Mire jó a forgalomcsillapító küszöb?
- Magyar sajátosság a speed bump (forgalomcsillapító küszöb) eszközt fekvőrendőrnek titulálni
- A speed bump a forgalom lassításának igen hatékony és következetes eszköze, érthető, hogy nem túl népszerű az autósok körében
- A lassítás mértéke a küszöb magasságától függ. A 3 centis bump éppen csak megkoppintja a futóművet, az 5 centis magasság átlépéséhez már 30 km/h-ra le kell lassítani, a 8 centis előtt tanácsos csaknem állóra fékezni
A hazai közbeszédben manapság szinte kizárólag fekvőrendőrnek nevezik a forgalomcsillapító küszöböt vagy menetdinamikai csillapító elemet. Helytelenül, mert az angol nyelvű eredeti szleng kifejezés: “sleeping policeman” egészen mást jelent. Persze az is vicces, a rendőröket szelíden froclizó elnevezés, de inkább azt fejezi ki, hogy amíg a rendőrök alszanak, addig a speed bump elvégzi a munkájukat. Az angol nyelvű – brit és amerikai – közkeletű elnevezés már szóba sem hozza a rendőröket, mert a “speed bump” vagy “speed hump” azt fejezi ki, hogy mi történik az autóval, ha gyorsan hajt: megdobja őket egy bukkanó, huppanó.
A “fekvőrendőr” mára teljesen elfogadott megnevezése a forgalomcsillapító eszköznek a magyar közbeszédben – a jogi szövegekben persze teljesen ismeretlen. Pedig ez is viccnek indult minden bizonnyal, az angol vicces változat magyar fordítása, ami azonban kicsit kíméletlenebb a rendőri testülettel szemben, mint az eredeti. Maga a kifejezés azonban rövid, tömör, könnyen megjegyezhető és még egy kis elégtételt is érezhet a hatóságokkal szemben, aki használja. Mert azt kár tagadni, hogy autósként alig akadhat bárki, aki kedvelné az útburkolatra szerelt “mesterséges úthibát” – amikor úthiba aztán van elég enélkül is.
A speed bump tehát közutálatnak örvend, de ha mondjuk kisgyermekek vagy idősek testi épségének a megvédéséről van szó, kétségtelenül hatékony eszköz. Láthattuk például, hogy bizonyos véleményes állapotban lévő sofőrök lassítás nélkül gázolják el a zebrán a kismamát a gyermekével. A sebességmérő berendezés sem tart vissza minden gyorshajtót, hiszen időről időre közzéteszik a megengedett sebességnek akár kétszeresével rohanó járművek fényképét. Úgy látszik, vannak élethelyzetek, amikor a jogszabályok betartásának a követelménye vagy a büntetéstől való félelem nem elég egy-egy ámokfutás megfékezésére. Ilyenkor nem marad más, mint a fizikai akadály: a speed bump.
Az eszköz magasságának kiválasztásával lehet a sebesség csökkentését elérni, ezért a méretét mindig az adott helyszín forgalmi viszonyaihoz és a célzott lassításhoz igazítják.
- 30-50 mm: A kisebb magasságok finomabb sebességcsökkentést céloznak, csak jelzik, hogy lassítson a jármű.
- 50-70 mm: A legelterjedtebb tartomány, ami hatékonyan lassítja a járműveket. Gyakran lakóövezetekben használják, ahol 30 km/h a cél.
- 70-80 mm: Ezek a magasabb küszöbök már drasztikusabb lassítást eredményeznek, akár 10 km/h sebességre is, és gyakran ipari területeken vagy olyan útszakaszokon alkalmazzák, ahol nagy a balesetveszély.
Ez utóbbi használatára különleges példát láttam a közelmúltban egy Észak-Afrikai országban: a 2×5 sávos úton (nem autópályán, hanem városon belüli szakaszon) körforgalomhoz vagy becsatlakozó úthoz közeledve taxisunk szinte állóra fékezte az autóját. Forgattuk a fejünket, látszólag semmi nem indokolta a megállást a szinte üres úton. Aztán jött a forgalomcsillapító küszöb, ami akkorát rántott a gépkocsin, mintha járdaszigeten hajtottunk volna át. Miután vagy fél órát autóztunk a Vörös-tenger közelében, kiderült, hogy ez rendszeresen alkalmazott közlekedésbiztonsági megoldás arrafelé. A helybeliek, a taxisok, a fuvarosok persze nyilván pontosan tudják, hogy merre vannak ezek a meredek küszöbök. Kívülállóként csak találgathatjuk, miért választott a jogszabály alkotója és a forgalomszervező ilyen drákói megoldást a balesetek megelőzésére.
N. V.
