Mivel állíthatnak meg a rendőrök egy száguldó autót? II. rész

• Sokakat már a kéklámpa felvillanása is menekülésre késztet.
• Világszerte korlátozzák a rendőrök jogát autós üldözéshez!
• Mit üzen a rendőrség a sofőröknek, ha nem üldözi, akit kell?
• GPS-jeladót lőnek a nem engedelmeskedő autósok kocsijába.
• Nincs hirtelen defekt, de menet közben lassan leereszt a gumi.

Sokan ennek ellenére még abban is kételkednek, hogy szükséges-e egyáltalán üldözni vagy akár csak „tisztes távolságból” kísérni a menekülőket. Végül is a rendszám alapján azonosítható a tulajdonos, tőle pedig megtudhatják a rendőrök, hogy ki vezette az autót, amikor az nem állt meg a rendőröknek.

A baj csak az, hogy ez nem igaz. Ha igaz lenne, nem lett volna szükség az objektív felelősség bevezetésére. Azt ugyanis épp azért vezették be, mert az autósok a szabálysértési eljárásokban tömegesen tagadták meg a szabálytalankodó sofőr megnevezését.

De más oka is van annak, hogy a rendőrség nem hagyhatja futni az intézkedés elől menekülő sofőrt. Nem lehet ott és akkor még tudni, hogy miért nem állt meg. Utólag az esetek jelentős hányadában azért fogja menekülőre a sofőr, mert pár napja lejárt a jogosítványa, a forgalmija vagy ivott egy sört, és fél a következményektől. Még ha az fent említett okok mind egyszerre állnak is fenn, együtt sem járhatnak akkora büntetéssel, mint a menekülés, főleg, ha közben a menekülő veszélyezteti a rendőrt, vagy más közlekedőket.

A rendőrök jellemzően abból indulnak ki, hogy alapból meg kell állítaniuk azt a járművet, amelynek vezetője nem tett eleget a rendőri jelzésnek, mert így szól a törvény, és mert komoly oka lehet annak, hogy továbbhajtott a sofőr. Azt feltételezik, hogy egy súlyosabb szabálysértés vagy valamilyen bűncselekmény következményeit próbálja elkerülni a sofőr.

Emellett, ha nem követnék, ha nem törekednének a mielőbbi megállítására, azzal azt üzennék a sofőröknek, hogy a menekülés kifizetődő.

Ez utóbbi feltételezéssel kapcsolatban egy ausztráliai felmérés készítői arra a köveztetésre jutottak, hogy nem nőtt a közlekedési szabályszegések száma és nem romlott a közlekedésbiztonság sem, miután a rendőrség paradigmát váltott és csak a valóban súlyos szabályszegések elkövetőit üldözte, a kisebb súlyú szabályszegések elkövetőit nem.

A veszélyesen közlekedőket (és persze a rajtakapott vagy körözött bűnözőket) viszont meg kell állítani. Azonban a rendőrségnek ügyelnie kell a vétlen közlekedők biztonságára. Ezért okoz a világ minden rendőrsége számára komoly kihívást a forgalomban elvegyülő, menekülni próbáló bűnözők autóinak megállítása.

A „ne üldözzük, mert az veszélyes lehet” politikáját a világ rendőrségei folyamatosan új technológiák alkalmazásával váltják fel. Nem üldözzük, de szoros ellenőrzés alatt tartjuk, vagy azonnal megállítjuk – így szól az új doktrína.

Hatékony megoldásnak bizonyult ezen a téren a „gumiabroncs-leeresztő” rendszer, amit a szakma angolul spike strip-nek vagy tire deflation device-nak is nevez. Ez egy üreges acélszegekkel teli úttakaró, aminek a szögei átszúrják a gumiabroncsot, és a szegek belső furatain át kontrolláltan engedik ki belőle a levegőt. Nincs hirtelen defekt, nem válik önjáróvá az autó, lesz viszont jó sok lyuk a gumikon, ezért a sofőr rövid időn belül kénytelen lesz megállni vagy a felnin kell folytatnia a menekülést.

Az Egyesült Államokban a Stop Stick és a Stinger rendszerek a legelterjedtebbek. A Stop Stick rendszert közel 500 ezer rendőrségi járműben használják, és több mint 50 ezer sikeres bevetést hajtottak már végre vele. A rendszer egyszerűsége teszi népszerűvé: könnyű, gyorsan kivethető, és a műanyag burkolat védi a rendőrt a szegektől mind a kitelepítés, mind a visszahúzás során.

Ezzel együtt az eredeti spike stripek használata lehet veszélyes a rendőrökre, mivel a kitelepítéshez közel kell menniük az úttesthez és sietniük kell. Ezért már elkészült az eszköz távvezérelt változata is, ami akár 100 méter távolságról is működtethető.

Ez egy bőrönd méretű eszköz, de sokféleképen álcázható. Egyetlen gombnyomásra kilő egy összehajtott, szegekkel telepakolt szalagot; egyetlen másodperc alatt egy ötméter széles területet képes útakadállyá alakítani.

Még modernebbek a járműre szerelt rendszerek, mint például a MobileSpike, amely az első rendszer, ami mozgó járműből is alkalmazható. A rendőrautó közepéről kiterjeszthető szalaggal közvetlenül a menekülő jármű gumiabroncsára lőhető az eszköz a másodperc tört része alatt, akkor is, ha az üldöző és az üldözött jármű is nagy sebességgel halad.

Európában is széles körben használnak hasonló eszközöket. Az Egyesült Királyságban például a Stinger márkanévvel a HoSTyDS (Hollow Spiked Tyre Deflation System) rendszereket alkalmazzák, amelyek a TPAC (Tactical Pursuit and Containment) taktika részeként működnek.

Nyolc évvel ez előtt Leonard Stock arizonai tetőfedő egy üldözésről készült beszámolót nézett a tévében és elmondása szerint annak hatására „találta fel” a Grappler Police Bumpert. Ez az eszköz egy nagy teherbírású nylon hálót vet ki a rendőrautó speciálisan kialakított lökhárítójából a menekülő jármű hátsó kerekére. A kerék egyszerűen belegabalyodik a műanyaghálóba és így a rendőr egyszerűen kifékezheti a menekülő autót.

A rendszer előnyei jelentősek: nem okoz súlyos károkat, biztonságosabb a rendőröknek és az üldözötteknek egyaránt, és akár 100 mph sebességnél is működik. Az eszköz ára járművenként 5000-6000 dollár, a használt hálók 400 dollárért cserélhetők, vagy 75 dollárért felújíthatók. Jelenleg már közel ezer Grappler eszköz működik az Egyesült Államokban, 35 államban használják, és több mint 1500 sikeres bevetést jegyeztek. 2025-ben Wisconsin, Minnesota, Michigan, Ohio és más államok rendőrségei is bevezették.

F. Gy. A.