Segítsük egymást! Nézzen mélyen a szemébe!

• Az autós nem lassított a zebra előtt, a gyalogos nem nézett körül mielőtt az úttestre lépett.
• A zebrán az elsőbbség a gyalogosé, de akkor is körül kell néznie, mielőtt az úttestre lépne.
• A szemkontaktus felvétele egyértelmű jelzés az autósnak, hogy a gyalogos épp mire készül.

Több tízezren látták a világháló különböző platformjain annak az idős asszonynak a balesetét, akit fényes nappal gázolt egy autó Szolnokon, a Széchenyi körúton egy kijelölt gyalogátkelőn. Büntetőeljárás keretében még vizsgálja a rendőrség az esetet, azonban a közeli térfigyelő kamera nyilvánosságra hozott felvétele alapján sem igen lehet kétséges: Az autó vezetője hibázott, több KRESZ szabályt is megsérthetett.

A képek tanúsága szerint a zebrához közeledve nem lassított, amikor megközelítette azt. Sőt, lényegében fékezés nélkül gázolta el a baleset pillanatában a párhuzamos közlekedésre alkalmas, széles úton átvezető gyalogos-átkelőhely közepénél tartó gyalogost. Ez esetben szó sem lehet arról, hogy a gyalogos hirtelen, a semmiből, féktávolságon belül pattant a közeledő gépkocsi elé.

Azt majd a szakértői vizsgálatoknak kell tisztázni, pontosan mikor és milyen intenzíven lassított a sofőr. Mindenesetre a felvétel alapján úgy tűnik, mintha már csak akkor taposott volna a fékre, amikor a kocsija eleje a magasba és pár méterre maga elé az úttestre repítette a gyalogost.

Az idős asszonyt (csak annyit közöltek róla, hogy ő is és a gázoló is 65 év felettiek) súlyos koponyasérüléssel, nyílt lábszártöréssel és vélelmezett belső sérülésekkel szállították kórházba.

Azonban a felvételeken az is jól látszik, hogy az áldozat, azaz a gyalogos sem tett meg mindent a baleset elkerülése érdekében. Ő maga is meglehetősen figyelmetlen volt.

A felvételen tisztán látszik, hogy nemcsak az autós nem lassított a zebrához közeledve, a gyalogos sem. Ugyanazzal a tempóval kezdte meg az átkelést a széles körúton, amilyennel addig is haladt. Nem látszik, hogy körülnézett volna mielőtt az úttestre lépett. Mintha tudomást sem vett volna a közeledő autóról mindaddig, amíg az el nem ütötte.

A KRESZ [A gyalogosok közlekedése 21.§] többek között arról rendelkezik, hogy:
5) A gyalogos az úttesten a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, ha pedig a közelben kijelölt gyalogos-átkelőhely nincs,
a) lakott területen levő főútvonalon az útkereszteződésnél (a járda meghosszabbított vonalában), valamint a menetrend szerint közlekedő jármű megállóhelyén levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között (a járdasziget teljes hosszában),
b) egyéb helyen bárhol, a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át.
(6) A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti.
(7) A kijelölt gyalogos-átkelőhelyen áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van. Ugyancsak elsőbbsége van – kijelölt gyalogos-átkelőhely hiányában is – az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosnak azokkal a járművekkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad. A megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművekkel szemben azonban a gyalogosnak elsőbbsége ezeken a helyeken sincs.

Számtalanszor megírtuk, hogy a közlekedési balesetek halálos áldozatai és súlyosan sérültjei között nagy számban vannak olyanok, akiknek a baleset pillanatában elsőbbségük volt. És mégis ők kerültek kórházba, ők nyugszanak a temetőkben, és nem azok, akiknek ott és akkor nem volt igazuk. Tessék körülnézni akkor is, ha elsőbbségük van!

Nem véletlen mondja ki a KRESZ, hogy „A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről”. Az autósok számára pedig azt, hogy [Magatartás a gyalogosokkal szemben 43.§]
(1) Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Útkereszteződésnél a bekanyarodó járművel – kijelölt gyalogos-átkelőhely hiányában is – elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármű bekanyarodik.
(2) Azt a helyet, ahol az (1) bekezdés értelmében a gyalogosnak elsőbbsége van, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A jármű vezetőjének a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos átkelőhely előtt meg is tudjon á
(3) A kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt megálló vagy forgalmi okból álló jármű mellett meg kell állni és továbbhaladni akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy azt a gyalogosok elsőbbségének a megsértése nélkül megteheti.

Amennyiben mindkét fél ismeri, ismerné, komolyan veszi (venné) és persze be is tartja (tartaná) a rá vonatkozó szabályokat, nem történhetne olyan baleset, mint amilyen a felvételen látható.

A KRESZ előkészítés alatt álló módosítása az Európai Unió törekvéseivel összhangban a mostaninál is nagyobb hangsúlyt fektet a közlekedés legvédtelenebb szereplőinek, a gyalogosoknak a védelmére. Jó eséllyel a mostaninál csak szigorúbb szabályokat írnak majd elő azzal kapcsolatban, hogy zebrákat hogyan, például mekkora sebességgel szabad megközelíteni.

Ez azonban nem jelenti, nem is jelentheti azt, hogy a jövőben még inkább és kizárólag az autósokat terheli majd a felelősség, ha baleset történik a gyalogos-átkelőhelyeken. Korábban már többször megírtuk: a közterületi térfigyelő kamerák felvételeinek tanúsága szerint a zebrákon történt gyalogosgázolások mintegy feléért maguk a gyalogosok okolhatók. Nem néztek körül mielőtt az úttestre léptek, telefonáltak, beszélgettek, nem ritkán a piroson keltek át.

Van egy szabály, amit célszerű a közlekedésben is figyelembe venni. A mindennapi kommunikációban ha valakitől akarunk valamit (meg akarunk ismerkedni vele, meg akarjuk szólítani vagy csak magunkra kívánjuk vonni a figyelmét), ránézünk. Keressük vele a szempontaktust. Testünkkel is az irányába fordulunk. Tekintetünkkel és testbeszédünkkel egyaránt jelezzük, hogy figyeljen ránk!

Ha egy gyalogos a közeledő autós felé néz és az autós is pásztázza szemeivel a gyalogátkelő környékét, biztos, hogy felveszik a szemkontaktust. Ha nem így tesz, az autós nem tudja eldönteni, át akarnak-e kelni az úton, vagy csak pont a zebra szélén támadt kedvük csacsogni a gyalogosoknak.

Még ha a nagy távolság miatt nem is tudnak mélyen egymás szemébe nézni, a gyalogos felé irányuló tekintete és testbeszéde nem hagy kétséget az autó vezetője számára afelől, hogy az az ember ott, át akar kelni az úton. „Élni kíván az elsőbbségével!”

Másfelől a gyalogos is időben fel tudja mérni, hogy milyen sebességgel közeledik az a jármű, milyen stílusban vezet a sofőrje, megadja-e vajon neki az elsőbbséget vagy bölcsebben teszi, ha megvárja míg tovaszáguld?

Sokan, sokféle szabályozási elképzelést fogalmaztak meg az utóbbi években már arról, miképpen lehetne még biztonságosabbá tenni a gyalogos-átkelőhelyeket. Egyik megoldás sem sokat ér azonban, ha a közlekedés szereplői csak mennek / hajtanak az orruk után és nem figyelnek egymásra.

F.Gy.A.