a működését, és melyiket hol lehet kikapcsolni!

A gépjárművekbe kötelezően beépítendő vezetést támogató rendszerek bővítéséről és arról, hogy mely járműkategóriákba milyen eszközöket kell beépíteni ahhoz, hogy azok az Európai Unióban forgalomba helyezhetők legyenek 2019. november 27-én döntött az Európai Parlament és a Tanács.

[A rendelet teljes szövege magyar nyelven itt érhető el.]

A rendeletet több szakaszban léptették hatályba. 2023 júliusa óta például még csak az új típusengedélyek kiadásának volt az előfeltétele az adott járműkategóriára előírt vezetést támogató és a biztonságos közlekedést támogató rendszerek megléte. A korábban kiadott típusengedélyek szerint készült járműveket azonban a kereskedők még ezek hiányában is forgalomba helyezhették. Ez a szabály változik meg július 7-én.

Például az olyan „személyszállító gépjárművek”, amelyekben a gépjárművezető ülésén kívül több mint nyolc ülőhely van, akár meghaladja az engedélyezett össztömegük az öt tonnát, akár nem, lennie kell a gyalogosokkal és a kerékpárosokkal való ütközés veszélyére figyelmeztető rendszernek. Ugyanez igaz, a 12 tonna össztömegűnél nem nagyobb áruszállítókra is.

Nyolc tonnánál nagyobb össztömegű tehergépjármű július 7. után például holttérfigyelő rendszer nélkül sem helyezhető forgalomba.

A legtöbb új gépjárműbe a gyártók már annak ellenére beépítették a felsorolt eszközöket, vagy legalábbis azokat, amelyeket biztonsági szempontból vagy más megfontolásból fontosnak tartottak, hogy a korábban kiadott típusengedélyük alapján ez számukra még nem lett volna kötelező. Azonban a közlekedési baleseteket okait kutató közlekedési rendőrök, baleseti helyszínelők és igazságügyi műszaki szakértők elmondása szerint sok gépjárművezetőnek az első dolga kikapcsoltatni a neki nem tetsző „kütyüket”. Vannak, akik már a szalonban, az autó átvételekor kérik ezek kiiktatását.

Jellemzően a sávelhagyást jelző és a sávtartó automata esik elsőként áldozatául a vezetők elvárásainak, hogy tudniillik „nehogy már az autó mondja meg, hogy milyen íven hajtsak be egy kanyarba, vagy, hogy milyen sebességgel haladjak”. És ne is „szóljon bele semmiféle kütyü a vezetésbe, ha az én kezemben van a volán”, teszik hozzá.

A szalonokban, ha meg is próbálják rábeszélni az újdonsült tulajdonosokat, hogy legalább próbálják ki a vezetést a támogató rendszereket, általában nem sok sikerrel járnak. Jobbára a kérdés csak az, hogy már a szalonban kikapcsoltatnak mindent, vagy otthon teszik meg ezt ők maguk, esetleg elviszik egy szervizbe.

A ma hatályos jogszabályok a biztonsági öv használatán kívül más vezetést segítő-biztonságot fokozó eszköz használatát nem írják elő. Tehát elvileg akkor is jogi következmények nélkül kikapcsolhatók, ha az autó kötelező tartozékainak számítanak és gyárilag beépítették azokat a járművekbe.

Egyszerűen fogalmazva: azért senkit nem bírságol meg a rendőr, mert kikapcsolta a sávelhagyás-jelzőt vagy a sávtartó automatikát és emiatt áthajtott a záróvonalon. A záróvonalon áthajtásért persze megbírságolhatja az elkövetőt, de nem azért, mert nem használta az ezt megakadályozó vagy a sávelhagyásra figyelmeztető rendszert, hanem mert megtette.

Ennek ellenére nem kockázatmentes kikapcsolni az autókba gyárilag beépített rendszereket! Közlekedési ügyekben eljáró ügyvédek elmondták, hogy a bírói gyakorlat az elmúlt években változóban van. Ugyan pusztán az autóba épített biztonsági rendszerek kiiktatásáért a bíróság sem róhat ki büntetést, súlyosító körülményként veheti azonban figyelembe, ha a sofőr ezek használatának mellőzésével okozott balesetet. És mind több bíró így is jár el!

Nem egy esetben tapasztalták a védők, hogy miután az igazságügyi szakértő, olykor több is, kimondta, hogy a baleset nem következett volna be, ha működik a kikapcsolt eszköz, avagy, ha be is következik a kimenetele kevésbé lett volna súlyos, a bírók szigorúbb büntetéseket szabnak ki. Minél súlyosabb következményekkel jár egy baleset, annál inkább.

Nem véletlen került a vizsgálatok fókuszába a négy éve az Árpád-hídon egy spontán illegális verseny közben halálos balesetet okozó 600 lóerős Mercedes menetstabilizátora. Kikapcsolták. Egyes szakértői vélemények szerint, ha működik, a sofőr még az eltúlzott sebesség ellenére is uralma alatt tarthatta volna a járművét.

A gyárilag beépített vezetést támogató és biztonsági rendszereket a gyártók úgy tervezték és alakították ki, hogy egymás hatását erősítsék. Hogy összedolgozzanak. Ezért is kockázatos nem használni a biztonsági övet arra hivatkozással, hogy ott a légzsák, majd az megvéd.

Tény, de többnyire csak egy orrtörés árán. A másodperc törtrésze alatt felfúvódó légzsák tervezésekor ugyanis a tervezők abból indultak ki, hogy a biztonsági övnek és a légzsáknak együtt kell megakadályozni, hogy az utas kirepüljön az autóból vagy, hogy lefejelje a műszerfalat, esetleg a szélvédőt.

Hasonló „együttműködés” más rendszerek között is létezik az autókban!

Ugyanakkor több eszköz esetén is maga az uniós rendelet is kötelezővé teszi a rendszer kikapcsolhatóságát. Nem lenne szerencsés, ha a sebességtartó automatika rossz út- és látási viszonyok között beleszólna a vezetésbe. Vagy, ha egy veszélyessé vált előzés közben az autó magától lassítani próbálná önmagát!

Az ilyen és hasonló szituációk lehetőségével számolva a júliustól kötelező vezetést támogató rendszerek többsége könnyen (a gépjármű vezetője által is) kikapcsolható. Azonban a gyártóknak valamennyit úgy kellett kialakítaniuk, hogy a jármű újraindításakor azok mind automatikusan újra rendeltetésszerűen működjenek. Így, ha többen használják az autót elkerülhető, hogy bárki azt hihesse, minden vezetést támogató rendszer működik, noha aki a járművet korábban használta, kikapcsolta az egyiket vagy a másikat!

F.Gy.A.