Norvégia másodszor nyerte el az ETSC PIN Award díját

• Norvégia a közúti halálozások visszaszorítása terén elért páratlan sikereiért, valamint példamutató nemzeti elkötelezettségéért kapta meg a rangos díjat.
• A skandináv ország az egyetlen, amelynek második alkalommal ítélték oda ezt a rangos elismerést.
• Az országban 2014 és 2024 között a közúti halálozások száma mintegy 40%-kal csökkent (szemben az EU 17,2%-os átlagával),
• Norvégia 2014. óta, azaz 11 éve folyamatosan a Föld legbiztonságosabb országa, az egymillió lakosra jutó halálos áldozatszám alapján, de más mutatók terén is kimagasló teljesítményekkel rendelkezik.
• Az elért sikerek mögött célirányos intézkedések sorozata, valamint azok következetes végrehajtása áll.
• A hatályos nemzeti közlekedésbiztonsági program a „Vision Zero” elvet követi, a beavatkozási területek és a feladatok meghatározása a „Safety System” szemlélet jegyében történik.
• A közúti ellenőrzések rendszeresek és következetesek, a jogsértésekkor alkalmazható szankciók szigorúak, elősegítve a balesetek megelőzését és a jogkövető magatartás kialakítását.
• Norvégia azon kevés országok közé tartozik, ahol gyorshajtás elkövetése esetén, valamint 0,2 ezrelék véralkoholszint felett akár szabadságvesztés büntetés kiszabására is sor kerülhet.
• A 2004. óta létező norvég büntető pontrendszer ugyancsak szigoráról ismert, a kezdő fiatal járművezetők kétszeres büntető pontokat kapnak.
• A kormányzat mellett a közlekedők társadalma is érzékeny a közúti közlekedésbiztonsági helyzet, valamint annak javítása iránt.
• Norvégia tökéletes példa annak szemléltetésére, mi minden lehetséges akkor, ha egy ország valamennyi szinten elkötelezett a közúti biztonság fejlesztése iránt – a kormányzati stratégiától egészen a helyi tervezés szintjéig.

Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) a Brüsszelben 2025. június 24-én megtartott konferenciáján jelentette be, hogy a 2025. évi PIN Award nemzetközi díjat Norvégiának ítélte oda, elismerve az ország folyamatos elkötelezettségét a közúti biztonság iránt, valamint a közúti halálozások csökkentése terén hosszú távon elért sikereit.

A bejelentés az európai közúti közlekedésbiztonsági helyzet 2024. évi alakulását ismertető 19th Road Safety Performance Index (PIN) Report közzétételével egy időben történt. Az ETSC legújabb PIN jelentése vegyes eredményeket tár fel Európa-szerte, és egyértelmű figyelmeztetést tartalmaz: az Európai Unió – és ezen belül a tagállamok döntő többsége – jelentősen le van maradva a 2030-ra kitűzött célkitűzések teljesítésétől, amely a közúti halálesetek és súlyos sérülések számának felére csökkentését határozta el.

Norvégia: 11 éve a Föld legbiztonságosabb országa

Tény, hogy Norvégiában az elmúlt időszakban messze az átlag feletti mértékben fejlődött a közúti közlekedés biztonsága, és napjainkban Európa – valamint a Föld – legbiztonságosabb országa a közúton közlekedők számára.

Az egyes országok teljesítményének összehasonlítására általánosan alkalmazott közlekedésbiztonsági mutató, az egymillió lakosra jutó halálos áldozatszám terén 2014 óta minden egyes évben(!) Norvégia rendelkezett a legkedvezőbb adatokkal, és így volt ez az elmúlt évben is. Az öt és félmillió lakosú skandináv országban 2024-ben összesen 89 fő veszítette életét közúti balesetben, amely azt jelenti, hogy az egymillió lakosra jutó halálos áldozatok száma mindössze 16 fő volt, szemben az Európai Unió 45 fő/egymillió lakos átlagával. (Ezáltal a norvég teljesítmény csaknem háromszor kedvezőbb az EU átlagánál!) Összehasonlítva a tíz évvel ezelőtti állapotokkal: akkor 147-en haltak meg Norvégia útjain, és az egymillió lakosra jutó áldozatszám 29 volt (az EU 27-ek viszonylatában: 55 fő). 2014 és 2024 között a közúti balesetben meghalt személyek száma csaknem 40%-kal csökkent.

