Sebességmérést is vállalna a polgárőrség
- Sebességmérő autónak nézték a polgárőrök lopottgépjármű-felderítő rendszerét, és lassítottak.
- Vegyék el az ön- és közveszélyes száguldozók, illegális versenyzők és büntetőfékezők autóját!
- Indokolt lenne valamilyen pszichológiai alkalmassági megfelelés is a jogosítvány megszerzéséhez.
- Interjú dr. Túrós Andrással, az ORFK-OBB alapító elnökével, az Országos Polgárőr Szövetség elnökével.
Dr. Túrós András
Magyarországon 2432-en vesztették életüket 1990-ben közúti közlekedési balesetben, 14 ezer felett volt a balesetekben súlyosan megsérültek száma és meghaladta a 22,5 ezret a könnyű sérülteké. És még az után is jó ideig évente egy nagyobb magyar falu lakosságával azonos számban haltak meg emberek az utakon. Magyarországi halálutakról cikkezett a nyugat-európai sajtó, fokozott óvatosságra intve a hozzánk látogatókat vagy rajtunk átutazókat.
Megszüntették az Országos Közlekedésbiztonsági Tanácsot (OKBT), ami utolsó éveiben az akkori kritikusai szerint már képtelen volt megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak.
Harminc év telt el az OKBT örökébe lépő ORFK – Országos Balesetmegelőzési Bizottság létrejötte óta. Dr. Túrós András nyugalmazott rendőr altábornagy, ma az Országos Polgárőr Szövetség elnöke, 1992 őszén az országos rendőrfőkapitány közlekedésért is felelős közbiztonsági helyetteseként bábáskodott az ORFK-OBB megalapításán. Azt mondja, napjainkra a közlekedésbiztonság gyökeresen megváltozott. Kisebb hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel ugyan, de folyamatosan javult.
Mára a balesetek halálos áldozatainak száma 2432-ről 2022-re 522-re csökkent. A súlyos sérülteké több mint 14 ezerről 4965-re. Könnyű sérüléseket pedig az akkori több mint 22,5 ezerrel szemben tavaly 14515-en szenvedtek.
– Biztatók a kilátások. Sikerülhet elérni a 2050-re megfogalmazott célkitűzést – fogalmazott az ORFK-OBB alapító elnöke –, tudniillik, hogy lehetőleg már senki ne halljon meg az utakon közlekedési balesetben. Sok múlik persze azon, hogy az addig hátra lévő bő két és fél évtizedben mennyit tud fejlődni még a járműpark és az úthálózat. Mennyivel lesznek megbocsátóbbak, okosabbak és ez által biztonságosabbak az utak, és mennyivel tudnak még nagyobb védelmet nyújtani az autók a bennük utazóknak.
Túrós szerint a rendőrség jól kezeli a közlekedésbiztonságot. Széles skáláját használja a hagyományos és a legmodernebb ellenőrzési eszközöknek, módszereknek. Vannak meglepő és kreatív megoldásaik is. Néhány kérdésben azonban szerinte jó ideje nem tud előbbre lépni. Sem a már-már nemzeti sporttá váló büntetőfékezések, sem az illegálisan szervezett és a kivagyiságból spontán kialakuló országúti „autóversenyek” visszaszorítása nem tartozik a rendőrség sikertörténetei közé.
– Évtizedes tapasztalat, hogy amikor a társadalmat nyugtalanító különböző események, mint amilyen napjainkban a szomszédunkban zajló háború, az infláció és amik ezekhez kapcsolódnak, az emberekben felgyülemlő feszültség megjelenik az utakon, közvetlen hatással van a közlekedésre, a közlekedésbiztonságra. Romlik a közlekedési morál, a biztonság, növekedésnek indul a szabályszegések és a balesetek száma.
A szomszédban zajló háború miatt torolják meg egyesek vélt-valós sérelmeiket büntetőfékezéssel az utakon, a magas árak késztetnek egyeseket feltuningolt autóikkal közveszélyes száguldozásra a városi utakon?
Túrós András erre a megjegyzésre reagálva úgy vélte: veszélyes ezekben az ügyekben a túlzott általánosítás.
