Mit mutat a Közlekedésbiztonsági és közlekedési kultúra index?

• „Én” kulturáltan közlekedek, „én” szabálykövető vagyok általában, na de a többiek…
• Szidjuk a hazai közlekedést, pedig a legtöbbeknek kifejezetten jó a véleményük róla.
• Mit tartanak a legveszélyesebb vezetési gyakorlatnak az utakon a magyar közlekedők?
• Kik a legkulturáltabb közlekedők nálunk, és melyiket tartja a többség a legkevésbé annak?

Az AAA Foundation for Traffic Safety Egyesület több mint egy évtizede méri a közlekedési kultúrát és annak változásait az Egyesült Államokban. Felméréseik alapján határozzák meg az úgynevezett Traffic Safety Culture Index-et, az amerikai közlekedésbiztonsági kultúra mérőszámát.

A Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) 2024-ben kísérletet tett az index adaptálására. Nem mechanikus átvételről van szó, a közlekedési szokások, hagyományok és a kulturális különbségek miatt Magyarországon nem is lehetne alkalmazni az amerikai eljárást. Dr. Szabó Andrea PhD, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, az adaptációt végző csoport vezető kutatója szerint már csak a magyar társadalomnak az amerikaitól eltérő önreflexiói miatt sem.

„Az amerikai közlekedők többségével ellentétben a magyarok nem, vagy csak nehezen ismerik el a hibáikat, és még kevésbé beszélnek róla idegeneknek”, mondta a kutató.

Dr. Szabó Andrea a Dr. Holló Péter Szakkollégium májusi összejövetelén ismertette mit mutat, miről árulkodik az AAA Foundation for Traffic Safety Traffic Safety Culture Indexének magyar adaptációja.

A Közlekedésbiztonsági és közlekedési kultúra index elkészítéséhez két kérdéssorban 11 kockázatos közúti közlekedési magatartásról kérdezték telefonon a magyar társadalom 18 év feletti korosztályait, kor, nem, településtípus szerint lefedő reprezentatív felmérés keretében.

A kutatás keretében kérdéseket tettek fel a hazai közlekedési kultúráról és a közlekedésbiztonságról is. Például, hogy a válaszadók mennyire tartják szabálykövetőnek önmagukat és más közlekedőket. Az eredmény cáfolta közlekedéssel kapcsolatos sztereotípiákat, így azt is, hogy a hazai közlekedés „borzasztó”, „elképesztő”, „kibírhatatlan” és „tarthatatlan” volna.

Kiderült továbbá, hogy a magyar társadalomban a család, a barátok, ismerősök után a munkával és a szabadidővel kapcsolatos kérdésekkel egy szinten foglalkoztatja az embereket a közlekedés, a közlekedésbiztonság és a közlekedési kultúra. Kifejezetten fontos kérdésnek tekinti ezeket.

Gyakran hallani, olvasni ezzel kapcsolatban ezzel összefüggésben a médiában és baráti beszélgetések során egyaránt lesújtó véleményeket. Ezzel szemben a kutatásban megkérdezetteknek több mint negyedének kifejezetten kellemes élményei vannak a közlekedéssel kapcsolatban.

Mindösszesen a válaszadók öt százaléka minősítette azt rossznak, katasztrofálisnak.

A magyar lakosság 85 százaléka vélekedik úgy a felmérés szerint, hogy a közlekedési kultúra és a közlekedésbiztonság szorosan összetartozik. Amiből a kutatók szerint egyenesen következik, hogy ha sikerül javítani a közlekedési kultúrát, akkor egyszersmind javul majd a közlekedésbiztonság is.

Kiderült az is, hogy a válaszadók többsége szerint a Közlekedéstudományi Egyesület megbízásából 2017-ben végzett hasonló kutatáshoz képest az emberek többsége szerint minden közlekedő csoport kulturálatlanabb lett az elmúlt években, kivéve a közösségi közlekedési járművek járművezetőit és „természetesen” maguk a válaszadók. Saját magukról a megkérdezettek ugyanis azt állították – másokkal ellentétben – kulturáltabban közlekednek ma, mint hét éve.

Arra a kérdésre, hogy mennyire közlekednek kulturáltan és szabálykövetően a közlekedés szereplői, a legmagasabb pontszámot a válaszadók megint csak önmaguknak adták. Mindenki úgy ítélte meg, ő épp olyan kulturált, mint amilyen szabálykövető. Másoknál már olykor jelentős eltérés mutatkozott a közlekedési kultúra és a szabálykövetés között.

Legkisebb pontszámot a kerékpárosok kapták mind a közlekedésük kulturáltságára, mind a szabálykövetésükre. Minimális különbséggel követték őket a motorosok, őket pedig a harmadik legkevésbé kulturáltan és szabálykövetően közlekedő csoport, a gyalogosok. Náluk kulturáltabban és szabályosabban közlekedőknek tartották a válaszadók a gépjárművezetőket és a közösségi közlekedés utasait.

A legkulturáltabbak és leginkább szabálykövetők a közösségi közlekedési járművek vezetői – de persze csak a válaszolók után. Mert, mint minden más kérdésben, a megkérdezettek most is magukat tartották a leginkább szabálykövetőnek és kulturáltnak.

