Motorozz a munkába!
- Ne autózzon egyedül! Ha egymaga utazik váltson robogóra!
- Számolja ki mennyivel lenne olcsóbb munkába motorozni!
- A városi utak zsúfoltságára a mopedek jelentik a megoldást?
- Ahol sok robogót használnak, kevesebb baleset történik.
Egyre nagyobb kihívást jelent autózni a nagyvárosokban, különösen Budapesten. Reggel és késő délután a dugók, napközben a parkolóhelyek hiánya folyamatosan borzolja az autósok idegeit. Javulás nem várható. A városi úthálózatok kapacitása nemigen növelhető tovább, a közösségi és a reneszánszát élő kerékpáros közlekedés segítése érdekében sorra alakítják ki az újabb és újabb kerékpár és buszsávokat, amelyek már rövid távon is jelentősen csökkentik az autósközlekedés rendelkezésére álló útfelületeket.
Mindazonáltal, ha alaposan megfigyeljük a reggeli, délutáni csúcsforgalomban araszoló személygépkocsikat, azt tapasztalhatjuk, a legtöbb autóban a sofőrökön kívül legfeljebb egy utas utazik, de gyakran egy sem.
Pócsik László, a Sym motorkereskedés tulajdonosa szerint a dugók jelentősen csökkenthetők lennének, ha azok az autósok, akik ma még jobbára egyedül autóznak reggel a munkahelyükre, délután onnan haza, városon belül, de akár még az agglomerációba közlekedve is, robogóra váltanának.
Javaslatát megosztotta az ORFK – Országos Balesetmegelőzési Bizottsággal is, ahol egyetértésre és támogatásra talált. Ezzel zászlót bontott egy új mozgalom, a Motorozz a munkába!
Pócsik és az ORFK-OBB is azt remélik, ha széles körben elterjed a munkába motorozás, nemcsak a dugók csökkennének, néhol talán meg is szűnnének, hanem a légszennyezettség és a balesetek száma is.
„Tudom, vannak, akik reggel több gyermeket visznek óvodába, iskolába, délután edzésre, szakköre, majd haza. Számukra nyilván nem jelent alternatívát az autóval szemben a robogó”, ismerte el Pócsik László. Szerinte azonban a többség nem közülük kerül ki. Ezért mindazoknak, akik reggel egyedül autóznak az agglomerációból városba, avagy a város egyik feléből a másikra, érdemes utána számolni mit nyernek azzal, ha a jövőben robogóval járnak munkába!”.
Nézzük a matekot!
Egy robogó tizedébe kerül egy autó árának és öt év garancia van rá, minimum.
Egy jobb autó megeszik 6-8 liter benzint 100 kilométerenként, egy robogó egyet, maximum másfelet. Értelemszerűen emiatt a robogók használata lényegesen kisebb környezetterheléssel jár, mint az autóké.
A robogó használhatja a buszsávot, legálisan parkolhat a járdán, ha nem akadályozza a gyalogosok közlekedését. Ergo: kevesebb közterületet foglalnak el. Márpedig az is köztudott, hogy az autók a nap nagy részében állnak (parkolnak).
Ellentétben az autósokkal, a robogókkal közlekedők biztosan nem töltenek napjában átlagosan mintegy fél órát, olykor többet is parkolóhely-kereséssel.
A robogók kötelező biztosítása is a töredéke az autókénak és általában a fenntartási költségük is lényegesen alacsonyabb. A szervizelési költségük is. Egy robogó éves ajánlott szervizelésének az ára alig több, már ha több, mint a-mennyit egy autós egyetlen olajcseréért a szervizben hagy.
Vannak persze ellenérvek is a motorozással szemben: Mi van, ha esik az eső, hideg van, ha mégiscsak el kell vinni valakit? Emellett a motorozás sokkal veszélyesebb is, mivel nem védi karosszéria a motorost.
Pócsik László úgy véli, ma már a klímaváltozás miatt az év 11 hónapja alkalmas a motorozásra, főleg a városokban. A motorozást kiszolgáló infrastruktúra is kiépült. Kapható mindenféle védőfelszerelés, ami esőben, hóban, nagy hidegben is megvédi a motorost. Olyanok is, amelyeket szinte nem is érez magán az ember, és pusztán azt a célt szolgálják, hogy a protektorokat a megfelelő helyen tartsák, így nagy melegben sem kell aggódni, mert akkor sem marad védtelen senki a robogóján.
„Drága mulatság esernyő vagy esőkabát helyett autót használni, sokan mégis ezt teszik; meglátszik az utak zsúfoltságán, ha elkezd cseperegni az eső”, jegyezte meg Pócsik. Ezzel együtt szerinte már az is hatalmas előrelépés lenne, ha a családok, a második autó helyett inkább robogót vásárolnának.
A Motorozz a munkába! program keretében a Sym felajánlja az érdeklődőknek, próbálják ki magukat. Tartanak majd olyan hétvégi programokat, amikor bárki kipróbálhatja milyen érzés robogóval közlekedni. Mennyi idő alatt jut el A pontból B-be robogóval, és mennyi idő kell ugyanazon útnak autóval való megtételéhez.
Hétvégén persze kisebb a forgalom, emiatt pedig várhatóan az időkülönbség is kisebb lesz. Pócsik szerint azonban nem lenne fair és kockázatmentes sem, ha hétköznapi forgalmi viszonyokban ülnének az érdeklődők először (vagy évtizedek után először) robogóra. Előbb az élmény, a próba, később majd lehet kísérletezni élesben is.
Azokban a nyugat-európai nagyvárosokban, amelyekben a lakosság mind nagyobb arányban cserélte az autót (vagy az egyik autót) a városi közlekedési viszonyokhoz otthonosabban mozgó robogóra, kevesebb közlekedési baleset történik. Ennek több oka is van. Egyfelől, ha sok robogó fut az utakon, az autósok is jobban figyelnek rájuk. Megszokják őket. És persze a robogósok is az autósokat – például nem motoroznak a holtterükben.
Számos nagyváros példája bizonyítja: robogók, tömeges robogóhasználat nélkül a legtöbb – közlekedési értelemben – meghalna. Pócsik László szerint a Motorozz a munkába program egyik célja éppen az, hogy se Budapest, se más nagyvárosaink közlekedése ne omoljon össze.
F.Gy.A.
