Orosz rulett 240 km/h-val

• A 60 éves motorosnak esélye sem volt túlélni a frontális ütközést.
• Ilyenkor még a legjobb protektorok és védőruhák sem segíthetnek.
• Tudja, miért kell óvatosnak lenni, ha kölcsön motorral indul útnak?

Esélye sem volt túlélni a balesetet annak a 60 éves tárnoki férfinak, aki augusztus 10-én reggel Érd közelében motorjával egy előzés után nem tért vissza időben a saját sávjába, ezért összeütközött egy szabályosan közlekedő személygépkocsival. Az ütközés hatására a motoros mintegy 80 métert repült, majd a közeli körforgalom bokrai közé zuhant. Már nem lehetett megmenteni az életét.

240 km/h sebességet mutatott a 200 lóerős motor kilométerórája, amit szintén tíz méterekre a baleset helyszínétől találtak meg. A rendőrség ebből azt feltételezi, hogy ekkora sebességgel haladhatott a motor az ütközés előtti pillanatban. Azt, hogy ténylegesen mekkora volt a sebessége az ütközés előtt és a karambol pillanatában, a szakértőknek kell majd tisztázniuk. Bár a közlekedési baleset okozójának halála miatt ennek már aligha van jelentősége.

Egy autót előzött a motoros nem messze onnan, ahol a baleset történt, de a manővert már nem tudta befejezni. Egy sárga Renault bal elejébe rohant. Az autót vezető férfi csodával határos módon nem sérült meg.

240-es tempóval motorozni a közúton, bármekkora is legyen a forgalom, olyan, mint ha a motoros orosz rulettet játszana. Nem véletlenül döbbentette meg az eset az általunk megkérdezett motorosokat. Sőt, talán nem túlzás, az egész motoros társadalmat. „Ilyesmit inkább csak a fiataloktól szoktunk látni az utakon, bár a 240 km/h-ás sebesség még tőlük is elképesztő felelőtlenség lenne”, mondta egyikük.

Orosz rulett!

Ilyen tempó mellett még akkor is csekély a túlélés esélye, ha minden lehetséges védőfelszerelésből a legjobbat használja a motoros. (A baleset áldozata védőruhában motorozott a baleset idején.) Ha a csontjait meg is védik a protektorok, ha a légzsákos sisak meg is óvja a nyaki csigolyatöréstől, a belső szervek nem biztos, hogy el tudják viselni az ekkora sebesség mellett a becsapódáskor fellépő erőket.

Pausz Ferenc nyugalmazott rendőr ezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának egykori vezetője a baleset kapcsán arra figyelmeztetett, hogy ekkora sebesség mellett akár száz métert is megtesz a motor, mire egyáltalán reagálni tudna bármire is, aki a nyergében ül, legyen szó a forgalmi körülmények megváltozására, vagy akár csak egy úthibára, ami sokkal veszélyesebb lehet egy motorosra – még normál sebesség mellett is –, mint a négy keréken közlekedőkre.

Pausz maga egy 650 köbcentis, 72 lóerős Kawasakival motorozik, gyakorlott motorosnak számít. Az ő 150 kilós gépe a gyári adatok alapján 3,5 másodperc alatt képes felgyorsulni nulláról 100 km/h-ra. A balesetet szenvedett motorral sem kellett ennél több idő a 240 km/h-s tempó eléréséhez, szerinte.

– Sajnos sok motoros társunk megfeledkezik arról, hogy miközben a gépeinkkel hihetetlen gyorsulásra vagyunk képesek, az autósok számára a legtöbben láthatatlanok vagyunk – magyarázza Pausz, hogy miért történik oly’ sok motoros baleset. – Még akkor is történhet baleset, ha egy kereszteződésen az áthajtani készülő autós valóban alaposan körülnéz. Aztán szép lassan, ahogy mondani szoktuk, „tatásan” nekiindul, hiszen nem lát senkit, aki miatt sietnie kellene. Vagy várakoznia kellene, aztán egyszer csak belécsapódik egy motoros. Az egyik pillanatban még sehol nem volt, a következőben pedig már elkerülhetetlen a tragédia.

