Mégsem reménytelen a baleseti halál mentes világ?

Mégsem reménytelen a baleseti halál mentes világ?

  • 2020-hoz képest nem, de amúgy tovább javult a közlekedésbiztonság Magyarországon.
  • A rendőrség megnyerte a komment-háborút: Az internet népe rendet akar az utakon.
  • Sorra kérik az önkormányzatok a sebességmérő doboz telepítését a gyorshajtók ellen.
  • Országosan újabb 40 Pofátlan(TAN)ító rendőrségi autó állhat szolgálatba még az idén.

Fotó: police.hu

Lényegében a várakozásoknak megfelelően alakult 2021-ben a közlekedési balesetek száma.Óberling József rendőr ezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője ugyan – mint lapunknak adott interjújában elmondta – jobb eredményeket remélt, de a tavalyi statisztikai adatok így sem adnak okot az elkeseredésre. A 2019-es és az azt megelőző évek számainál jobb képet festenek a tavalyi adatok a hazai közlekedésbiztonságról.

Tavaly 537-en vesztették életüket az utakon balesetben és nagyjából két százalékkal nőtt a személyi sérüléses közúti tragédiák száma. Óberling József emlékeztetett rá, hogy – amennyiben eltekintünk a közlekedésbiztonság „bezzeg évének”, 2020-nak az adataitól, amikor is részben a COVID-járvány, részben pontosan máig feltáratlan egyéb okok és körülmények miatt az 1956-os szintre esett vissza a közúti közlekedési balesetek száma Magyarországon és „csak” 460-an haltak meg az utakon – 2019-hez és az azt megelőző évekhez képest tovább javult a közlekedésbiztonság hazánkban.

Óberling József ezredes ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy 1990 óta kimutatható egyfajta ciklikusság a hazai közlekedésbiztonságban. Jellemzően három-hat évig stagnál a balesetek száma, majd a rendőrség, a jogalkotás beavatkozásának, vagy 2020-ban épp a pandémia hatására látványos javulásnak lehetünk tanúi, ami a tapasztalatok szerint három-négy évig ki is tart. Majd újabb külső hatások matt ismét csökken a balesetek száma és kimenetelük súlyossága is, és így tovább.

Bár Óberling szerint a közlekedéstudomány még nem adott magyarázatot erre a ciklikusságra, az elmúlt évtizedek változásai azonban azt mondatják vele, talán mégsem teljesen reménytelen teljesíteni azt az uniós célkitűzést, hogy tudniillik 2050-től senki ne haljon meg közlekedési balesetben Európa útjain. Matematikailag ugyan minimális az esélye, hogy ez az ideális állapot bekövetkezzen, addigra, tette hozzá, de azért nem elképzelhetetlen.

Emlékeztetett rá, hogy a rendszerváltozás éveiben 2500 körül mozgott a baleseti halálesetek száma. Akkoriban sokan úgy tartották, természetes, bár sajnálatos velejárója ez a motorizáció hirtelen megnövekedésének, az elöregedett autóparknak és az idősödő társadalomnak. Ma már csak ötöd annyian vesztik életüket az utakon, mint akkoriban, noha a forgalom jelentősen nőtt az óta is, és az autópark sem cserélődött le teljesen. Ezek a tények is azt mutatják, hogy olykor érdemes felülvizsgálni a hiedelmeinket. Igen is vannak eszközök, módszerek és lehetőségek arra, hogy növekvő forgalom és egyre sokszínűbb motorizáció mellett is csökkentsük a balesetek számát, enyhítsük azok kimenetelének súlyosságát.

Óberling József azt mondta, miután 1990-et követően a külföldi sajtó a magyarországi halálutakról cikkezett és évente egy falu lakosságával azonos számú ember vesztette életét az utakon, az állami akarat létrehozta az ORFK – Országos Balesetmegelőzési Bizottságot, ahol a rendőrség, a közlekedési szakma, és az igazságszolgáltatás legkiválóbbjai megújították a balesetmegelőzéssel kapcsolatos megelőzési, képzési -felvilágosítási és kommunikációs munkát. Egyidejűleg világbanki hitelből korszerű rendőrmotorokhoz, sebességmérőkhöz és szondákhoz jutott a rendőrség, ezeknek az eszközöknek köszönhetően pedig jelentősen javult az ellenőrzés hatékonysága.

Mindezeknek a hatására 1600-ra csökkent a közlekedési balesetekben elhunytak száma – mutatott rá Óberling ezredes.

Később alkalmazni kezdték az objektív felelősség elvét és megjelentek az első úgynevezett szuper-traffipaxok, a VÉDÁK, és a VÉDA-kapuk. 2018-ban a rendőrség egy szeptemberi délután bejelentette: szakít az addigi gyakorlatával, a jövőben nem teszi közzé előre a sebességmérések helyét és időpontját. Elmondták azt is, hogy ez után nemcsak út szélén álló, látható kék-fehér rendőrautókból mérik majd a közlekedők sebességét, hanem civil autókból, sőt „lesből” is.