A Közlekedéstudományi Egyesület kezdeményezésére most először elkészített magyar Közlekedésbiztonsági és közlekedési kultúra index az amerikai verzió adaptációja. Mivel az amerikaiakkal szemben nálunk a közlekedők – mint az a fentiekből is látható – kevésbé hajlandók elismerni a hibáikat, hiányosságaikat, a kutatás a hazai sajátosságokhoz igazodott.

Először azt a kérdést tették fel a kutatók, hogy a kockázatos vezetési magatartások közül melyiket mennyire ítélik veszélyesnek a válaszadók. Kockázatos vezetési magatartás alatt ez esetben a következők értendők:

Megosztott figyelmű vezetés, amikor a sofőr mobiltelefonon beszél – akár kézben tartva a készüléket, akár kihangosítón keresztül, vagy sms-t, üzeneteket ír, internetezik, videókat néz.

Agresszív vezetés, azaz a gyorshajtás, a piroson áthajtás akkor is, ha a sofőr egyébként biztonságosan megállhatott volna a lámpa előtt, a túl kis követési távolság tartása, a hirtelen és gyakori sávváltás az előrehaladás érdekében és a büntetőfékezés.

Önző vezetés, amikor a sofőr nem ad elsőbbséget más járműveknek és nem ad elsőbbséget a gyalogosoknak sem a gyalogos-átkelőhelyeken.

Módosult tudatállapotú vezetés, amikor a sofőr alkohol vagy valamilyen bódító szer hatása alatt vezet.

Önveszélyes vezetés, ami a kutatásban egyértelműen a biztonsági öv használatának elhagyását jelentette.

A legveszélyesebb közlekedési magatartási formák (0-100 pont között értékelve, hogy melyiket mennyire tartják veszélyesnek) a válaszadók szerint:

• Bódult vezetés (98)
• A vezetés közbeni „mobilozik” (96)
• Ittas vezetés (95)
• Nem ad elsőbbséget a gyalogosoknak (94)
• Nem ad elsőbbséget kereszteződésben másoknak (94)
• Piroson áthajt (93)
• Kézben tartott mobilon beszél (91)
• Nem kapcsolja be a biztonsági övét (80)
• Túllépi a megengedett sebességet (80)
• Kihangosított telefonon beszél vezetés közben (43)

Amikor a kutatók megkérdezték, hogy a felsorolt veszélyes közlekedési magatartások közül melyekkel találkoztak a válaszadók „az elmúlt három hónapban”, a legtöbben

• Gyorshajtókkal (60)
• Kézben tartott mobiltelefont használókkal (51)
• Agresszív vezetőkkel (48)
• Vezetés közben kihangosított telefonon beszélgetőkkel (45)
• Másoknak elsőbbsége nem adókkal (43)

válaszokat adták.

A kutatókat nem lepte meg, hogy a legtöbb esetben jelentős különbséget mértek aközött, hogy mit tartanak a közlekedők veszélyesnek és hogy mely jelenségekkel találkoztak az utakon. Hisz’ egy agresszíven vezető, gyakran és veszélyesen sávot váltó sofőrről szonda vagy kábítószer-gyorsteszt használata nélkül, pusztán a viselkedése alapján (főleg, ha egy másik, mozgó autóban ül) nem lehet eldönteni, hogy drogok vagy alkohol hatása alatt van éppen vagy a személyiségéből adódóan vezet agresszíven, esetleg más oka van rá.

A két kérdéssora adott válaszokból generált Közlekedésbiztonsági és közlekedési kultúra index azonban azt mutatja, hogy Magyarországon az agresszív magatartás okozhatja a legnagyobb problémát a közutakon. Ezeket tartják a legveszélyesebbnek. Ettől alig marad el az önveszélyes vezetés, azaz az övhasználat mellőzése.

Dr. Szabó Andrea szerint a most először készített Közlekedésbiztonsági és közlekedési kultúra index alapján úgy véli, Magyarországon a közlekedés biztonságát és a közlekedés kultúráját úgy lehet a leginkább javítani, ha a közlekedők által legveszélyesebbnek tartott és leggyakrabban tapasztalt veszélyes vezetési magatartásformákra fókuszálunk mind a képzésben, mint a hatósági ellenőrzésekben, mind a szabályalkotásban.

A szabálykövetés és a kulturált viselkedés szorosan összefüggenek egymással. Egy kérdésre válaszolva dr. Szabó Andrea úgy vélte, aki az élet más területein kulturálatlan, vezetés közben is az lesz. Nem valószínű, hogy egy kulturálatlan ember kulturáltan és ezzel együtt szabálykövetően fog közlekedni.

A kutatásban résztvevők azt állították, a többi közlekedő szabálykövetőbb, mint amennyire kulturált vezetés közben. Itt is kivételeket jelentettek természetesen maguk a válaszadók, akik magukat azonos mértékben tartották szabálykövetőnek és kulturáltnak.

Dr. Szabó Andrea szerint az index arra is felhívja a figyelmet, hogy a közlekedési kultúra tartós fejlesztése nélkül a közlekedés biztonsága is csak ad hoc jelleggel, kampányszerűen javulhat. Magyarországon a közlekedés biztonságát és a közlekedés kultúráját úgy lehet a leginkább javítani, ha arra a két területre koncentrálunk – az agresszív és az önveszélyes vezetési módokra, azok csökkentésére – amelyeket a közlekedők maguk is a legveszélyesebbnek ítélnek és amelyekkel a leggyakrabban találkoznak az utakon.

F.Gy.A.