Norvégia egy másik nemzetközi összehasonlításra alkalmas mutató terén is a legkedvezőbb adatokkal rendelkezik: az egymilliárd vezetett járműkilométerre jutó halálos áldozatok száma 2,3 fő volt a 2022-2024. évek átlagában, megelőzve a második helyezett Svédországot (2,7 fő/egymilliárd km), és felülmúlva az EU 5,4 fő/egymilliárd km-es átlagát (megjegyzés: az Európai Unióban összesen 20 ország gyűjt, illetve szolgáltat erre vonatkozó adatot).

Mindezek a figyelemre méltó teljesítmények jól tükrözik Norvégia régóta fennálló, a „Safe System”, azaz biztonságos rendszer elvére épülő közlekedésbiztonsági szemléletét, valamint azt a folyamatos innovációt, amely a nemzeti és helyi közúti biztonsági politikában egyaránt jelen van.

A 2025. évi Közlekedésbiztonsági Teljesítménymutató Díj odaítélésekor az ETSC számos stratégiai kezdeményezést ismert el, ezek közül – a teljesség igénye nélkül – kiemelve az alábbiakat:

• A 2022–2025 közötti időszakra vonatkozó norvég Nemzeti Közlekedésbiztonsági Cselekvési Terv (címe: „A nulla vízió felé”) összesen 15 kiemelt beavatkozási területen 179 konkrét intézkedést tartalmaz. A nemzeti program fő célként határozza meg a közúti balesetben meghaltak számának 50 fő alá csökkentését 2030-ra, hosszú távú célként pedig 2050-re a halálos áldozatszámot a nullához kívánja közelíteni.
• A Norvég Kutatási Központ által létrehozott BEST program keretében új közlekedésbiztonsági kutatási projekt indult, amely erősíti a tényeken és vizsgálati eredményeken alapuló politikai döntéshozatalt, továbbá értékeli, illetve hatásvizsgálatnak veti alá a már meghozott, illetve kialakítási, kísérleti fázisban lévő közlekedésbiztonsági beavatkozásokat.
• Az elmúlt években olyan jelentős jogalkotási reformok történtek, mint például a közúti közlekedési törvény 2020-as módosítása. Napjainkban a kulcsfontosságú területek közé tartoznak az általános közlekedési szabályok, a sebességkorlátozások, a járműhasználati előírások, a vezetői engedélyek, valamint az olyan szabályszegések elkövetéséért alkalmazható büntetések, mint az ittas vezetés, vagy a felelőtlen, veszélyes járművezetés.
• A közlekedési törvény módosítása előírja valamennyi halálos baleset eddigieknél alaposabb kivizsgálását, valamint az áldozatok kötelező boncolását (erre a finn gyakorlat szolgált példával). Eszerint minden halálos kimenetelű közlekedési balesetet a jogi felelősség megállapítására irányuló hatósági vizsgálat mellett részletesebben is megvizsgálnak. A mélyelemzések a balesetek létrejöttének hátterét kutatják annak megállapítása érdekében, hogy milyen okok vezettek ahhoz, hogy az okozó a balesethez vezető szabályszegést megvalósította (pl. miért volt figyelmetlen, fáradt, ittas, esetleg agresszív, milyen mentális állapotban volt a cselekménykor stb.). A vizsgálatok tapasztalatait a szabályozásban, a balesetek megelőzésére irányuló munkában, valamint a közlekedésbiztonsági kommunikációban is hasznosítják.
• Norvégia 2019-ben az európai országok közül elsőként vezette be a digitális vezetői engedélyt, a „B” kategóriára érvényesített vezetői engedély megszerzésének korhatára továbbra is a betöltött 18. életév.
• A fiatal közlekedők fokozottabb védelmére irányuló reformok valósultak meg, beleértve az eddigieknél szigorúbb gépjárművezető-képzést, a duplikált büntetőpont- rendszert (a kezdő gépjárművezetők ugyanazért a jogsértésért kétszer annyi pontot kapnak, mint a végleges vezetői engedéllyel rendelkezők), valamint a célzott kommunikációs kampányokat, amelyekkel sikerült visszaszorítani a fiatalokat érintő közúti halálozások számát.
• 2019 óta jogszabály írja elő az „alcohol interlock” kötelező beszerelését az újonnan gyártott, Norvégiában forgalomba helyezett autóbuszokban és minibuszokban, míg a régebbi hasonló járműveknél az utólagos beszerelést 2023 végéig kellett végrehajtani. A hatályos jogszabály lehetőséget kínál az ittas vezetésért jogerősen elmarasztalt személyeknek arra, hogy alkoholzárral felszerelt járművel közlekedjenek a vezetéstől eltiltás helyett.
• A helyi innovációk közé tartozik az úgynevezett „Szívzónák” program, amely autómentes területeket biztosít az iskolák, tanintézetek környékén, valamint a 2023-ban bevezetett „Önkormányzatok közlekedésbiztonsági tanúsítási rendszere”, amely a közlekedésbiztonsági kultúra fejlesztését, annak elősegítését irányozza elő a falvakban és a városokban.