Hatalmas volt a felháborodás, valódi és önjelölt jogászok vitatták a rendőrség új ellenőrzési gyakorlatának jogszerűségét. Kaptak hideget-meleget. Az, hogy „amit tesznek, tudniillik, hogy fák-bokrok és épületek takarásából mérik a sebességet, nem más, mint egyszerű pénzbehajtás, aminek semmi köze a közlekedésbiztonsághoz”, még a visszafogottabb kritikák közé tartozott.

Az új gyakorlat ettől még fennmaradt. Sőt, az év végén újabb akciót jelentett be a rendőrség, a Pofátlan(TAN)ítást. Külsőre civilnek látszó, nagy teljesítményű, mindenféle rendőri ellenőrzéshez szükséges eszközökkel felszerelt rendőrautók jelentek meg az utakon és azonnal lecsaptak minden útjukba kerülő szabálytalankodóra.

A Pofátlan(TAN)ítás olyan eredménnyel járt, amit talán maguk az akció kezdeményezői sem reméltek. Sok helyen és sokan tapsolták meg a dugóban állókat a buszsávon vagy az autópálya leállósávjában kikerülőket a forgalomból kiemelő és velük szemben intézkedő rendőröket. Az efféle akciókról készült videofelvételekből készült válogatások a rendőrség közösségi médiafelületein milliós-másfél milliós nézettséget értek el.

Eredetileg úgy tervezték, csak néhány összeállítást tesznek közzé, de a nagy érdeklődés miatt nem hagyhatták abba. Az internet népe követelte az újabb és újabb részek bemutatását. Főleg azután, hogy a rendőrautók mellett megjelentek a motoros, a kamionos Pofátlan(TAN)ítók, majd – bizonyítandó, hogy a rendőrség képes lépést tartani a korral – már drónokról is vadásztak a pofátlan autósokra és persze a súlyos szabálysértőkre is.

– Bemutattuk a közönségnek, hogy kikkel szemben intézkedünk, kik ellen miért indítunk eljárást – mondta Óberling József. – Még azok számára is nyilvánvalóvá vált, hogy amit teszünk semmiképpen sem nevezhető pénzbehajtásnak, akik talán maguk sem mindig tartanak be minden közlekedési szabályt. Azonban a felvételek egyértelműen bizonyították, hogy akikre lecsaptak a Pofátlan(TAN)ítók valóban súlyos veszélyt jelentenek a többi közlekedőre. Nem egy esetben a felvételek alapján is mindenki számára nyilvánvaló lehetett, hogy csak a többiek éberségén, rutinján, gyors reagálásán, sőt, igen gyakran csupán a szerencséjükön múlt, hogy egyik-másik autós ámokfutása nem okozott tragédiát, tömegszerencsétlenséget.

Végül a rendőrség nyerte a komment-háborút a közösségi médiafelületeken, ahol általában is népszerűbb lett a régi rendőrellenes szólamokat hangoztatóknál.

A Pofátlan(TAN)ító akciók hatására civil mozgalom indult – jórészt a Budapesti Autósok Közössége égisze alatt. Ők lettek a civil Pofátlan(TAN)ítók. Valójában kezdetben csak annyi történt, hogy azok az autósok, akiknek a kocsijában fedélzeti kamera működik, elkezdték feltölteni az utakon látott és rögzített pofátlanságokat, súlyos szabálysértéseket a közösségi médiafelületekre. Nem egy esetből később rendőrségi ügy is lett, és néhány hónap elteltével az ORFK-OBB intézményesítette kapcsolatát a civilekkel. [A témával foglalkozó írásaink itt és itt olvashatók.]

Óberling József szerint a közhangulat nagymértékben megváltozott az elmúlt pár évben. Érdemes elolvasni, mondta, a Pofátlan(TAN)ító videókhoz írt kommenteket. Ma már pillanatok alatt lehurrogják a közösségi médiában azokat, akik szerint „ez az egész csak nettó pénzbehajtás”.

A közélet más területén is érzékelhető, hogy az emberek nagyobb rendet és biztonságot akarnak az utakon.

– Sorra jelentkeznek az önkormányzatok, hogy telepítsünk a területükön sebességmérő dobozokat – mondta Óberling. Hozzátette: ezek a dobozok külsőre úgy néznek ki, mint egy sebességmérő, de nem feltétlenül van bennük lézer és mérőműszer. Csak a rendőrség tudja, hogy melyikben működik valójában és mikor. – Lehetséges, hogy csak minden másodikban, de az is, hogy valamennyiben – ez a mi titkunk és az is marad – szögezte le az ezredes, aki szerint sok esetben már pusztán a dobozok látványa is elég ahhoz, hogy az autósok lassítsanak.

Kérdésünkre Óberling cáfolta, hogy lennének olyan dobozok, amelyeket a lézerdetektorok úgy azonosítanának, mint működő sebességmérőt, azonban valójában – épp a lézerdetektorok megtévesztésére – csak a lézerberendezést helyezték el bennük, a mérő- és rögzítő készüléket nem.

