Nehezebb lesz megúszni a külföldi száguldozást

  • Elsöprő többséggel elfogadta az Európai Parlament az automatizált információcseréről szóló előterjesztést.
  • Bővítették a más országok állampolgárai által jó eséllyel megúszható közlekedési szabályszegések körét.
  • Akár még egy évvel egy másik tagállamban elkövetett szabályszegés után is megérkezhet a bírságcsekk.
  • Az EP egy, a témában minden fontos információt tartalmazó portál működtetésére kötelezte a bizottsá

Forrás: 123rf.com

Döntött az Európai Parlament: nehezebb lesz a jövőben megúszni az autósoknak, motorosoknak és minden más közúti közlekedőknek a külföldön elkövetett szabályszegések következményeit.

A strasbourgi székhelyű EP 570 szavazattal, 36 ellenében és 24 tartózkodás mellett elfogadta A közlekedési szabálysértésekkel kapcsolatos információk határokon átívelő megosztására vonatkozó új szabályokat, amelyek a nemzeti hatóságok közötti automatizált információcsere mellett új kölcsönös segítségnyújtási eljárásokat vezet be az elkövető azonosítására és a pénzbírságok megfizetésének kikényszerítésére.

Még a mostani döntés előkészítésének időszakából származó adatok szerint a külföldi járművezetők által elkövetett szabálysértések mintegy 40 százaléka maradt évente következmények nélkül. Vagy azért, mert nem sikerült azonosítani a szabálysértőket, vagy azért, mert különböző okok miatt nem hajtották be tőlük a bírságot. A Strasbourgban a napokban módosított szabályok az EP tájékoztatása szerint a jövőben hatékonyan kezelik majd ezeket a problémákat, egyszersmind javítják az uniós országok közötti együttműködést.

A döntés háttere: összeurópai célkitűzés, hogy 2019-hez képest 2030-ra a felére csökkenjen a közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak és súlyos sérültjeinek a száma, 2050 után pedig már lehetőleg senki nem haljon meg közlekedési balesetben. Az Európai Számvevőszék a közelmúltban közzétett jelentése szerint azonban szinte valamennyi tagállam jelentős lemaradásban van időarányosan, s ha a tagállamok és maga az Európai Bizottság nem tesz hatékonyabb lépéseket a siker érdekében, a célkitűzést nem lesznek képesek teljesíteni.

Ezeket a célokat azonban szakértők szerint csak úgy lehetne elérni, ha még biztonságosabbak lesznek gépjárművek és a közlekedési infrastruktúra. Például mind több olyan vezetést támogató rendszert építenek az autókba már gyárilag, amelyek figyelmeztetik a járművezetőket a veszélyekre, és bizonyos esetekben képesek akár beavatkozni is helyettük a baleset elkerülése érdekében, mint a vészfékasszisztens vagy az adaptív tempomat.

Fontos a járművezetők képzése, továbbképzése, tudásuk frissen tartása, a közlekedési morál javítása, és hogy minden gépjárművezető tudja, a szabályszegéseik milyen következményekkel járhatnak. Nemcsak büntető- és/vagy szabálysértési jogi következményekkel, hogy mekkora bírsággal jár az egyik vagy a másik szabály megsértése, hanem például, hogy milyen sérülésekkel járhat az egyes szabályok megszegése, és a másoknak okozott sérülés vagy kár esetén milyen kártérítési felelősség léphet fel.

Mindemellett – harmadik pillérként – a szabályszegések jogi szankcionálása, illetve, hogy a szankciókat ne lehessen megúszni! Nem egy magyar állampolgár is megtapasztalhatta már, hogy idővel utolérte őket a külföldi száguldozásukért kivetett bírságról kiállított csekk. Olykor még olyan országokból is kaptak bírság megfizetésére felszólítást, amelyről azt gondolták, onnan biztos nem keresik meg őket.

Magyarország a Salzburg Fórum égisze alatt a kezdetektől aktív szerepet vállalt a régiónkban a közlekedési jogsértések felderítésében és a szankciók érvényesítése terén egyaránt. Bulgária, Horvátország, Ausztria és Magyarország már évekkel ez előtt megállapodott a „közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések jogkövetkezményeinek határon átnyúló végrehajtásának elősegítéséről”.

Mindez az érintett országok vonatkozásában nálunk már nem cél, hanem gyakorlat.

Az Európai Parlament által elfogadott új szabályozás értelmében a jövőben annak a tagállamnak, ahol a közlekedési szabálysértés történt, a szabálysértés elkövetésétől számított 11 hónap áll rendelkezésére, hogy közlekedési szabálysértési értesítést bocsásson ki. Ennek tartalmaznia kell a szabálysértés időpontját és körülményeit, valamint a bírság megfellebbezésének módjára vonatkozó információkat.

Másfelől kötelezi a nemzeti hatóságokat, hogy egy másik uniós ország megkeresésére haladéktalanul, legkésőbb két hónapon belül válaszoljanak. Ezen túlmenően a szabálysértés elkövetésének helye szerinti tagállam kérésére az elkövető lakóhelye szerinti uniós ország átveheti a közúti közlekedési bírságok beszedését, feltéve, hogy az összeg meghaladja a 70 eurót és az összes jogi lehetőség kimerítése után sem sikerült kifizettetni a bírságot az elkövetés helyeként szolgáló tagállamnak.

Az átláthatóság és az új szabályok végrehajtásának megkönnyítése érdekében az Európai Bizottság számára előírta az EP egy olyan online portál létrehozását, amelyből az uniós polgárok megismerhetik az új szabályokat, ha megbírságolják őket, valamint a fellebbezési lehetőségeket, és a vonatkozó közúti közlekedési bírságokat.

Az EP legfrissebb döntése értelmében a leggyakrabban előforduló és kirívó szabálysértések mellett, mint amilyen a sebességtúllépés, ittas és bódult állapotban vezetés és a piroson áthajtás, néhány új szabálysértés is bekerült a határokon átnyúlóan üldözendő és szankcionálandó szabályszegések sorába. Például a cserbenhagyás, illetve a segítségnyújtás elmulasztása, a mások közlekedését ellehetetlenítő vagy éppen veszélyeztető parkolás.

Ellen Townsend, az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) politikai igazgatója a szavazást kommentálva örömét fejezte ki, hogy az EP határozott lépést tett annak érdekében, hogy ne lehessen megúszni következmények nélkül egy másik tagállamban elkövetett szabályszegést, és hogy az eddigiekhez képest javuljon a bírságok befizettethetőségének aránya.

„Az Európai Unión belüli mozgás szabadsága nem jelentheti és soha nem is jelentette a gyorshajtás és az ittas vezetés szabadságát, pusztán azért, mert aki ezeket elköveti a hazájától távol van”, tette hozzá.

Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy még mindig nincs mód a határokon átnyúló büntetőpontok alkalmazására – erre a kérdésre az uniós döntéshozóknak szerinte még majd vissza kell térniük. Mindazonáltal ez a megállapodás előrelépést jelent a közúti biztonság javítása tekintetében.

A jogszabály nem lép azonnal hatályba, mert még be kell építeni mind a 27 uniós tagállam nemzeti jogába. Miután a tagállamokból álló Európai Tanács jóváhagyja az új szabályokat, az uniós országoknak 30 hónapjuk lesz arra, hogy felkészüljenek a végrehajtásukra.

F.Gy.A.