Mit tegyen, ha az autójára dőlt a fa?

Tízmilliárdos károkat okoztak július elején a szélviharok a biztosítók szerint.

Fizet-e a CASCO az autókra döntött fák, a lefújt tetőcserepek okozta károkért?

Szélviharok idején mi mindenre lehet jó egy sokoldalú háztartási biztosítás?

Mit tehetnek azok, akik csak túl drágán tudnának teljes körű CASCO-t kötni?

Kitől kérhet kártérítést az az autós, akinek szélviharban fa dőlt az autójára, megrongálták a viharos szélben házak tetejéről lesodródott cserepek, fémdarabok, vagy éppen egy villámárvíz öntötte el az autóját?

Július első napjaiban a 110-130 km/h széllökésekkel és az özönvízszerű esőzésekkel tomboló viharok országszerte mintegy 10 milliárd forint kért okoztak az ingatlanokban, gépjárművekben, a gazdálkodóknak, gazdasági társaságoknak és önkormányzatoknak a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) adatai szerint. Pontosan nem tudni hány gépjármű sérült, rongálódott meg, mennyi vált közülük totálkárossá azokban a napokban, de a sajtótudósításokban megjelent felvételek szerint sok járművet érhetett komoly kár az elmúlt hetekben.

Ki a felelős?

Alapelv, hogy a kárt annak kell megtérítenie, aki azt okozta. Amennyiben a károkozónak a káreseményre van érvényes felelősségbiztosítása, úgy a biztosítója viseli a kárt helyette. A MABISZ tájékoztatása szerint a hazai lakásbiztosítások jellemzően rendelkeznek olyan kiegészítésekkel, amelyek révén az ingatlantulajdonosok biztosítottak arra az esetre is, ha az „ingatlanuk kapcsán” keletkezik kár más valakinek a vagyontárgyában. Például, ha a szélvihar gyökerestől kifordítja az udvaron álló fát és az az utcán vagy a szomszéd udvarán parkoló autóra zuhan vagy a tetőről lerepülő cserepek, palák, fémtárgyak rongálnak meg valamit, okoznak sérüléseket.

Fontos tudni, a felelősség kérdését minden esetben egyedileg vizsgálják a hatóságok és a biztosítók is. Más az eset megítélése akkor, ha egy elhanyagolt, már rég vágásra értett, köztudottan rossz egészségi állapotban lévő fa dől ki a viharban, mint amikor egy egészséges növény válik a szélvihar játékszerévé.

Arra is volt példa, hogy a hatóság nem adta meg, vagy nem időben adta meg a vágási engedélyt a tulajdonosnak, noha kérte, és mint utóbb kiderült, okkal, de a hivatal megalapozatlannak ítélte a kérelmet. Egy 100 km/h feletti széllökés azonban bebizonyította, a hivatal tévedett, és végül az önkormányzatnak kellett rendezni a fa kidőlése miatt keletkezett károkat.

Honnan tudhatjuk kié a fa vagy a cserép?

Pár éve Budapest egyik kivezető útján egy letört faág okozott balesetet, amiben több autó megrongálódott, miután a faág féktávolságon belül pottyant eléjük az útra, vagy éppen rájuk esett. Ott és akkor hosszas vita alakult ki, hogy a konkrét fák az önkormányzat vagy az erdészet tulajdonában álltak-e az adott szakaszon. Akié a fa, azé ugyanis a kártérítési kötelezettség. Amennyiben az autósnak nincs biztosítása, sajnos neki magának kell kiderítenie a fa gazdájának kilétét, felvenni vele a kapcsolatot és kérni a kára megtérítését.

Kérheti persze a rendőrség segítségét is, de a hatóság jellemzően akkor kapcsolódik csak be az ilyen ügyekbe, ha a bárki által hozzáférhető forrásokból nem deríthető ki a tulajdonos kiléte.

Az utcanév vagy külterületen az út száma és kilométerszelvénye alapján kikérhető a terület tulajdoni lapja, amin szerepel a tulajdonos vagy tulajdonosok neve. Őt/őket kell megkeresni, tőle/tőlük kell kérni a kár megtérítését. Ha a károkozónak van felelősségbiztosítása (lakásbiztosítása), neki kell megkeresni a biztosítóját a károsult adataival és a káresemény leírásával. A többi már a biztosító dolga.

