Mire jó a „holland fogás”?

• Hogyan kerülhetők el a legkönnyebben az ajtórányitásos közlekedési balesetek?
• Hol fizethetnek akár 400 ezer forintot is a figyelmetlenséggel okozott balesetekért?
• Hogyan kényszerítették nagyobb körültekintésre a hollandok az autóvezetőket?

„Tessék körülnézni, mielőtt kinyitod az ajtót és kiszállsz az autóból!”

„Győződjön meg róla, kérem, hogy nem jön egy másik autó közvetlen mellettünk, vagy kerékpáros, rolleres és más elektromos akármi”.

„Óvatosan nyisd az ajtót, mert lehet, hogy túl közel állunk a falhoz / fához / oszlophoz / másik autóhoz!”

Ilyen és hasonló figyelmeztetések gyakran elhangzanak az autókban még mielőtt az utasok bármelyike kinyitná az ajtót. Persze a sofőrök, akik fokozott óvatosságra, körültekintésre intik őket a legritkább esetben magyarázzák el, hogy pontosan mit kell az alatt érteni, hogy fokozott figyelemmel, körültekintéssel, és hogyan kell fokozottan körültekintőnek lenni. Persze nekik se magyarázta el senki!

Nap mint nap használjuk – mondjuk is, halljuk is – ezeket a szavakat, és nemcsak, amikor közlekedünk. Ki tudja, valójában mit jelentenek? És ami még ennél is fontosabb: hogyan kell körültekintően kiszállni egy autóból?

Könnyű helyzetben van a sofőr, akinek ott a baloldali tükör, ha jól állította be még csak a fejét sem kell mozdítania, hogy meggyőződjön arról, senki nem közeledik hátulról az autója mellett olyan közel a kocsihoz, hogy az ajtónyitással veszélybe sodorhatná, vagy akár csak hirtelen fékezésre, kitérő manőverre kényszeríthetné.

Már nem ilyen egyszerű az anyósülésen utazók helyzete. Hiába van a jobboldali tükör is, azt úgy állítják be, hogy az autó vezetője a sofőrülésből lássa a jobboldalon zajló forgalmat. Neki csak egy szempillantás és mindent lát és tud arról, hogy mi zajlik ott, a jobb első ülés utasának alaposan előre és jobbra kell tekernie magát, hogy azt, vagy közel ugyanazt lássa, mint az autó vezetője.

Ami pedig a hátul ülőket illeti: ők csak a szemükre hagyatkozhatnak. Hátra kell fordulniuk és tükör nélkül, a saját szemükkel kell meggyőződniük arról, hogy nem jön senki, akinek az ajtónyitással kellemetlenséget okozhatnának. Nekik persze okozhat némi kellemetlenséget, hogy a mai modern autókban túlságosan nagy a holttér, amikor a sofőr, vagy bármelyik utas hátrafordul.

Még a hátsó ülésen utazókkal is előfordulhat, hogy a kerékpáros vagy más, a szokásos gyalogos tempónál gyorsabban közlekedő – de, akár még egy gyalogos is – épp a holtterükben van, amikor rányitják az ajtót. Ezért is kérdezi meg szinte mindig minden utas a sofőrt, hogy „Nyithatom?” Az ő üléséből nyílik ugyanis a legjobb kilátás minden irányba.

Persze az esetek többségében nem ilyen igényesek és körültekintőek az utasok, amikor elhagyják az autót.

„A nem kellő körültekintéssel végrehajtott autóajtónyitás” – ahogy ezt hivatalosan mondani kell – sokkal nagyobb probléma világszerte, mint sem gondolnánk. És minél inkább vegyes a forgalom, minél többen és többféle eszközzel használják közlekedésre ugyanazt az útfelületet, annál inkább az.

Máig viták tárgya, hogy az úttest és a járda között hol van a legjobb helye – hol a legbiztonságosabb – a kerékpársávot kijelölni, ha az út mentén autók is parkolhatnak. Évek és sok-sok próbálkozás, illetve tesztelés során kiderült: nincs tökéletes megoldás.

Ha például közvetlenül az úttest mellett fut a kerékpársáv, azaz a parkoló autók jobb oldalán, a jobb oldalon elöl és hátul ülők rányithatják az ajtót a kerékpárosokra. De még ha az érintettek körültekintően szállnak is ki az autóból a jobb oldalon, egy ideig óhatatlanul a kerékpársávon állnak, s ezzel az úttestre kényszerítik a két keréken közlekedőket.

Az Egyesült Királyságban ma már nem bízták a véletlenre, de még a sofőrök és az autókban utazók fegyelmezettségére sem, hogy elkerüljék az efféle baleseteket. Abbahagyták a kísérletezgetést is, hogy hol van a kerékpárút legjobb helye. Előírták, hogy 2022 februárjától mindenkinek „holland módon” kell nyitnia az autója ajtaját. Aki nem így teszi, és emiatt gyalogos vagy kerékpáros sérül meg, akár ezer font, átszámítva több mint 400 ezer forint bírságra is számíthat.

A hollandok eredetileg a kerékpárosok védelmében, az ajtónyitásos balesetek megelőzésére „találták ki” a ma már róluk elnevezett módszert. Nevezetesen, hogy a gépjárművek ajtaját belülről az ajtótól távolabbi kézzel kell kinyitni. Azaz, a bal oldalon utazóknak a jobb kezükkel, a jobb oldalon ülőknek a bal kezükkel!

Azzal, hogy az utasokat rábírták, hogy az ajtótól távolabbi kezükkel nyissák ki az autó ajtaját, egyszersmind arra is rákényszerítették őket, hogy testükkel félig forduljanak hátra. Ebben a félig kicsavart testhelyzetben pedig már szinte lehetetlen nem hátra nézni. És ha a hátsó oszlopok bele is lógnak a látómezejükbe, annyira biztosan nem, ami megakadályozná őket egy közeledő kerékpáros vagy más közlekedő észlelésében.

Az elvárt – az Egyesült Királyságban előírt – testtartás a garancia arra, hogy az autóból kiszálló utasok akarnak vagy sem, hátra kell, hogy nézzenek, meggyőződve arról, hogy nem közeledik kerékpáros, gyalogos vagy más sérülékeny közlekedő hozzájuk. Egy esetleges ajtónyitásos baleset fájdalmas a kerékpárosnak, azonban sokba kerülhet az autósnak is, még akkor is, ha senki nem sérül meg a túl hamar vagy túl nagyra nyitott ajtó miatt.

A módszer nem kötelező, még csak nem is ajánlott hivatalosan, ezzel együtt kipróbálásra érdemes.

… mert mindenkit hazavárnak, ha egy mód van rá ép bőrrel és ép autóval!

F.Gy.A.