Nem baleset, öngyilkossági kísérlet!

  • Egy nő az ötéves gyermekével együtt akart meghalni, ezért megpróbált frontálisan karambolozni egy másik autóval.
  • A vétlen autósnak sikerült eléggé lelassítani és félrehúzódni ahhoz, hogy végül mindenki túlélhessen a (nem) balesetet.
  • Nem jellemző, de nem is példa nélküli az „autós öngyilkosság” Magyarországon, bár a többség inkább fának, falnak, hídpillérnek hajt.

Képünk illusztráció.

Fellebbezett az ítélet súlyosításáért a Győri Fellebbviteli Főügyészség annak a nőnek az ügyében, aki még 2017. május 5-én szándékosan okozott közúti közlekedési balesetet a 85-ös főúton. Legalább 114 km/h sebességgel hajtva szándékosan nekivezette autóját egy szemből érkező járműnek. Hiába lassított és amennyire csak lehetséges volt le is húzódott az útpadkára a vétlen autó vezetője, az ütközést nem tudta elkerülni.

Autója totálkárosra tört, de legalább ő maga sértetlenül szállhatott ki belőle. Könnyű sérülésekkel szállt ki az autóból az öngyilkosságra készülő anya és ötesztendős fia.

Utóbbi kiderült, a baleset okozója öngyilkosságot akart elkövetni, ezért hajtott szándékosan egy épp akkor szemből közeledő autónak. Úgy tervezte, gyermekével együtt megy a halálba. Ötéves fia a hátsó ülésen utazott, biztonsági gyermekülésben. Ennek köszönhette, hogy végül nyolc napon belül gyógyuló sérülésekkel túlélte anyja öngyilkossági kísérletét. Ahogy az anya is, aki öngyilkossági szándéka ellenére használta a biztonsági övet!

Bár a szakemberek kérdésesnek tartják, vajon a nő tényleg meg akart-e halni és kívánta-e a gyermeke halálát is. Ha komolyan gondolta volna, hogy mindkettőjük életét kioltja egy általa előidézett balesetben, nem ülteti biztonsági gyermekülésbe a kisfiút és ő sem kötötte volna be magát – gondolhatja egy kívülálló. De nem így tett.

Más megközelítésben: abban, hogy a baleset a körülményekhez képest szerencsésen végződött kulcsszerepe volt a vétlen jármű vezetőjének. A Győri Fellebbviteli Főügyészség közleménye szerint, amennyibe a férfi nem lassította volna le az adott helyzetben elérhető legkisebb sebességre az autóját, és nem húzódik le a padkára, a nő indokolatlan sávváltása frontális ütközést eredményezett volna. Annak pedig még öv- és biztonsági gyermekülés használat esetén is lehetett volna akár halálos a kimenetele.

Ugyanis az öngyilkosjelölt hölgy nem lassított. Azonban az ütközés ereje még így is akkora volt, hogy az autója többször átpördült és a végén az oldalára borulva állt meg. Ennek fényében még inkább csodával határos, hogy ő és a gyermeke is csak könnyű sérüléseket szenvedtek.

A főügyészség tájékoztatása szerint a nő pszichiátriai beteg, és betegsége súlyos fokban korlátozta őt abban, hogy felismerje tettének lehetséges következményeit és annak megfelelően cselekedjen. Végül is nem rajta múlt, hogy sikerült elkerülni a frontális ütközést, ami akár a vétlen autós életét is közvetlen veszélyeztette volna. Másfelől viszont a biztonsági öv és a biztonsági gyermekülés használata nem arra utal, hogy alaposan átgondolt mindent, és tudatosan, mindenáron véget akart vetni az életének. Sokkal inkább a pszichés betegségét láttatja.

Mindezekre tekintettel a Győri Törvényszék június 2-án kihirdetett nem jogerős ítéletében a nőt minősített emberölés bűntettének kísérletének bűntettében és rongálás vétségében mondta ki bűnösnek és két év, végrehajtásában öt évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és öt évre eltiltotta a közúti járművezetéstől is.

Ezt a döntést a nő és védője elfogadták, azonban az ügyész kevesellte a gépjárművezetéstől eltiltás időtartalmát, ezért fellebbezett. Így az ügy a Győri Ítélőtáblán folytatódik majd.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint a nő több közlekedési szabályt is megszegett, ezzel mások életét szándékosan veszélyeztette, ezért vele szemben hosszabb tartamú közúti járművezetéstől eltiltás kiszabása indokolt. A felfüggesztés időtartama alatt szükséges figyelemmel kísérni, hogy a nő az előírt orvosi kezeléseken részt vegyen, ami a vádhatóság szerint csak pártfogó felügyelet elrendelésével biztosítható.

Nem jellemző, nem is túl gyakori Magyarországon, hogy valaki szándékosan idézzen elő közlekedési balesetet azért, hogy így vessen véget az életének. De azért nem példanélküli. 2009. márciusában egy férfi nagy sebességgel nekihajtott a csepeli tűzoltószertár bejáratának. Percekkel később a tűzoltók karjai között lelte halálát.

Abban az évben márciusig ez volt a negyedik eset, ami bár balesetnek tűnt, utóbb felmerült a gyanú, hogy a jármű vezetője szándékosan hajtott fának, falnak vagy épp egy másik járműnek. Bizonyítani roppant nehéz az ilyen esetekben az öngyilkossági szándékot. Ha meghal a sofőr azért, akik pedig túlélik, általában nem túl közlékenyek a hatóságokkal az ügyben, hogy pontosan mi és miért történt. Ha valóban sikertelen öngyilkosságról van szó, már csak a biztosító miatt sem. Baleset esetén ugyanis fizet a biztosító, öngyilkossági kísérlet esetén nem.

Szerencsére azok, akik autójuk volánja mögött tervezik eldobni az életüket, többnyire nem egy szemből érkező másik autónak hajtanak neki. Ha mégis, akkor olyan méretű „áldozatot” választanak maguknak, ami önmagában is garantálja a kívánt végkifejletet. Azonban a többség inkább falnak, fának, betonoszlopnak hajt.

Így tett tavaly decemberben egy 37 éves férfi, aki az 1-es úton Mosonszolnok térségében egy kanyar után áttért a menetirány szerinti bal oldalra és egy fának hajtott. Az autója ripityára tört, de ő maga többszörös koponyatöréssel és súlyos lábsérülésekkel – az eset után azt valószínűsítették, hogy mindkét lábát amputálni kell – túlélte az ütközést.

Ittas volt. Később drogot is találtak a szervezetében. Azonban a vizsgálatok során az is kiderült, hogy nem a drog és nem is az alkohol hatására tért át a szembe közlekedők oldalára és hajtott a fának. Szándékosan tette. Meg akart halni, hogy miért, nem lehet tudni.

F.Gy.A.