Nem állt meg, amikor kellett volna, ezért most bíróság elé állítják

  • A sofőr megpróbálta kikerülni a zebrán fekvő áldozatát, de végül mégiscsak elgázolta.
  • Mivel kitérő manővert tett, látnia kellett, hogy valaki fekszik az úton, mégsem állt meg.
  • Bizonyítottság hiányában a halálos baleset okozásának gyanúját ejtették a sofőr ellen.

Segítségnyújtás elmulasztásának vétsége miatt emelt vádat a Debreceni Járási Ügyészség az ellen a férfi ellen, aki még 2019. november 14-én halálra gázolt egy járdán fekvő gyalogost, majd megállás nélkül továbbhajtott – tudatta a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség.

Az idős férfi és felesége autójukkal hajnalban az egyik debreceni bevásárlóközpontnál lévő kereszteződésben autóztak az ott megengedett 60 km/h sebességgel. Elvileg szabad volt előttük az út, a lámpák sárgán villogtak, ami azt jelenti, hogy kellő körültekintéssel megállás nélkül áthaladhattak volna a kereszteződésen.

Kevéssel előttük ért oda későbbi áldozatuk, aki a zebrán akart átkelni az úton, de elesett. Épp akkor próbált meg felállni, amikor a vádlott autója odaért. A sofőr egy hirtelen kormánymozdulattal megpróbálta balról kikerülni az éppen felállni próbáló férfit – nem sikerült neki. Kocsija jobb első kerekével átgázolt áldozatán, majd megállás nélkül tovább hajtott.

Mit mond erről a Btk?
Segítségnyújtás elmulasztása [166. §]
Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.
A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.

A főügyészség a vádiratában rámutatott, hogy a sofőrnek látnia kellett az úton átkelni készülő férfit, és tisztában kellett lennie azzal is, hogy a kijelölt gyalogos-átkelőhelynél elsőbbségadási kötelezettsége van! Látnia kellett azt is, hogy elesett, mert nem számít szokványosnak, hogy valaki a zebrán félig fekvő testhelyzetben kúszva-mászva közlekedik. Ekkor pedig fel kellett volna ismernie, hogy a gyalogost valamiféle baleset érhette, hirtelen rosszul lett vagy más okból ugyan, de segítségre szorul és őt (a vádlottat) az adott körülmények között segítségnyújtás kötelezettsége is terheli.

Egyik kötelezettségének sem tett eleget az idős gázoló, az áldozata pedig a kórházba szállítása után belehalt a sérüléseibe. (A főügyészség közleményében arra nem tért ki, hogy megmenthették volna az áldozat életét, ha a gázoló megáll és emiatt hamarabb jut szakszerű orvosi segítséghez.)

A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság először még halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt indított büntetőeljárást a sofőr ellen, ám azt, az eset összes körülményére tekintettel végül bizonyítottság hiányában megszüntették. Azaz, az eljárás adatai alapján nem volt bizonyítható, hogy az idős gázoló okozta a tragikus végkimenetelű balesetet. Amiből egyenesen következik, hogy ha a sofőr megállt volna és segítséget hív, semmiféle büntetést nem kapott volna.

Ő azonban nem állt meg, ezért segítségnyújtás elmulasztásának vétsége miatt a Debreceni Járási Ügyészség vádat emelt ellene a Debreceni Járásbíróságon. Az ügyészség felfüggesztett fogházbüntetés és közúti járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabását indítványozta. A vádiratban mértékes indítványt is tett arra az esetre, ha a vádlott a járásbíróság előkészítő ülésén a terhére rótt bűncselekmény elkövetését beismeri és lemond a tárgyaláshoz való jogáról.

Azt az ügyészség nem hozta nyilvánosságra, hogy hány év (és hány évre felfüggesztett) szabadságvesztést tartana indokoltnak és mennyi időre tiltaná el az idős sofőrt a vezetéstől.

Közlekedési ügyekkel foglalkozó ügyvéd forrásunk az eset kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a gázolónak adott esetben igen nagy szerencséje volt. Nem véletlen indult ellene ugyanis halálos közúti baleset okozásáért is eljárás.

A nyomozás során keletkezett teljes iratanyag áttanulmányozása nélkül nem lehet pontosan tudni, miért nem találták bizonyíthatónak, hogy ő okozta a halálos balesetet. Azonban a közlemény tanúsága szerint az áldozat még élt, hiszen megpróbált felállni, amikor az autó elütötte.

Csakhogy a sofőrnek úgy, olyan sebességgel kellett volna a gyalogos-átkelőhelyet megközelítenie, hogy meg tudjon állni, ha ott valaki átkelni szándékozik az úton. Márpedig e kötelezettségének az idős vádlott aligha tett eleget.

Hasonló esetekben sokan védekeznek azzal, hogy „nem vettem észre, hogy elütöttem valakit”, „hallottam valami furcsa zajt, de nem láttam senki előzőleg, akit elüthettem volna” és így tovább. Érdemes megállni, ha valami gyanúsít lát vagy hall a sofőr! Már csak a lelkiismeretünk megnyugtatása és a Segítségnyújtás elmulasztása miatt büntetőeljárás elkerülése végett.

Úgy be vannak már kamerázva a városok, sőt, a kisebb települések központjai is, hogy az ilyen helyeken történt eseteket szinte lehetetlen megúszni. És – volt már rá példa –, hogy akit az autós elgázolt, pontosabban, akiről úgy gondolta, ő gázolta el, valójában már halott volt: szívrohamot kapott a járdán és holtan esett az úttestre. Abban az esetben is az történt, mint most, Debrecenben: ha a sofőr megáll, nincs ügy.

F.Gy.A.