Olykor az autó is olyan, mint az ember!

• Érdemes alaposan átnézni vagy átnézetni a gépkocsit egy hosszú őt előtt, főleg, ha a pandémia miatt hónapokig alig használták.
• Az akkumulátor, a fékek és részeik, a gumik és a futómű műszeres bevizsgálása sok kellemetlenségtől mentheti meg az utazókat.
• Hiába nem kellett a járvány alatt levizsgáztatni az autót, a forgalmi engedély érvénytelensége okozhat gondokat – írjuk, hogy mikor jár le.
• Nemcsak az autót, a sofőrt is fel kell készíteni a hosszú autóútra! Miért ne vezessünk éjszaka?

A járványügyi korlátozások többségének feloldása óta sokan indultak, indulnak hosszabb útra olyan autóval, ami az elmúlt hónapokban alig, esetleg egyáltalán nem mozdult ki a garázsból, vagy a parkolóból, ahová a pandémia előtti utolsó használata után leállították. Nem kis kockázatot vállalnak ezek az autósok a szakemberek szerint.

Bizonyos szempontból az autó is olyan, mint az ember. Ha túl sokáig áll egy helyben, mozdulatlanul, egyes alkatrészei elgémberednek, mások álltukban is tönkremehetnek.

Szántó Istvánt, a Magyar Autóklub főtitkár-helyettesét kérdeztük: Mik a legfontosabb teendők, ha a hónapokig nem használt autóval hosszabb útra indulunk? Mit, illetve miket nézzen, nézessen át rajta a gazdája indulás előtt?

Sokan úgy vannak ezzel, hogy elég egy kicsit szlalomozni a kocsival a bevásárlóközpont parkolójában, nyomni pár satuféket, s ha ilyenkor minden rendben van, akkor útközben sem történhet semmi rendkívüli Az autóklub főtitkár-helyettese szerint azonban ez tévedés. Van néhány elemük a gépkocsiknak, amiket rendszeresen, hosszú út előtt mindenképpen alaposabban szemügyre kell venni!

„Mindenekelőtt az akkumulátort”, javasolta Szántó István. Az aksi ugyanis, mint mondta, a közhiedelemmel ellentétben nemcsak télen, a hidegben tud akár még álltában is tönkremenni, hanem nyáron is, amikor meleg van.

Általánosságban is hasznos lehet, ha egy sofőr tisztában van autója akkumulátorának állapotával, egy hosszú út előtt pedig, főleg, ha előzőleg hetekig, hónapokig meg sem mozdult a kocsi, akkor is érdemes beállni vele egy vizsgáló állomásra és megnézetni, hogy „mennyi van még az aksinak hátra”, ha a hosszú állás utáni első indításkor azonnal életre kelti a motort. Így elkerülhető, hogy az otthontól, esetleg a szervizektől is távol reggelre kelve tapasztalja meg az autós, milyen az, amikor „váratlanul kiderül”: az akkumulátor kuka.

Ugyancsak kötelező feladat ilyenkor a fékrendszer átvizsgáltatása. Szántó István szerint többnyire elég egy, a rendszer megbontása nélküli, úgymond ránézéssel végzett átvizsgálás is, feltéve, hogy aki vizsgálja a fékrendszert, tisztában van azzal, hogy mit kell nézni és a látottakból megfelelő következtetést tud levonni a fékrendszer biztonságosságára vonatkozóan.

Evidencia a fékfolyadék-szint ellenőrzése, megnézni, hogy nem használódtak-e el már túlságosan a fékbetétek, tárcsák. Azonban a fékfolyadék-vezetékek és a csatlakozók, a különböző gumi alkatrészek és tömítések állapotát is meg kell nézni. Azokat ugyanis szép lassan megeszi az idő a leggondosabban karbantartott, garázsban tartott autókon is: az egyik pillanatban még minden a legnagyobb rendben van, a következőben már ki lehet dobni őket.

Egy jószemű szakember azonnal kiszúrja, ha egy olyan alkatrész kezd szolgálati ideje végéhez közeledni, aminek a menet közbeni meghibásodása akár végzetes is lehet, mert például a fék működésképtelenségét okozhatja. Akkor pedig célszerű még indulás előtt kicserélni, semmint egy kellemesnek indult utazás közben szerelőt keresni drága pénzért.

Még akkor is tanácsos azonban bevinni az autót egy műszaki állomásra, ha a tulajdonos úgy érzi, van szeme az elöregedő alkatrészek kiszűrésére, tudja mit kell nézni, és, hogy miről ismerszik meg egy elöregedő alkatrész. Még ha csak ránézéssel is vizsgálják át a fékeket, a szervizek, műszaki állomások általában ellenőrzik a futómű állapotát, beállítását is. Azt viszont már műszeresen!

Egy rosszul beállított futómű ugyanis könnyen baleset- és életveszélyes helyzeteket teremthet az utakon. Ha egy pár ezer forintos vizsgálattal elejét lehet venni egy balesetnek, nem szabad halogatni a dolgot.

A gumik állapotát tudja talán a legtöbb autós maga is ellenőrizni. Fontos, hogy kellő mélységű legyen a bordázat és ne legyenek a gumin olyan sérülések, amik miatt esetleg már rövid távon belül is tönkre mehet a gumi.