– Ma már a különböző útvonaltervezők sokkal pontosabban előre jelzik, hogy hol kell sebességmérésre számítani, mint a detektorok – mondta, s hozzátette, a rendőrség – egy másik városi legendával ellentétben – nem tesz fel az útvonaltervezőkre kamu sebességmérő pontokat.

A tehetősebb önkormányzatok kiépítik a sebességmérő üzemeltetéséhez szükséges dobozt és  a működtetéséhez szükséges infrastruktúrát. A szegényebbek az OBB támogatását kérik. Tavaly 20 ilyen berendezést telepítettek országszerte, de Óberling szerint ennek a többszörösére van igény.

– A Fertő-tó környéki településeket például az Ausztriába ingázó autósok karavánjai zavarták – mondta. – Azt tapasztalták, hogy amikor reggelente bőgő motorral áthajtanak az apró falvakon a határ felé, este meg vissza, nem tartják be a sebességhatárt, és nemcsak felverik az amúgy csendes települések nyugalmát, de az ott élők biztonságát is veszélyeztetik. Amióta felszereltek egy dobozt az egyik érintett településen, érzékelhetően csökkent a forgalom. Kevesebben használják már azt az utat Ausztria felé, akik pedig továbbra is azon közlekednek, lassabban, s így csendesebben is teszik.

Óberling szerint a tavaly beüzemelt 20 sebességmérővel egyfajta Pilot program keretében tesztelik a rendszert. Persze a már működő huszat is alapos előkészítés, forgalom és biztonsági vizsgálatok után telepítették.

Arra a kérdésre, nem tartanak-e attól, hogy az efféle dobozok telepítésével csak annyit érnek el, hogy a gyorshajtók máshol fogják fitogtatni autójuk lóerejét, Óberling rámutatott: Abból, hogy valahol van egy fix sebességmérő pont, nem következik, hogy pár kilométerrel, vagy akár csak pár száz méterrel is távolabb ne állna, ne cirkálna egy mobil sebességmérő. Szerinte már csak azért sem érdemes padlógázt nyomni, ha valaki elhagyott egy fix sebességmérőt. Nem beszélve arról, hogy van, ahol egymáshoz közel két dobozos sebességmérő is üzemel!

Mindezekkel együtt is bőven van még tennivalójuk. Amikor némely város, budapesti kerület koncentrált sebességellenőrzési akciót tart, bizony néhány óra alatt százasával buknak le a gyorshajtók. Óberling szerint ez „csak” azt jelenti, hogy még szükség van a rendőrség ellenőrző-szankcionáló munkájára, még nem tartunk ott, hogy mindenki, de legalábbis a nagy többség önként betartsa a szabályokat.

A váratlan (mozgó) ellenőrzések száma sem fog csökkenni az idén, sőt. Nemrég 40 új Pofátlan(TAN)ító sebességmérő beszerzéséről döntöttek, már a szerződést is megkötötték, így várhatóan még az idén megduplázódik a külsőleg civilnek tűnő Pofátlan(TAN)ító rendőrautók száma az utakon.

Tavaly nagy számban történtek egy autóban több halálos áldozatot követelő balesetek. Óberling ezredes ezzel kapcsolatban azt mondta, az eseteket vizsgálva arra jutottak, hogy a pandémia miatt sokan, akik korábban egyedül autóztak a munkahelyükre és onnan haza, letették az autójukat, s inkább beültek ismerőseik mellé, mert így olcsóbb az utazás. Részben emiatt nőtt az egy járműben utazók száma, részben pedig azért, mert a munkaerő országon belüli vándorlása miatt mind több nyolc személyes kisbusz, mikrobusz jelent meg az utakon, sajnos sok esetben nem éppen kifogásolhatatlan állapotúak.

– Sok esetben az ütközéskor többen kirepültek az ilyen autóból az utasok közül, mert nem voltak bekötve – mondta Óberling. – Márpedig köztudomású tény, hogy az övhasználattal – a jármű ütközési sebességétől függően – akár el is kerülhető a sérülés, de legalábbis jelentősen mérsékelhető a súlyossága.

Óberling elmondta még, hogy 2022-ben a rendőrség egyik fő célkitűzése az övhasználat arányának 95 százalék fölé emelése, amit figyelemfelhívó kampányokkal, közúti ellenőrzésekkel, és ha más már nem használ, bírságokkal tudatosítják majd az autósokkal, hogy az övhasználat nemcsak életet menthet, de nem mellesleg kötelező is!

Arról, hogy milyen terveik vannak még erre az évre a közlekedésbiztonság javítása érdekében, Óberling már sejtelmesebben fogalmazott. Azt mondta: a három legfőbb baleseti ok, a gyorshajtás, az elsőbbségi és a kanyarodási szabályok be nem tartása, visszaszorítása érdekében is vannak tennivalóik. És meg is tesznek majd mindent annak érdekében, hogy csökkenjen az ilyen okokra visszavezethető balesetek száma.

F.Gy.A.