Norvégia kilenc évvel ezelőtt, 2016-ban egyszer már elnyerte az ETSC PIN Award díját, és napjainkban az egyetlen olyan ország, amely két alkalommal is méltónak bizonyult ezen rangos díj átvételére a Road Safety Performance Index program életre hívása, azaz 2007 óta.

Az elmúlt időszakban elért közlekedésbiztonsági sikerek mögött célirányos intézkedések sorozata, valamint azok következetes végrehajtása áll. Norvégia az elsők között döntött úgy, hogy a „Vision Zero” szemléletet átveszi és napirenden tartja, valamint a hatályos közlekedésbiztonsági szakpolitikai keretét az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai bevált gyakorlatokra épülő, biztonságos rendszerre vonatkozó megközelítésére alapozza. Eszerint a balesetek okát integrált módon kívánják kezelni olyan védelmi szintek kialakításával, amelyek biztosítják, hogy ha az egyik elem kiesik, egy másik pótolja azt. A „Safe System legfontosabb elemei a következők: biztonságos járművek, biztonságos infrastruktúra, biztonságos közúthasználat (sebesség, józan vezetés, biztonsági öv és bukósisak viselése), valamint a baleset utáni jobb ellátás biztosítása, melyek mindegyike régóta bevált és fontos tényezőnek számít a biztonságos rendszer tekintetében.

Közúti ellenőrzések Norvégiában

Norvégiában a közúti ellenőrzések első sorban a közutak legfőbb gyilkosainak számító szabályszegésekre, azon belül különösen a gyorshajtások, valamint az ittas vezetések visszaszorítására irányulnak. (A biztonsági öv használatának fontosságára alapvetően nem szankciókkal, hanem a meggyőzés eszközeivel, közlekedésbiztonsági kommunikációval kívánják felhívni a figyelmet. Az országban az övhasználati arány viszonylag magas, a járművezetők körében eléri a 97%-ot).

A norvég közúti ellenőrzések régóta ismert jellemzője, hogy hordozható készülékekkel úgynevezett fedett (más szóval kifejezve: rejtett) sebességellenőrzést végeznek, és ezeket a helyszíneket elő sem jelzik. Rejtett felállítási hely lehet például egy erdő, egy buszmegálló, vagy a növényzet és a szalagkorlát által részben takart terület.  Ennek az Európa más országaiban is széles körben alkalmazott módszernek az alapgondolata, hogy a sebességhatárokat mindenkor és mindenhol meg kell tartani, és nem csak ott, ahol azt éppen ellenőrzik. A sebességellenőrzések gyakran nem csak közlekedésbiztonsági, hanem környezetvédelmi célokat is szolgálnak, hiszen a mérsékelt haladási sebesség nem csak a baleseti és halálozási (sérülési) kockázatot csökkenti, hanem általa a zajterhelés és a kibocsátott káros anyag mennyisége is jelentősen csökken. Ilyen például a nyaranta meghirdetett „Grønne veier” („Zöld utak”) akció, mely során a norvég rendőrök főleg az európai utak és a nagy forgalmú országos főutak forgalmát veszik nagyító alá, de sebességmérő készülékeiket az olyan egyéb utak mellé is kihelyezik, ahol balesetek nagyobb gyakorisággal fordulnak elő, illetve ahol a gyorshajtás elterjedt szabályszegésnek számít.