Szántó István ugyanakkor arra is figyelmeztetett: Mindenki ellenőrizze, hogy érvényes-e még az autója forgalmi engedélye, azaz, hogy nem járt-e le a műszaki vizsga érvényessége. Igaz a veszélyhelyzet idején az okmányokra, továbbá az ügyintézésre vonatkozó hatályos szabályozás szerint „a magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos, lejáró hivatalos okmányok – egyebek mellett a gépjármű műszaki érvényességi idejét tartalmazó forgalmi engedély – a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig érvényes”.

Azonban, ha már lejárt a műszaki érvényessége, itthon még ugyan elfogadja a rendőr érvényesnek az okmányt – azaz nem büntet miatta –, külföldön azonban már korántsem biztos, hogy nem támadhatnak súlyos gondjai az autósnak.

Csakhogy itthon is adódhatnak problémái, amikkel érdemes számolni, aminek az elkerülése érdekében célszerű egy hosszabb autós út előtt elvinni a műszaki vizsgára az autót.

Szántó István arra hívta fel a figyelmet, hogy egy baleset esetén – ha nincs érvényes műszaki vizsgája egy autónak – az üzembentartónak kell bizonyítania, hogy műszakilag a kocsi rendben volt, nem amiatt történt a baleset, hogy valami nem volt rendben az autóval. Ez persze szakértőkkel hosszabb-rövidebb idő és nem kevés pénz, valamint idegeskedés árán elvileg tisztázható, mindez azonban elkerülhető, ha a sofőr nem abból indul ki, hogy „még belül van a türelmi időn, nem kell sietnie műszakira vinni az autóját, ráér a nyaralás végén is”.

Amennyiben a szükséges ellenőrzéseket, kisebb javításokat elvégezték az autón, hasznos lehet még, ha a sofőrnek van egy Assistant vagy Autóklub tagsági kártyája. Ha valamiért mégis megadná magát az autó útközben – márpedig Murphy törvénye szerint, ami elromolhat, előbb-utóbb el is romlik, és általában mindig a lehető legrosszabbkor –, nem mindegy, hogy mennyiért javítják meg a helyszínen a kocsit vagy szállítják be egy szervizbe!

Nemcsak az autót kell azonban felkészíteni a hosszú útra, hanem a sofőrjét is. Bár sokan úgy tartják, hogy a biciklizést, úgy az autóvezetést sem lehet elfelejteni, egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi időt hagyott ki valaki a volán mögött. Aligha van veszélyesebb annál, mint amikor valaki bízik a rutinjában, ami azonban az idő múlásával alaposan megkopott, már nincs, vagy talán soha nem is volt neki.

Szántó István nem javasolja senkinek, hogy éjszaka induljon útnak pusztán azért, mert akkor kisebb a forgalom. Az ember bioritmusa szerint éjszaka alszik és nappal aktív. Vannak persze pacsirta és bagoly típusúak, akik inkább korán vagy inkább késő este tudnak jobban teljesíteni, de a fő szabály akkor is az, hogy ha lehetséges, ne vezessen éjszaka, akinek nem muszáj.

Ha elkerülhetetlen, akkor próbáljon meg felkészülni rá, már amennyire ez lehetséges. Nyilván, aki éjszaka is aktív annak könnyebb, míg aki jellemzően a tyúkokkal fekszik jobb, ha nem kísérletezget vele.

Roppant veszélyes is lehet az éjszakai vezetés annak, aki nem gyakorlott benne. Könnyen elszenderedhet, főleg autópályán, ahol gyér forgalom esetén nem sok dolga van a sofőrnek. Szántó azt javasolja, óránként álljon meg mindenki pár percre. Igyon egy kis vizet, kólát és/vagy kávét, sétáljon pár tíz métert fel s le, csak utána üljön vissza az autóba.

Amennyiben nem egyedül utazik, kérje meg az utasát, az utasait, hogy ők se aludjanak. Beszélgessen velük, persze csak annyira és csak olyan témákról, ami nem vonja el teljesen a figyelmét a vezetéstől.

Kinek-kinek magának kell tisztában lennie azzal, mennyire tűri a monotóniát, milyen a vezetési állóképessége és terhelhetősége. Aki például autóval indul Görögországba – nem a tengerparti autópályán, hanem a Balkán hegyein keresztül – jó, ha felkészül arra, hogy az éles kanyarokban bővelkedő utak igencsak próbába teszik majd a vezetési képességét. Nem árt egy ilyen útra előre tréningezni.

Nemcsak nekik ajánlja azonban Szántó István, hogy ha sofőrpróbáló útra indulnak, előtte keressenek fel egy vezetéstechnikai pályát, centrumot, ahol pár tízezer forintért extrém közlekedési helyzetekben is kipróbálhatják magukat. Hasznosak lehetnek az ott szerzett tapasztalatok a későbbiekben. Szántó szerint mindenkinek ki kellene próbálnia magát és az autóját a vezetéstechnikai pályán, különösen akkor, ha valaki új autóba ül. Minden kocsi másképp viselkedik, minden autót kicsit másképp vezet az ember. Jobb nem éles helyzetben megismerkedni az autóval.

F.Gy.A.