Nem hiába kongott a vészharang!
- Figyelmesebbek vagy csak szerencsésebbek lettünk az út-vasút kereszteződésekben?
- Magyarországon már 15 éve nem történt útátjárós közlekedési baleset a vasút hibájából!
- Tízből hét eset sorompóval, fénysorompóval védett út-vasút kereszteződésben történt.
Úgy tűnik, megérte megkongatni a vészharangot. A MÁV-csoport közelmúltban kiadott közleménye szerint az idén drasztikusan csökkent az úgynevezett útátjárós közlekedési balesetek száma a tavalyihoz képest. Az idei első féléves adatok szerint 31 személyi sérüléssel is járó baleset történt a vasúti hálózaton az út és a vasúti pályák kereszteződéseiben. Egy volt csupán halálos kimenetelű.
Tavaly ilyenkor már 54 baleset szerepelt a statisztikában, amelyekben összesen 19-en vesztették életüket és még hatan szenvedtek súlyos sérüléseket. 2022 végéig a balesetek száma 211-re, a halálos áldozatoké 79-re emelkedett. Ezek közül 90 baleset történt útátjárókban, amelyekben összesen 34-en lelték halálukat.
Kétszer annyian, mint 2021-ben!
A 2022-ben út-vasút kereszteződésben elhunyt 34 ember közül 19 (köztük több gyermek is) utasként ült abban a járműben, amely vasúti szerelvénnyel ütközött!
A MÁV-csoport ahogy tavaly, úgy most is rámutatott: valamennyi baleset a közúti közlekedők hibájából következett be. 15 éve nem történt útátjárós baleset a vasút hibájából!
Közlekedésbiztonsági szakemberek ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a halálos balesetek számának drasztikus csökkenése vélhetően a szerencsének is betudható. Amikor a közúti haladó személygépkocsi – de legyen szó akár egy kamionról is – vonattal ütközik, sok esetben csak véletlenen múlik a baleset kimenetel. Volt rá példa, hogy karcolásokkal megúszta a sofőr, hogy a vonat másodperc törtrésze alatt ronccsá lapította a kocsiját és arra is, hogy az autóban ülők mind meghaltak.
Tavaly az év elején egymást követő több halálos áldozatot követelő tragédiák hatására mozdonyvezetők nyílt levelet írtak az autósoknak, a szabályok betartását és nagyobb körültekintést kérve tőlük.
„Korlátozzák a lehetőségeinket a fizika törvényei”, írták, utalva arra, hogy egy-egy, alkalmasint több száz tonnás vasúti szerelvénynek több száz méterre van szüksége a megálláshoz, még gyorsfékezés mellett is. Esélyük sincs megelőzni a tragédiát. Ők nem tehetnek mást, mint behúzzák a vészféket és a mozdony belsejébe menekülnek, hogy túléljék a becsapódást.
Nem véletlen, hogy a MÁV a kedvező félévi baleseti adatok ellenére sem állítja le a balesetmegelőzési kampányát. Rádióműsorokban, plakátokon, „közönségtalálkozókon” hívják fel a figyelmet arra, hogy kellő körültekintés nélkül a vonat elé hajtani olyan, mint az orosz rulett. Az életével és az utasai életével játszik, aki nemtörődömségből, vagányságból vagy egyszerűen csak mert „ő nagyon siet, a vonat pedig még amúgy is messze volt”, figyelmetlenül hajt a sínekre.
Mit mond a KRESZ?
Mindig kellő körültekintéssel közelítsük meg a vasúti átjárót!
„Azt úgy is jelzi a vonat, ha jön” szemlélet nemcsak szabálytalan, veszélyes is. A vonat, még ha lassít is az útátjáró előtt, elég nagy sebességgel közlekedik ahhoz, hogy a fékútja gyorsfékezés mellett is akár több száz méter is lehet. De még egy kisebb motorvonatnak is többtíz méter kell a megálláshoz. Nagy tömege miatt az ütközési energia azonban még kis sebesség mellett is hatalmas.
Lassítson az átkelő előtt és győződjön meg róla, hogy egyik irányból sem közeledik vonat!
Az útátjárókban nincs jobbkéz-szabály! És bármerről is érkezzen a vonat, neki van elsőbbsége. Különösen a népszerű üdülőhelyeken, lakott területen belül a gyalogosok követik el leginkább azt a hibát, hogy miután elhaladt előttük egy szerelvény, körültekintés nélkül elindulnak. Végül is „az előbb ment el a vonat”. Csakhogy az ilyen helyeken gyakran két sínpáron közlekednek a szerelvények! Már csak azért sem szabad a sínekre lépni, amíg a fénysorompó tilos jelzést ad, mert nem zárható ki, sőt, erősen valószínű, hogy azért nem engednek szabad utat a közúti forgalomnak az egyik szerelvény áthaladása után, mert a másik sínpáron pillanatokon belül befut egy másik.
Túl messze van még a vonat, simán átér előtte?