Norvégiában nem csak a közúti ellenőrzések gyakoriak, hanem a szankciók is rendkívül szigorúak. Norvégia azon kevés országok közé tartozik, amely letöltendő szabadságvesztés büntetést alkalmaz saját polgáraival szemben olyan mértékű gyorshajtások miatt, amelyek más európai országokban nem számítanak különösebben ritkaságnak. Aki például autópályán a megengedett 110 km/h helyett 150 km/h sebességgel, vagy annál gyorsabban vezet, számíthat arra, hogy tetten érésekor legalább 18 nap letöltendő szabadságvesztésre ítélik. Emellett a vezetői engedély elvesztéséhez sem kell jogerős bírósági, vagy egyéb végzés, hiszen a skandináv országban a rendőrség már a helyszínen elveheti a jogosítványt a megengedett sebesség jelentős túllépése esetén (alaphelyzetben 14 napra). A pénzbírságok összegei magasak, az elkövető anyagi és vagyoni helyzetéhez igazodnak, továbbá az árszínvonal éves változásához igazodnak (annak megfelelően csökkennek, de inkább növekednek).

Kevesen tudják, de Norvégia volt az első ország a Földön, amely 1936-ban(!) fix véralkohol határértéket vezetett be. Kontinensünkön az ittas vezetőkre kivetett pénzbírság összege napjainkban Norvégiában a legmagasabb. Az országban 0,2 g/l ezrelék véralkohol koncentrációtól büntetik a szeszes ital fogyasztását követő járművezetést. A pénzbírság általános összege másfél havi fizetést jelent, bizonyos esetekben ettől el lehet térni (tavaly az átlagosnak tekinthető, adózás előtti, azaz bruttó havi fizetés Norvégiában 40-45 000 NOK volt, ami 1,4-1,5 millió forintnak felel meg). A pénzbírság kiszabása mellett a vezetői jogosultságot 0,2 és 0,5 ezrelék között akár egy év időtartamra is szüneteltethetik. Magasabb fokú befolyásoltság esetén a szankciók súlyosbodnak, és akár baleset okozása nélkül is sor kerülhet 2-5 év szabadságvesztés büntetés kiszabására.

Ezrelék	Bírság (általában)	Szabadságvesztés	Vezetői engedély visszavonása
0,2–0,5‰	Másfél havi fizetés	Nem	Maximum egy év (ritkán jellemző)
0,5–1,2‰	Másfél havi fizetés	Felfüggesztett, vagy letöltendő (általában felfüggesztett)	Legalább egy év
1,2‰ felett	Másfél havi fizetés	Letöltendő szabadságvesztés (legalább 21 nap)	2-5 év

Az ittas vezetés szankcionáltsága Norvégiában (forrás: Utrykningspolitiet)

 

A hatályos szabályok alapján, amennyiben a jármű vezetője a rendőr, vagy közúti ellenőr megállításra felszólító jelzésére nem áll meg, a pénzbírság kiszabása mellett arra számíthat, hogy vezetési jogosultsága legalább három hónap időtartamra felfüggesztésre kerül. („Abban az esetben, ha egy vezetői engedéllyel rendelkező személyt… azért büntettek meg, mert a rendőrség, vagy a közúti hatóság utasításának eleget nem téve nem állt meg a járművével, a vezetési jog elvesztését legalább 3 hónapra kell megállítani.” – a Gépjármű-vezetési jog elvesztésére vonatkozó jogszabály 2-7.§-a alapján).

A norvég hatóságok a mikromobilitási eszközök biztonságos és legális használatára is figyelmet fordítanak (előírás: 12 év alatt ilyen eszköz nem használható, 15. életév alatt fejvédő használata kötelező, felelősségbiztosítási követelmények, legfeljebb 20 km/h haladási sebesség, utas szállításának tilalma stb.). A bírságok ezen a területen is szigorúak. Amennyiben egy e-rolleren két személy közlekedik, a vezetővel szemben 3 000 norvég korona (kb. 100 000.-Ft) pénzbírságot szabnak ki, állampolgárságtól függetlenül.

