Mire nem elég 9 másodperc?

• A bíróság is rövidnek találta áldozata állapotának felmérésére fordított időt.
• Körültekintés nélkül még a gyalogos-átkelőhelyen sem szabad lelépni a járdáról.
• Technikai megoldásokkal is próbálják védeni a gyalogosokat és a kerékpárosokat.

300 ezer forintjába került az autósnak a gázolás a zebrán. Egészen pontosan az, hogy az eset után kilenc másodperccel már elhajtott a helyszínről. Ennyi idő az ügyészség szerint ugyanis kevés volt ahhoz, hogy valóban meggyőződjön: áldozata nem szorul segítségre. Pusztán az a tény, hogy az „áldozat” felállt és váltott is pár szót az elgázolójával, az ügyészség szerint kevés. És a bíróság is így ítélte meg a helyzetet.

Ha nem is mindennapos, nem is ritka, és mindenképpen banális az eset. Az ügyészség a közelmúltban tette közzé a helyszínnel szemközti biztonsági kamera felvételét a szerencsés kimenetű balesetről, ami még 2022. februárjában történt, Esztergomban.

Az ügyben 2023. decemberében született jogerős ítélet.

A felvételen jól látszik, hogy a fiatalkorú gyalogos tempósan haladt a járdán, a zebránál jobbra fordult és azzal a lendülettel körültekintés nélkül lépett le az úttestre. Akkor már belül volt a gázoló autó féktávolságán.

Bár a sofőr vészfékezett, esélye sem volt elkerülni a balesetet. Szakértői számítások szerint 21-23 km/h közötti sebességgel érte el és lökte fel a gyalogost, aki előbb a motorháztetőre esett, majd az úttestre zuhant.

Látható a felvételen az is, hogy miután a sértett felállt, pár szót váltott a gázoló sofőrrel, majd mindketten mentek tovább a dolgukra. Csak később derült ki, hogy a fiatalember nyolc napon belül gyógyuló, azaz könnyű sérülést szenvedett a gázolás következtében.

A Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség segítségnyújtás elmulasztásának vétsége miatt emelt vádat a sofőr ellen. Álláspontjuk szerint ugyanis a kilenc másodperc nem volt elegendő ahhoz, hogy meggyőződjön arról, hogy a fiatalember tényleg nem szorul segítségre.

Az Esztergomi Járásbíróság a sofőrrel szemben tárgyalás mellőzésével meghozott jogerős büntetővégzésben  a váddal egyező döntést hozott, és 300 ezer forint pénzbüntetést szabott ki a sofőrre.

Az esetnek több elgondolkodtató tanulsága is van.

Mindenekelőtt, hogy nem véletlen írja elő a KRESZ az autósoknak, hogy a gyalogos-átkelőhelyeket fokozott óvatossággal, méréskelt sebességgel kell megközelíteniük. Esetünkben a felvételen jól látszik, nem egy száguldó autó gázolta el a fiatalembert, mégsem sikerült megállnia, mivel már túl közel volt hozzá, amikor a gyalogos lelépett az úttestre.

Az sem véletlen, hogy a KRESZ a gyalogosokat is fokozott óvatosságra, körültekintésre kötelezi, amikor átkelnek az úttesten. Attól, hogy a zebrán elsőbbségük van, messze nem következik, hogy körül sem kell nézniük. Féktávolságon belül ugyanis már nincs elsőbbségük. Márpedig egy lépésben haladó autó is nagyon tud „fájni”, ha elélépnek és emiatt elüti a gyalogost.

Az ügyészség közleménye ugyan nem tért ki rá, de a felvételen látható, hogy a gázolásnak több szemtanúja is volt. Volt olyan gyalogos, aki megállt egy pillanatra, majd (segítségnyújtás nélkül) tovább sétált, mintha semmi sem történt volna. Mások meg sem álltak, még csak egy pillantást sem vetettek az elütött fiatalra, úgy sétáltak el a baleset helyszíne mellett, már akkor is, amikor még nem volt nyilvánvaló, hogy az elgázolt fiatalember megsérült-e, és ha igen, mennyire súlyosan sérült meg.

Csakhogy a törvény szerint ugyanis nemcsak a baleset okozója és nem is csak a járművel közlekedők kötelesek segítséget nyújtani a rászorulóknak, hanem a tőle elvárható módon és mértékben, mindenki, aki épp arra jár.

Az ügyben hozott jogerős bírósági ítélet mindenesetre azt üzeni minden közlekedőnek: hasonló helyzetben okvetlen szálljanak ki az autójukból! Nézzék meg, hogy tényleg nem sérült-e meg az, akit elütöttek. Gyakran előfordul, hogy az adrenalin hatására közvetlenül a baleset után maga a sértett sem érez különösebb fájdalmat, nem tudatosul benne a sérülése súlyossága. Főleg, ha tudja, érzi, hogy ő is hibázott, és már csak emiatt is szeretne mielőbb továbblépni (ha úgy tetszik menekülni a számára is kínos helyzetből).

