Puszi és Pá!
Szeptember elsejétől rendőrök, polgárőrök akcióznak az iskolákhoz vezető utakon.
Módosulnak a „Gyermekveszélyes!” Útvonalak! Most senki ne vezessen rutinból!
Csak addig álljon meg az iskola előtt, amíg a gyerek elköszön és kiszáll az autóból!
Aki a tanteremig kísérné gyermekét, ne a suli kapujában próbáljon meg leparkolni!
Európában egyre több helyen teszik a tanítási időben autómentessé iskolautcákat.
Szeptember elsejétől a rendőrség és a polgárőrség megszállja az iskolák környéki utakat. Hagyományosan egy hónapig tart a demonstratív közlekedés és közbiztonsági jelenlét, de a helyi igények és a szeptemberi tapasztalatok függvényében a rendőrkapitányságok meg is hosszabbíthatják azt.
Az idén hétfőre esik szeptember elseje a 2025-2026-os tanév első oktatási napja. Mintegy 1,2 millió általános és középiskolai, illetve szakképző intézeti tanuló számára kezdődik meg a 181 napos tanév. Azokban az utcákban, azokban a csomópontokban is számítani kell immár kisebb-nagyobb csoportokban közlekedő gyerekekre, ahol a vakáció kezdete óta alig találkozhattak velük.
Közlekedésbiztonsági szempontból hagyományosan ez az év legkritikusabb időszaka. A tanintézetek környéki utakon közlekedők már elszoktak a nagy forgalomtól és a sok gyalogosan, kerékpárral, elektromos rollerrel, gördeszkával, görkorcsolyával közlekedő fiataltól. És attól is, hogy egyre nehezebb parkolóhelyet találni, és nemcsak az iskola előtt, de még a közelében lévő üzletek, intézmények parkolóiban sem, mert ilyenkor azok is megtelnek a tanítás kezdetén és a nap végén, amikor a szülők a gyermekükért mennek.
Elszoktak a körültekintő közlekedéstől a tanulók is. A tanév első napjaiban a többségük fejben még amúgy is nyaral. Önfeledten mesélik egymásnak szünidei élményeiket, olykor csak elmerengve gondolnak vissza kalandjaikra, és a legkevésbé sem foglalkoztatja őket a forgalom, hogy biztonságos-e az átkelés az úton.
Mindeközben állandó késésben vannak. Mindig sietnek. Részben, mert a nyáron elszoktak attól, hogy korán kell felkelniük, időre kell beérni az iskolába. Attól is, hogy ott egész nap, hat-nyolc órát figyelni kell, miközben annyi megbeszélni valójuk lenne egymással azoknak, akik egész nyáron nem találkoztak. Ez még akkor is igaz, ha a szüleik, és pláne a nagyszüleik korosztályaival ellentétben a mai gyerekek az okos-eszközeiken keresztül már akkor is folyamatosan kapcsolatban lehetnek egymással, ha kilométerekre nyaralnak egymástól.
Az év első napjaiban kell megbeszélni, hogy ki milyen szakkörre, különórára jár majd, és persze sietni beiratkozni, amíg még vannak szabad helyek. Ez pedig csak fokozza frusztrációjukat.
Nemcsak a gyerekekét, a szüleikét is. Nekik is kell pár nap, egy-két hét, amíg visszazökkennek az ősztől tavaszig tartó rutinba, amikor nekik is korábban kell felkelniük és útnak indulniuk, hogy időben útnak indíthassák a gyereket, esetleg elautózzanak vele az iskoláig úgy, hogy aztán maguk se késsenek el a munkahelyükről. De miután mások is visszatértek a nyári szabadságról, visszatértek a dugók, a kiszámíthatatlan közlekedés. Újra fel kell térképezni a menekülő utakat és meg kell tanulni, mikor hol „áll be a forgalom”, mikor kell elindulni, ha biztonságosan célba akarnak jutni és mindent el akar intézni.
Ilyenkor sokan hajlamosak a megengedettnél gyorsabban hajtani. Belefeledkezni a mindennapok gondjaiba, ügyeket intézni vezetés közben, azaz vezetés helyett, ami könnyen vezethet balesethez.
Mindezek megelőzésére vonul fel ilyenkor jelentős erőkkel a rendőrség és a polgárőrség az utakon. Jelenlétükkel igyekeznek lassítani a forgalom tempóját, szükség esetén az autóforgalom leállításával segíteni a gyerekek biztonságos áthaladását a gyalogátkelőkön. Figyelmeztetik őket, hogy legalább a zebrához érve nézzenek fel a telefonjukból, vegyék le a fej- vagy fülhallgatójukat, mert különben könnyen baleset érheti őket. És persze az autósokat is, ha túl lendületesen közelítenék meg az átkelőket.
És persze féken tartják a féktelen nebulókat és távol tartják az iskoláktól a gyermekre leselkedő tolvajokat, drogárusokat, zaklatókat.
Ma már egyre több helyen látni nálunk is „Puszi és Pá!”, „Puszi és Menj!” táblákat. Ezek mögött legfeljebb egy percig szabad megállni. Íratlan szabály, de célszerű betartani, különben nemcsak a többi szülő haragját szabadítja magára a gyermekétől túlságosan hosszú ideig búcsúzkodó szülő, hanem az iskola környékének rendjéért felelős rendőrét is.
A Puszi és Pá! tábla mögötti néhány autónyi hely nem parkolóhely, hanem egy speciális várakozóhely, ahol tényleg csak a gyermek ki-beszállásáig szabad megállni. Aki az osztályteremig kísérné a csemetéjét és még az osztályfőnökével is váltana pár szót, keressen távolabb parkolóhelyet.
Fontos lenne a közlekedésbiztonsággal foglalkozó szakemberek szerint, ha a tanév első napjaiban a szülők kicsikkel és nagyokkal egyaránt átbeszélnék mivel és milyen útvonalon juthatnak el a legbiztonságosabban az iskolában. Ha felhívnák a figyelmüket az út közben lehetséges veszélyhelyzetekre.
…mert a nap végén mindenkit hazavárnak!
F. Gy. A.