A tehergépjárművek műszaki állapotának ellenőrzésére rendszeresen sor kerül, ami jellemzően bonyolult, időigényes feladat. Amíg a hatóságok munkatársai egy járművet ellenőriznek, addig több – akár komolyabb műszaki hiányosságokkal rendelkező – tehergépjármű is elhaladhat az ellenőrzési hely mellett. Ezért a norvég Állami Közúthatóság számos helyen hangérzékelőket alkalmaz annak érdekében, hogy előszűrje a tehergépjárművek forgalmát, és alapvetően a problémásnak vélt járműveket vonja intézkedés alá. A hangképben rejlő eltérések olyan műszaki problémákra utalhatnak, mint pl. a fékhiba, túlterheltség, a hidraulikus rendszer szivárgása, vagy a zajszint túllépés. Az előszűrés minden úthasználó számára előnyökkel jár: folyamatosabbá válik a forgalom, csökken veszélyhelyzetek, a balesetek, valamint a felesleges lassítások száma.

A norvég büntető pontrendszer

Norvégiában 2004. január 01 óta büntető pontrendszer van érvényben, amely célja a közlekedési szabályok betartatása, az önkéntes jogkövetés elősegítése, és mindezek által a balesetek, sérülések és halálozások számának csökkentése. Az alapelv: a pontrendszer hatálya alá tartozó három súlyosabb közlekedési szabályszegés elkövetése a vezetői jogosultság automatikus szüneteltetését vonja maga után. A kezdő járművezetőkre az általánostól szigorúbb szabályok vonatkoznak, ők duplikált pontokat kapnak. Büntetőpontjai aktuális számát a norvég rendőrség internetes felületéről személyes adatai megadása után bárki ellenőrizheti.

Norvégiában a büntetőpontok maximális száma nyolc, a pontok elévülési ideje a bírság kiszabásától, illetve a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított három év. Akinek a pontszáma három éven belül a nyolc pontot eléri, vagy meghaladja, a vezetői jogosultságát hat hónapra elveszíti. Négy büntetőpont elérése esetén a rendőrség az érintett járművezetőt írásban értesíti, és tájékozatja a nyolc pont elérésekor várható jogkövetkezményekről, valamint az önkéntes utánképzés lehetőségéről, mely által a pontok száma csökkenthető. A büntetőpontok adásával kapcsolatban jogorvoslatnak helye nincs.

A vezetési jogosultság visszaszerzését követően a büntetőpontok száma (amelyek következtében a vezetési jogosultságot korlátozták) automatikusan törlésre kerül. Érdekesség, hogy egyetlen cselekmény során is el lehet érni a maximális pontszámot, amennyiben a jármű vezetője egyidejűleg több szabályszegést is elkövet, mert ilyenkor a pontokat összeadják (például valaki a záróvonalat átlépve, a megengedett sebességnél gyorsabban haladva előz, és gyermekkorú utasa nincs megfelelően rögzítve). A következő táblázat azokat a gyakori közlekedési szabályszegéseket tartalmazza, amelyek elkövetését jogszabály büntető pontok automatikus adásával fenyegeti (Forrás: Statens Vegvesens).

Közlekedési szabályszegések	Büntetőpontok száma
15 év alatti utasok rögzítésének elmulasztása (biztonsági öv, gyermekülés)	2
A sebességhatár 11-15 km/h-val történő túllépése (ha a megengedett sebesség legfeljebb 60 km/h)	2
A sebességhatár 16 km/h-val, vagy annál nagyobb túllépése (ha a megengedett sebesség legfeljebb 60 km/h)	3
A sebességhatár 16-20 km/h-val történő túllépése (ha a megengedett sebesség a 60 km/h-t meghaladja)	2
A sebességhatár 21 km/h-val vagy annál nagyobb mértékű túllépése, (ha a megengedett sebesség a 60 km/h-t meghaladja)	3
Tilos jelzés ellenére áthaladás	3
Jogellenes előzés	3
Elsőbbségadás elmulasztása	3
Áthajtás záróvonalon, forgalomtól elzárt területen	3
Követési távolság meg nem tartása	3
Feltuningolt motorkerékpár/moped vezetése	3
A mobiltelefon-használati tilalom megszegése	3

 