Főleg 240 km/h sebesség mellett!

Pausz szerint fontos lenne, ha a motorosok még nagyobb gondot fordítanának arra, hogy láthatók legyenek az autósok számára. Nem túl előnyös a fekete motoros öltözék a fekete aszfalton, bár sokan szeretik, mert jól néz ki és slankít. Csakhogy messziről észrevehetetlen, így, ha a motoros hibázik, a szemből érkezők sem tudnak segíteni rajta – például azzal, hogy fékeznek és lemenekülnek előle az útról –, mert mire észlelik a veszélyt, már arra sincs idő.

– Egyszer már elmondtam, kaptam is érte a fejemre rendesen bizonyos portálokon, de fenntartom: Sokan motoroznak sajnos, akiknek egyáltalán nem szabadna motorra ülni – mondta Pausz Ferenc. – Legfeljebb robogóra, de inkább még arra sem. Ahogy az autósoknál is gyakran tapasztaljuk, sokan túlértékelik saját és a motorjuk képességét. Mások motorversenyzők szerettek volna lenni, annak képzelik/érzik magukat, de nincs meg hozzá sem a képességük, sem az önfegyelmük. Mert az alapvetően önfegyelem kérdése, hogy nem engedek az egyenes út csábításának, amikor motorozok!

Nem mellesleg a motorosokat nem védi karosszéria, energiaelnyelő elemek és más aktív és passzív biztonsági rendszerek.

A száguldás – autóval és motorral egyaránt – egyet jelent a látótér szűkülésével. Egyre inkább csőlátó lesz mindenki, ahogy egyre nagyobb sebességtartományba ér a kilométeróra mutatója. Nemcsak a motorosok, az autósok is. Minél gyorsabban hajt valaki, annál inkább már csak az előtte futó útra tud fókuszálni, csak azt látja, így egy kereszteződéshez közeledve nem biztos, hogy időben érzékeli, ha valakinek elsőbbséget kell adnia, vagy már kikanyarodott az útra.

240-es sebesség mellett másodpercenként 66-67 métert tesz meg egy gépjármű. 50-100 métert is haladhat mire a vezetője képes reagálni egy forgalmi szituációra. Az érdi esetben az elsődleges adatok szerint a motoros akkor is balesetet szenvedett volna, ha az előzés közben nem ütközik össze a Renault-val.

Közlekedésbiztonsági szakértők szerint ugyanis csekély az esélye annak, hogy le tudta volna lassítani akkora sebességre a motorját, amivel még biztonságosan behajthatott volna a körforgalomba. Legalább 200-250 méterre lett volna szüksége, hogy majdhogynem állóra lelassítsa a motort. Annyi „hely” azonban már nem volt előtte.

A Hungaroring területén működő Groupama Tanpálya motoros trénere, Németh Roland szerint is orosz rulettet játszik az, aki akár még egy gyérforgalmú autópályán is 240 km/h sebességgel száguld. Ekkora sebesség mellett nemcsak oldalirányba, hanem előre is nagy helyre van szükség egy kikerülő manőverhez.

– Egy előzés három szakaszból áll – magyarázza. – Kitérünk balra, miután elhaladtunk a megelőzni kívánt jármű mellett visszatérünk a saját sávunkba, majd újra egyenes irányba állítjuk a motort. (Az érdi esetben már a manőver második szakaszát sem sikerült teljesíteni.)

Nagy sebesség mellett ez nemcsak nagy figyelmet igényel. Ilyenkor a motorosnak keményen meg kell ragadnia a kormányt, gyakran meg is kell dönteni a motort. Minél nagyobb a sebesség, annál nagyobb a kockázata annak, hogy akár a legkisebb vezetéstechnikai hiba is végzetes lehet. (A 240-es tempóra Németh Roland azt mondta, az minden közúton, még egy szinte forgalommentes autópályán is orosz rulett.)

