Nem látott ki, hát emlékezetből vezetett

• Kívül belül jeges volt a szélvédője, alig látott ki a sofőr az autójából!
• Nemcsak farkasordító hidegben fagyhat le a víz és a pára a szélvédőre.
• Egy tenyérnyi letisztított üvegfelület kevés a biztonságos tájékozódáshoz.

Mostanában naponta változnak az évszakok. Az egyik nap a már-már feledésbe merült régi időket idéző fagyokra ébredünk, másnap, de olykor már aznap délután is hirtelen kitavaszodik. Amikor éppen tavasz van a télben, hajlamosak vagyunk megfeledkezni a téli közlekedés legelemibb szabályairól is. Például az ablakok tisztán tartásáról!

„Nincs olyan hideg, majd leolvad az a vékonyka jég a szélvédőről menet közben”, mondja a sofőr, aki már akkor késésben volt a munkahelyről, „és még a gyereket is el kell vinni az iskoláig”, amikor a sokadik óracsörgésre nagy nehezen kikecmergett az ágyból.

Kézenfekvő, de roppant veszélyes megoldás ilyenkor az éjszaka lefagyott szélvédő tisztításától eltekinteni, hogy pár percet ezzel is lefaraghassunk a reggel elvesztegetett időből. Sokan mégis megteszik.

Közvetlenül a sofőrülés előtt levakarják a jeget annyira, hogy majd kilássanak, és már indulnak is. Abban bíznak, hogy a többi majd menet közben leolvad ahogy bemelegszik a motor és az utastér. Addig pedig „jobban figyelnek és nem lesz semmi gond, hiszen jól ismerik az utat, amin autózni fognak”.

Ha szerencséjük van, így is lesz!

Nemrég az egyik télies januári napon egy hölgynek azonban nem volt szerencséje és a vízelvezető árokba navigálta az autóját Lukácsházán, amikor Szombathelyről Nemescsó felé tartva elnézett egy jobbkanyart. Bár pontosabban írja le a történteket, ha úgy fogalmazok: rosszul emlékezett arra, pontosan hol kell lekanyarodnia a 87-es útról.

A hölgy ugyanis – ezt ő mondta a rendőröknek – emlékezetből vezetett!

Miután autója az oldalára fordulva állt meg az árokban és kiérkeztek a rendőrök is, elmondta, kevéssel azután, hogy elindult otthonról, a szélvédő hirtelen jegesedni kezdett. Kívül és belül egyaránt. „Emlékezetből próbált lekanyarodni az 87-es útról”, de pár méterrel elvétette a kereszteződést.

Szerencséjére szinte sértetlenül szállt ki végül az autóból.

Tipikusnak nem mondható az eset, azonban korántsem példa nélküli, hogy azért történjen baleset, mert az autósok nem szántak elég időt az autójuk ablakainak a megtisztítására. Sokan a fenti példában érintett hölgyhöz hasonlóan épp csak akkora felületen takarítják le a jeget a szélvédőről, és esetleg még az első ajtók ablakairól, hogy egy-két tenyérnyi felületen kilássanak.

„Majd leolvad menet közben a többi!”

Csakhogy nem mindig olvad le, vagy ha le is olvad korántsem olyan gyorsan, ahogy a sofőr remélte, és nem is azokon a pontokon indul meg a jégtakarító leolvadása, ahol az autó vezetője számára az kívánatos lenne. Ráadásul az olvadó vékony jégrétegből vízfolyások indulnak lefelé, oldalirányba, olykor felfelé is, attól függően, hogy milyen sebességgel és merre manőverezik a gépjárművezető.

Megtörténhet az is, amiről a balesete után a példánkban szereplő hölgy beszámolt: az ablakok újra elkezdenek menet közben jegesedni. Ha a külső hőmérséklet elég alacsony hozzá, ez még álló helyzetben is előfordulhat, ha pedig az autó mozgásban van, a folyamat igencsak felgyorsulhat. Még akkor is, ha már egy ideje dolgozik a motor és maximumra állították a fűtést az utastérben.

Ez a két dolog, a járó motor és a maximumra feltekert fűtés ugyanis egymás ellen dolgoznak. Az autók utasterének a fűtését a hagyományos autóknál, azaz a forgalomba lévő járművek többségénél a motor hulladék hőjével oldják meg. Ha közvetlen elinduláskor csúcsra járatjuk a fűtést az azzal jár, hogy a motor lassabban éri el az üzemi hőfokot. Lassabban melegszik fel emiatt persze az utastér is. És lassabban termelődik annyi hulladék hő, ami leolvaszthatná a jeget a szélvédőről.