Norvégia példát mutat

Norvégiában a közúti közlekedés biztonsága, valamint annak javítása nem csak a kormány prioritást élvező feladatainak a listáján áll előkelő helyen, hanem a társadalom egésze is érzékeny a közlekedésbiztonsági helyzet, valamint saját, és környezete biztonsága iránt. Az úthasználók közötti partneri viszony kimagasló az országban és a partneri szemlélet fontossága a gyermekek közlekedésre nevelésének is a szerves része. A felelősségteljes közlekedés az olyan területen is megmutatkozik, mint például az országban európai viszonylatban is magas a fényvisszaverő eszközök és mellények használati aránya a gyalogosok körében, korlátozott látási viszonyok esetén, és a további térnyerés érdekében évente „Nemzeti Fényvisszaverő Nap”-ot is tartanak.

Az ETSC PIN Award 2025 átadásakor Antonio Avenoso, az ETSC ügyvezető igazgatója az alábbi szavakkal méltatta Norvégia eredményeit és elkötelezettségét: „Norvégia továbbra is tökéletes példa annak a bemutatására, hogy mi minden lehetséges, amennyiben egy ország valamennyi szinten elkötelezett a közúti biztonság iránt – a kormányzati stratégiától egészen a helyi tervezés szintjéig. Az eredmények nem véletlenek: a határozott célok, a szigorú végrehajtás és a nemzeti ambíciók egyértelmű következményei.”

ETSC PIN AWARD díjról röviden

Az ETSC 2007-ben hirdette meg a PIN (Road Safety Performance Index) programját, mely a közúti közlekedésbiztonság számos területét érinti: kutatások végzését, rendezvények szervezését, kiadványok készítését, de főképp az EU és a tagállamok közlekedésbiztonsági helyzetének éves értékelését. A program keretében az ETSC létrehozta a PIN Award díjat, melyet minden évben annak az országnak ítélnek oda, mely az elmúlt időszakban a legtöbbet tette a közúti közlekedés biztonságának javítása érdekében (legnagyobb mértékben csökkentette a halálos áldozatok számát, folyamatosan átlag feletti teljesítményt nyújt a közlekedésbiztonság területén, komplex és hatékony intézkedéseket valósított meg a helyzet javítása érdekében stb.)

Az ETSC PIN Award díjjal elismert országok időrendi sorrendben az alábbiak:

2007: Franciaország

2008: Portugália

2009: Spanyolország és Lettország

2010: Észtország és Írország

2011: Svédország és Litvánia

2012: Magyarország

2013: Dánia

2014: Szlovákia

2015: Szlovénia

2016: Norvégia

2017: Svájc

2018: –

2019: Írország

2020: Észtország

2021: Görögország

2022: Litvánia

2023: Lengyelország

2024: Finnország

2025: Norvégia

A fentiekből látható, hogy kontinensünk legjelentősebb közúti közlekedésbiztonsági díját három évben, 2009 és 2011 között holtversenyben nem egy, hanem két tagállamnak ítélték oda, továbbá Norvégia az egyetlen ország, amely az elismerést két alkalommal, 2016 után 2025-ben is elnyerte. Magyarország 2012-ben lett az ETSC PIN Award díjazottja, amelyet akkor jelentős nemzetközi sikernek könyvelhettünk el, hiszen két évtizeddel korábban hazánk még Európa szégyenpadján ült a közúti közlekedésbiztonságot jellemző állapotok miatt. A 2012. évet megelőző időszakban nem csak hazánk, hanem az EU egésze is jól teljesített, jelentős sikereket elérve a közlekedésbiztonság területén, és ebben az „erős mezőnyben” az elismerésnek talán még nagyobb értéke volt.  A díj odaítélésének előzménye, hogy hazánkban a megelőző években célirányos intézkedések egész sorát vezették be az emberi élet, a testi épség és egészség védelme érdekében. 2008-ban hatályba lépett az objektív felelősség, mely az automata sebességellenőrzés egyik alapköve lett, az ittas vezetőkkel szemben zéró toleranciát hirdettek meg, új KRESZ szabályok léptek életbe és más jogszabályok is módosultak. Mindezek következtében a közúti halálos áldozatok száma – egészen 2013-ig – soha nem látott mértékben csökkent, és azóta is ezt az időszakot tekinthetjük a hazai közúti közlekedésbiztonság legsikeresebb periódusának, „aranykorának”.

G.I.