Minden esetben a gépjárművezetők felelőssége, hogy ezt ne hagyják. Ezt erősíti a fennidézett ítélet is. Nekik kell meggyőződniük – már amennyire az laikusként lehetséges és a sértett engedi –, arról, hogy „áldozatuk” milyen állapotban van.

Bár a napi híradásokban időnként egymást érik a gyalogosok sérülésével, halálával járó közlekedési balesetekről szóló tudósítások, amelyeket olykor a kijelölt gyalogátkelőhelyeken rögzítettek épp arra járó autók fedélzeti kamerái vagy a térfigyelő kamerák, a rendőrség adatai szerint országosan csökken a gyalogosgázolások száma. 2010 és a Covid előtti utolsó ”békeév”, 2018 között évente átlagosan 2600-2700 esetet jegyeztek fel a baleseti statisztikákba. A gyalogos baleseti halottak száma 120 és 200 között mozgott.

Tíz gyalogosbalesetből négyet maguk a gyalogosok okoztak, évente közel ezret. 2010 és 2018 között évente 70 gyalogos lelte halálát az utakon közlekedési balesetben saját hibájából a rendőrségi statisztikák szerint.

Az utóbbi években a gyalogos tragédiák száma hol stagnál, hol emelkedik, majd visszaesik. Annak ellenére is – vagy épp azért –, mert az utakon mind gyakrabban tűnnek fel zombikként közlekedő gyalogosok. És sajnos már nemcsak a fiatalokra jellemző, hogy a telefonjukba feledkezve vagy éppen hangosan zenét hallgatva közlekednek gyalog, kerékpárral vagy éppen elektromos rollerrel.

A gyalogosbalesetek legfőbb oka a figyelmetlenség. Évente közel 400-ra tehető azoknak az eseteknek a száma, amikor azért sérült vagy halt meg egy (olykor több) gyalogos, mert figyelmetlenül lépett az úttestre. A második leggyakoribb baleseti ok pedig a tilos jelzésen vagy tiltott helyen való átkelés az úttesten. Emiatt hozzávetőlegesen 200 sérüléses baleset történik.

2023-ban viszonylag jónak volt mondható a helyzet – legalábbis a fentiekhez képest. November 30-ig valamivel több mint 13 ezer személyi sérüléssel végződött baleset történt országosan a rendőrség legfrissebb statisztikái szerint, ezek négy százaléka történt a gyalogosok hibájából és nagyjából ugyanannyit okoztak gyalogosok.

Mindazonáltal az összes ittasan okozott baleset négy százalékát, azaz közel 40-et ittas gyalogosok okozták!

A gyalogosbalesetek zöme Budapesten és Pest vármegyében történik, jellemzően péntekenként, amikor a gyalogosok és a gépjárművezetők egyaránt a szokásosnál is figyelmetlenebbek. Ehhez jön még, hogy sokan a jogszabályi előírások dacára sem viselnek láthatósági mellényt vagy más fényvisszaverő anyagot a ruhájukon, sem a boltokban nagy választékban kapható ruhára csíptethető led lámpát, amit időben észlelhetnének az autósok.

Ezzel szemben sokan, főleg az idősebbek, sötét ruhában indulnak útnak, olykor lakott területen kívül is, a forgalommal – szabálytalanul – háttal.

Idővel egyre több olyan autó kerül majd forgalomba, amelyekben Front Assist környezetfigyelő rendszer és vészfékasszisztens is működik. Ezek együtt képesek megakadályozni a gyalogosgázolást és a kerékpárosok elütését, vagy legalább is csökkenteni a bekövetkezésük esélyét.

A még újabb fejlesztéseknél pedig már az autók karosszériáját is olyan anyagokból készítik és úgy alakítják ki, hogy gyalogossal, kerékpárossal ütközve védjék az embert. Ne csak az autóban utazót, hanem a kívül tartózkodókat, az elgázoltakat is. Például a karosszéria kialakításával és az ahhoz használt anyagok körültekintő megválogatásával akadályozzák meg, hogy az ütközési energia túl magasra repítse a testüket.

De ha mégis a motorháztetőre zuhan az elütött gyalogos, jelentősen csökkentheti a sérüléseinek a súlyosságát az átlagosnál puhább motorháztető, valamint a gyalogosok, kerékpárosok testi épségét védendő az orr-részbe épített külső légzsák.

Ám az efféle gyalogosvédelmi eszközök széles körű elterjedésére nálunk várni kell. Így a balesetek megelőzésére, az azok kimenetelének enyhítésére maradnak a hagyományos módszerek: a szabálykövető és figyelmes közlekedés, az előzékenység, a látni és látszani elv tiszteletben tartása.

… mert mindenkit hazavárnak!

F.Gy.A.