Akár nyilvánvaló is, hogy természeti csapás történt vagy, hogy ki a kárt okozó fa, cserép vagy más, kárt, sérülést okozó dolog gazdája, a biztosítók azt javasolják, mindenképpen készítsen a károsult fotókat, videofelvételt a helyszínről, és a járművében keletkezett kárról. Ezekre bármelyik biztosítási esemény kapcsán szükség lenne amúgy is.

Fontos! Ne legyen kikapcsolva a telefon helymeghatározója, ez esetben ugyanis a felvételekkel nemcsak a kárt, hanem a pontos kárhelyet is dokumentálhatja, bizonyíthatja.

Kicsit nehezebb megtalálni a lehulló cserepek tulajdonosát. Bár ez esetben a tulajdonos csak akkor tartozik felelősséggel a szél által lefújt cserepeitől keletkezett károkért, ha utóbb kiderül: nem szakszerűen helyeztek fel azokat a tetőre, vagy nem volt megfelelő a karbantartás, nem ellenőrizték az elkészülte után a tető állapotát. Ez azonban nem biztos, hogy igaz, a bizonyítása, pedig nem egyszerű, viszont költséges.

Van megoldás akkor is, ha nincs CASCO!

Egyszerűbb a helyzetük azoknak a közlekedőknek, akiknek van CASCO biztosításuk. A jelentős lakossági ügyfélkörrel rendelkező és a közlekedésbiztonság ügyét is aktívan támogató Alfa Biztosítótól azt közölték, a legtöbb CASCO-biztosításnak része az elemi kár okozta káresemények rendezése. Felhívták azonban a figyelmet arra, hogy sokféle CASCO létezik, azért hasznos lehet időnként ellenőrizni, hogy mire terjed ki a biztosítás és milyen mértékben.

Csakhogy ma már nem minden autóra kötnek CASCO-t a biztosítók. Legalábbis az üzembentartó számára megfizethető áron nem. A MABISZ tájékoztatása szerint nem tömegesen, de vannak a piacon nem teljes körű CASCO biztosítások is, amelyek például csak törésre, lopásra vagy katasztrófa eseményekre térítenek. A piacon teljes körű védelmet nyújtó biztosítások terjedtek el, a szövetség szakmai szempontból ezeket javasolja, de alkalmasint megfontolandó lehet a nem teljeskörű biztosítás kötése is.

Azok, akik az ország olyan területein élnek, ahol az utóbbi időben gyakran voltak a július elejeihez fogható természeti katasztrófát, mindenesetre jobb, ha újragondolják a biztosításukat és az időjárás-, éghajlatváltozással összefüggő változásokhoz igazítják azt. Ellenőrzik továbbá, mekkora kárra nyújt fedezetet pontosan.

Mit kell tenniük a biztosítottaknak?

Akinek van CASCO-ja, annak a helyzete is egyszerűbb. Elkészíti a helyszíni fotókat, és bejelenti a kárt a biztosítójának. Erre ma már számos applikáció áll a rendelkezésére, amelyekkel a bejelentéshez szükséges információk rögzíthető, ideértve a fotókat is. Ettől kezdve már a biztosító dolga megtalálni a kárt okozó fa vagy cserép tulajdonosát, vagy fizetni helyette.

Trükközni nem érdemes.

Sokan próbálkoznak azzal, hogy a vihar tombolása közben kötnek biztosítást, esetleg már a kár bekövetkezése után közvetlenül. Ez azonban több okból sem célravezető. Pánikhelyzetben általában rossz döntést hoz az ember, és ebben az esetben már az is egy rossz döntést, hogy utólag próbál meg valaki biztosítást kötni. Másfelől a biztosítások nem a megkötésük, de még csak nem is az első biztosítási díj befizetéstől élnek. Van egy úgynevezett „kockázatviselés kezdete” nap. A Korábban keletkezett károkat a biztosító nem téríti.

F. Gy. A.