Párizs 2025 leginkább gyermekbarát városa
- Mitől lesz közlekedésbiztonsági szempontból gyermekbarát egy nagyváros?
- Miben más egy párizsi séta napjainkban mint, amilyen tíz évvel ez előtt volt?
- Miért nincs lengyel, német, olasz település a legjobbak között ezen a listán?
Széles körben alkalmazott 30 km/h sebességkorlátozás, külön forgalomcsillapított utak az iskolák környékén, alacsony zaj- és levegőszennyezettség (nemcsak a gyermekintézmények környékén), védett kerékpárutak. Ezek az alapkövetelmények ahhoz, hogy egy európai nagyváros napjainkban a mobilitás tekintetében elnyerje a gyermekbarát minősítést.
2025-ben a Clean Cities Campaign jelentése szerint a vizsgált 36 nagyvárosból Párizs volt Európa leginkább gyermekbarát nagyvárosa, megelőzve Amszterdamot, Antwerpent, Brüsszelt, Lyont, Helsinkit. A kampány szervezői, mint minden évben, most is hangsúlyozzák, a gyermekek érdekeit fokozottan szem előtt tartó várostervezés és üzemeltetés nemcsak a (közlekedés) biztonságot javítja, hanem támogatja az egészségesebb életmódot és a gyermekek nagyobb önállóságát is elősegíti.
A jelentés készítői rámutattak, „Egy párizsi séta ma felüdülés a 10 évvel ez előtti állapothoz képest. Ehhez azonban jövőképre, tervezésre és a tervek következetes végrehajtására volt szükség. Befektetésre a jövőbe”.
Az ETSC épp azért támogatja ezt a megközelítést, mert hosszú távon ez is hozzájárulhat a közlekedésbiztonság és a közlekedési kultúra általános javulásához. Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács ezért felszólítja Európa-szerte a városokat, helyezzék előtérbe a biztonságos sebességet és a legkiszolgáltatottabb közlekedőket védő infrastruktúrák fejlesztését.
A fények városa azzal vívta ki idén a Gyermekbarát nagyváros elismerő címet, mert összességében a párizsi városvezetés tett a legtöbbet egy, a gyermekek számára biztonságos közlekedési környezet kialakításáért.
Az egyik legfontosabb értékelési szempont volt a tanintézetek környékén található „iskolautcák” biztonságossága. Az ott elért forgalomcsillapítás nagysága, a zaj- és levegőszennyezettség csökkentésének mértéke, a kerékpárral és gyalogosan közlekedő gyermekek számának alakulása. (E mérce szerint 525 biztonságos iskolautcájával London megelőzte ugyan Párizst, más paraméterekben azonban alul maradt.) Minden más Európa nagyvárost utcahosszal megelőzött ugyanakkor abban, hogy a legjobb olyan várossá vált, ahol gyerekek egyre több helyen, több városrészben és útvonalon sétálhatnak, kerékpározhatnak, közlekedhetnek önállóan, biztonságban.
Párizs az élen végzett a nagyvárosok rangsorában a tekintetben, hogy ott épült az utóbbi időben a legtöbb új védett (elkülönített) kerékpárút, ahol a gyerekek biztonságosabban érzik magukat a forgalomtól fizikailag is elkülönítve. Párizs mellett Helsinki rendelkezik még olyan jelentős védett kerékpárút-hálózattal, amelynek a teljes hossza hozzávetőlegesen a város úthálózatának – a párizsihoz hasonlóan – a felét (48%) teszi ki, ami így nagyobb, mint a rangsorban szereplő bármely más városé. Kivéve Koppenhágát, ahol ez az arány 43%.
Az értékelésnél figyelembe vett harmadik legfontosabb szempont a 30 km/h sebességkorlátozás, amit Párizs szinte az összes útján bevezettek. Lényegesen több útvonalon, mint bármelyik versenytársánál.
„A gyerekek ma kevésbé szabadon mozoghatnak a városban, és kevésbé aktívak, mint régen, különösen a lányok. De, a Clean Cities Campaign jelentéséből az is kiderül, hogy a szülők, a tanárok és a városok vezetése jelentős és gyors változást érhet el ezen a területen”. És ezek a változások ugyanakkor már messze túlmutathatnak a közlekedésbiztonságon, de még a gyermekek biztonságán is. Hatással lehetnek, vannak is, az emberek egészségére, aktív éveik számának alakulására, várható élettartamukra.
A dokumentum ugyanakkor arra is rámutat, nem elég egy értékelési szempontban kiválóan teljesíteni. Olaszország például élen jár a kiváló minőségű gyalogos iskolautcák tekintetében, számos nagyvárosában a belső utakon általánossá tette a 30 km/h sebességkorlátozást, mégsem található egyetlen városa sem az első tízben a leginkább gyermekbarát nagyvárosok rangsorában, mert a fejlesztések mögött nincs kiszámítható, tartós és következetes befektetés-politika.
Németország és Lengyelország pedig azért nem szerepel egyetlen várossal sem a tízes listán, mert a Clean Cities Campaign értékelői szerint mindkét országban túlságosan erős a ragaszkodás az autókultúrához, és nem fektetnek kellő hangsúlyt a sebességkorlátozások és a parkolás teljes körű ellenőrzésére.
F.Gy.A.