Sorompóval, fénysorompóval vagy a kettő kombinációjával védett átkelőn tilos átkelni addig, amíg a lámpa piros jelzést ad és/vagy a sorompó leengedett állapotban vagy akár csak még mozgásban is van! Amikor még csak elkezdték leengedni már, amikor épp elkezdték felnyitni még tilos áthajtani az átjárón. Sorompóval nem biztosított útátjáróban, az első pillantásra kétség vetődik fel bárkiben is, hogy átér-e vagy sem még a vonat előtt, ne induljon át. Mert, ha úgy ítéli meg, hogy „még simán átérek”, és téved, jó eséllyel ez lesz élete utolsó tévedése!
Belógni veszélyes!
A vasúti átjáróba csak akkor hajtson be, ha egyértelműen látszik, hogy a túloldalon van annyi hely az előtte haladó mögött, hogy biztonságosan és az Ön járművének teljes hosszával át tud hajtani az útátjárón! Egy közúti kereszteződésbe sem illik belógni, ott sem szabályos akkor behajtani, ha a jármű teljes terjedelmével már nem tudja elhagyni a kereszteződést. De míg az út-út kereszteződésben a keresztirányú forgalom korrigálni tudja a sietős autósok hibáját, egy kis kormánymozdulattal és odafigyeléssel az autósok ki tudják kerülni a sávjukba belógó autó farát, a vonat nem. A mozdony nem tud oldalirányban kitérőt tenni. És megállni sem, hogy kivárja, amíg felszabadul előtte a pálya!
Menni kell, de nem akárhogy!
Vasúti átjáróban és közvetlen előtte előzni tilos. Emellett a vasúti átkelőt ugyan kellő körültekintéssel kell megközelíteni (magyarul: akkora sebességgel, ami mellett a sofőr még képes meggyőződni arról, hogy biztonságosan áthajthat-e az átjárón), megállni azonban nem szabad. Minimum 5 km/h sebességgel folyamatosan kell áthaladni rajta. A síneken és azok közvetlen közelében soha ne álljon meg! Tilos előzni, tolatni, megfordulni. Általában minden tilos, ami lassíthatja mások áthaladását, vagy megállásra kényszerítheti őket az átjáróban.
Persze kellő körültekintés mellett is előfordulhat, hogy például műszaki vagy vezetéstechnikai hiba miatt egy autó lefullad a síneken. Ha ilyenkor első próbálkozásra nem sikerül azonnal újraindítani a motort, az utasok azonnal szálljanak ki és menjenek biztonságos távolságra a sínektől, és figyeljenek, nem érkezik-e vonat. A sofőr se próbálkozzon azonban itt túl hosszú ideig a járműve beindításával. Igyekezzen inkább – már ha ez lehetséges – kitolni az autóját az útátjáróból. Amennyiben ez nem sikerül elsőre, hívjon segítséget és hagyja a sorsára a járművet. Bízzon abban, hogy hamarabb érkezik a segítség, mint a vonat.
Ha két sínpár van, két vonat is jöhet!
Gyalogosan mindig figyeljünk mindkét irányba – különösen akkor, ha két sínpár is keresztezi az utat. Nem egy baleset történt már azért, mert miután elment a vonat, sokan a lámpa piros jelzése ellenére elindultak a túloldal felé, miközben a másik sínpáron ellentétes irányból egy másik szerelvény közeledett feléjük. Nem egy tragédia történt már amiatt – és nemcsak az üdülőövezetekben –, hogy egy gyalogos vagy kerékpáros úgy vélte, ő még simán átér a vonat előtt, hiszen csak pár lépést kell megtennie. Tévedésükért többen az életükkel fizettek.
Tavaly nem egy olyan tragédia történt, amelyek külön-külön is több halálos áldozatot követeltek. Földút-vasút kereszteződésében vagy fénysorompóval nem biztosított átkelőkben. Ilyenkor a közlekedők egy része azonnal fénysorompó-létesítésért kiált. Csakhogy a MÁV-csoport adatai szerint az útátjárós balesetek több mint 70 százaléka fény- vagy félsorompóval biztosított út-vasút kereszteződésben történt. Csak éppen a közúton közlekedők nem vették figyelembe a tilos jelzést, vagy nem győzték kivárni a sorompó felnyitását és, hogy újra fehér fénnyel jelezzen a fénysorompó. Arra is van/volt példa, hogy a vonat elhaladása után egy türelmetlen sofőr egyszerűen kikerülte a félsorompót – mert sietett. Az autója már teljes terjedelmével a két sorompó között volt, miközben befutott a másik vonat.
A MÁV-csoport köszöni a közúton közlekedők fegyelmezettségét, de azért folytatja a figyelemfelhívó balesetmegelőzési kampányát. Közben a jogalkotó is lépett: A közúti közlekedésről szóló törvény módosításával 30 százalékkal nő szeptember elsejétől a közúti közlekedésekért kiszabható bírság – emlékeztetett közleményében a MÁV-csoport. Például a vasúti átjárón való áthaladásra vagy a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó szabályok megszegése akár 390 ezer forintos bírsággal is büntethető lesz.
F.Gy.A.