– Még a versenypályán sem lehet bárhol bármekkora sebességgel haladni, pláne előzni – szögezte le Németh. – Épp azért járják be verseny előtt a résztvevők a pályát, és elemzik azt szinte méterről méterre, hogy tudják, hol milyen feltételek esetén előzhetnek. Hiába erősebb az én motorom, hiába tudom tapasztalatból, hogy az előttem haladót képes leszek megelőzni, mert jobban tapadnak a gumijaim, jobban kezelem a gázt és a féket, ha egy olyan szakaszon próbálkozom, ahol még ha elébe is tudok kerülni, nem lesz elég helyem ahhoz, hogy megtartsam a pozíciómat.

Mennyi út kellett volna a 240 km/h-val hajtó motorosnak, hogy megállítsa a gépét? Németh Roland úgy véli, azt a motort a körforgalom előtt már hatékony vészfékezéssel sem lehetett volna lassítani biztonságos sebességre. De talán, ha nem karambolozik, a motoros túlélhette volna.

– Sok gyakorló motoros retteg az első fék használatától – mondja –, félnek, hogy megáll az első kerék és átrepülnek a gépük felett. Ez meg is történhet, ha nem úgy járnak el, ahogy ilyenkor kell, ha túl hirtelen és túl nagy erővel folyamatosan szorítják az első féket.

Németh azt mondja, tipikusnak mondható hiba, hogy az első féket óvatosságból szinte nem is használják a motorosok, még akkor sem, amikor muszáj. „Lecsavarják” a gázt, rátaposnak a hátsó fékre, de az első féket alig…, sokan egyáltalán nem használják. Pedig amikor visszaengedik a gázkart és működésbe lép a motorfék, a hátsó kerék terhelése jelentésen csökken, s vele az ott elérhető fékhatás is. A lendület az első kerék terhelését ugyanakkor jelentősen megnöveli, azt érdemes tehát fékezni.

– Az ilyesmit nem lehet könyvekből megtanulni. Megkockáztatom, még szimulátorokban sem – szögezte le Németh Roland. – Sok gyakorlással azonban begyakorolhatók azok a fogások, amelyek vészhelyzetben életet menthetnek. Márpedig az úton bármikor történhet valami, ami hirtelen irányváltásra, kikerülő manőverre vagy vészfékezésre kényszerítheti az embert.

Nem versenypálya a közút! – szögezte le Német Roland, s ez alatt nemcsak azt kell érteni, mondta, hogy a közúton be kell tartani az adott útra előírt sebességhatárokat. És nemcsak ebben van különbség a közút és a versenypálya (tréningpálya) között. Utóbbiakon nincs szembe forgalom, és az útburkolat tapadása is egyenletes. Egyik sem mondható el a közutakról.

– Lehetséges, hogy ott, ahol elkezdett előzni a motoros, még kiválóan tapadtak a gumijai, de ott, ahol visszatérne a saját oldalára, már nem, és ebből még akár normál sebesség mellett is adódhatnak gondot.

A Groupama tanpálya motoros trénere sajnálatosnak tartja, hogy sokan túlságosan (gyakran alaptalanul) bíznak saját képességeikben és a motorjukban is, persze. Igen gyakran mindkettőt alaposan túl is értékelik. Valójában egyiket sem ismerik kellő képen. Vásárolnak egy motort, mintha csak egy házimozi rendszert vennének le az üzletben a polcról, nagy teljesítményűt, sportosat, mert ilyennel járnak a menő srácok, de arra már nem mindenki szán időt és pénzt, hogy megismerje a jármű képességeit és azt, hogy ő maga mire képes az adott járművel.

– Ma már a motorokban is megannyi vezetést támogató elektronika segíti a motorost, feltéve, hogy tudja mi mire való, mit hogyan kell beállítani – jegyezte meg végül Németh Roland. – Sok balesetről tudok, amelyek egyebek között azért következtek be, mert valaki kölcsönadta a motorját a barátjának, hiszen neki is pont olyan van, vagy mert jó motoros, biztos tud bánni vele. Csak éppen arról feledkeztek meg, hogy tisztázzák a gép egyéni beállításait. A kölcsönvevő nyeregbe pattant és az első, talán nem is olyan komoly manővernél a motor egyszer csak nem úgy működött alatta, ahogy szerette volna.

F.Gy.A.