Mindeközben az autó 50-70-90 km/h sebességgel halad és a menetszél folyamatosan hűti a motort is, ami emiatt és a maximumra tekert belső fűtésrendszer hőelvonó hatása miatt még nehezebben éri el azt a hőmérsékletet, amikor az autó jégtelenítésére is jut már elegendő energiája.

És még az sem szükséges a jegesedéshez, hogy a levegő hőmérséklete fagypont alá süllyedjen!

Mindeközben az utasok belehelik az utasteret, ami csak lassan éri el a kívánt hőmérsékletet, viszont az ablakok, és különösen a szélvédő a külső hőmérséklet és a menetszél hatására még mindig jéghidegek. Az eredmény nem lehet meglepő: A kilehelt pára belülről fagy rá az ablakokra.

Több okból is veszélyes lehet, ha induláskor – és ha szükséges akár menet közben is – elmulasztja valaki az ablakok megtisztítását. Ahogy az is, ha nem várja meg, amíg kissé felmelegszik az utastér!

[Mi történhet akkor, ha túl hideg van az utastérben? Korábban erről ezt írtuk!]

• Sokkal kisebb látószögben érzékelheti a sofőr a környezetét, az oldalról, vagy a látószögén kívülről közeledőket nem vagy nem pontosan érzékeli a nem megfelelő (ki)látási viszonyok miatt. (Ez történt a Lukácsházán árokba hajtott hölggyel is.)
• A foltokban megtisztított ablakfelület nedvessége miatt vagy újra jegesedni kezd menet közben, vagy átfolyik rajta a felette megolvadt jég. Az ilyen vízmegfolyások pedig még akkor is zavarják a kilátást, ha nem fagynak rá az üvegre. A vízfolyáson szétszóródó fény – főleg az évnek ebben a szakában alacsonyan járó reggeli nap sugarai – akár el is vakíthatják a gépjármű vezetőjét.
• A nem kellő mértékben vagy egyáltalán nem tisztított oldalsó ablakok nem nyújtanak megfelelő kilátást sem az elsőbbségadáshoz, sem más manőverek (például a jobbra kanyarodás) végrehajtásához.

Fontos, hogy senki ne induljon el addig, amíg az ablakait meg nem tisztította. Ideértve az ablaktörlők gumijait is. Ez utóbbi elmulasztása ugyanis azt eredményezheti, hogy ha el is kezd olvadni a jég a szélvédőn, a koszos, repedezett ablaktörlők csak összecsíkozzák azokat és emiatt még annyira sem lehet majd kilátni rajtuk, mint ha nem csináltak volna semmit.

A legegyszerűbb és legkörnyezetbarátabb megoldás a jégkaparó. Nemcsak a kilátás biztosítható vele, hanem a jeget is eltávolítja a felületről. Ellentétben a különböző jégoldókkal, amelyek a felületen olvasztják meg az üvegre tapadt jeget. Emiatt sokkal inkább vizes, nedves lesz az üveg, ami növeli a visszajegesedés veszélyét, még akkor is, ha maga a jégoldó nem is fagyhat rá a felületre.

Már csak azért is fontos, hogy az ablakmosó-folyadék is téli, azaz fagyálló legyen. Ha elfelejtették cserélni vagy a nyárit a benzinkutakon kapható adalékokkal téliesíteni, ezt utólag is megtehetik. 6-8 evőkanálnyi minimum 70 százalékos alkohol a szélvédőmosóba és az ablakmosó-folyadék nem fagy meg, sőt, nem fognak befagyni, eldugulni az ablakmosó rendszer más elemei sem.

Számos házi praktika is létezik, amelyeket alkalmazva megakadályozható vagy legalábbis lassítható az autók ablakainak a jegesedése, vagy megkönnyíthető a már ráfagyott jég eltávolítása, az ecettel vagy éppen sóval kevert, majd felforralt desztillált víz is hatásos lehet a tömény alkohol-víz koktél mellett.

Bármilyen módszert is használjon valaki a lényeg: a megfelelő kilátás és a visszajegesedés csökkentése érdekében az összes ablakfelületet meg jégteleníteni kell! Még akkor is, ha az előrejelzések alapján okkal remélhetjük, hogy néhány órával később már tavasz lesz, és akkor úgy is leolvad a jég az összes üvegről.

De addig is… mindenkit hazavárnak!

F.Gy.A