– Egyedi esetekről van szó, még ha egyikből-másikból időnként gyors egymásutánban több is megtörténik, pedig az ilyenekből egy is sok – mondta. – Kétségtelen tény az is, hogy a büntetőfékezés, az illegális és törvénytelen autóversenyek gyakran okoznak baleseteket, olykor tragédiába torkollanak, és mindig nagy médiafigyelem kíséri az ilyen eseteket. Ezzel együtt sem tartom szerencsésnek ezek túlzott általánosítását. Még kevésbé az eltúlzott, fűnyíróelv-szerű intézkedéseket, melyekkel végül minden közlekedőt büntetnek különböző eltúlzott és az esetek többségében felesleges és hatástalan korlátozásokkal!
Túrós András szerint mélyebb szociológiai és bűnügyi elemzésre lenne szükség annak tisztázására, hogy kik is azok valójában, akik a fennemlített rendkívül veszélyes és sokkoló cselekményeket elkövetik és miért teszik, amit tesznek. Mi motiválja őket? Ez után lehetne célzott intézkedéseket hozni azokkal szemben, akik minden közlekedőt veszélyeztető és felháborító stílusban vezetnek az utakon!
– Rendszeresen autózom autópályákon – mondta Túrós –, nap mint nap látom, tapasztalom, hogy már-már szinte magától értetődőnek számít a másik „letolása” az útról, még akkor is, amikor az a megengedett sebességnél kissé gyorsabban halad. De, aki utolérte még gyorsabban akar menni és nincs türelme megvárni, amíg az előtte autózó biztonságosan utat enged neki. Nem érdekli hogyan csinálja, csak tűnjön el előre az illető, de azonnal! Ez rendkívül veszélyes magatartás.
Túrós szerint nyoma sincs a hazai utakon annak a számos országban megtapasztalt gyakorlatnak, hogy ha telítettek a rendelkezésre álló sávok, az autósok beállnak a megengedett maximális sebességre, vagy lehetséges, hogy még egy kicsit nagyobbra is, ha az útviszonyok engedik, és úgy haladnak. Senki nem erősködik azért, hogy egy autóval előrébb kerüljön a sorban.
Túrós András, aki egykor az országos rendőrfőkapitány közlekedésért is felelős közbiztonsági helyettese volt úgy véli, vannak azért még kihasználatlan lehetőségei a rendőrségnek a közúti rendteremtés terén. Persze azokhoz némi jogszabály módosításra is szükség lenne.
De nemcsak a szabályszegések megtorlásában lenne szükség paradigmaváltásra az ORFK-OBB alapító elnöke szerint.
– Sok évvel ez előtt bevezettük, hogy a fegyvertartási engedélyek kiadását meg kell előznie egy pszichológiai alkalmassági vizsgálatnak.
Túrós András úgy véli a modern technikára alapozott képzési rendszernek is meg vannak a maga buktatói. Szerinte nem szerencsés, ha valaki úgy juthat jogosítványhoz, hogy csak a szabályokat ismeri (már amennyire), de nincs tisztában azzal, hogy az egyes szabályokat mikor és főleg hogyan kell alkalmazni. Bebiflázza a szabályokat – már, aki persze –, aztán kitölti a vizsgán a tesztet.
– Ma sok tanuló úgy kezdi, úgy kezdheti meg a gyakorlati képzést az autósiskolákban, hogy addig nem is találkozik élő emberrel, aki felmérhetné a képességeit, a rátermettségét, hogy kiélezett helyzetekben is tudja-e alkalmazni a tanultakat. Egyáltalán érti-e, hogy mit mikor és miért kell csinálni majd a forgalomban, vagy csak begyakorolta a különböző KRESZ-tesztkérdéseket és bemagolta a szabályokat.
Bár ami a szabályok megtanulását illeti, Túrós Andrásnak történetesen az általa elnökölt polgárőrségnél sincsenek éppenséggel túl jó tapasztalatai.
– A Közlekedéstudományi Intézettel fennálló együttműködésünk keretében évente 1000-1200 olyan polgárőr vesz részt továbbképzésen, akik rendszeresen járőröznek, akik a szervezet autóit vezetik. Az ország 66 ezer polgárőréből eddig mintegy 4 ezer vett részt a KTI-s képzésen. Olyan önkéntesek, akik szabadidejük egy részét a közbiztonság javításának szentelik. Ám ami a KRESZ-tudásukat illeti… Túrós szomorúan jegyezte meg, hogy a záróvizsgán 60-70 százalékos teszteket írnak a polgárőrök, az általa elfogadhatónak tartott 90 százalékos helyett.
Sikeresnek bizonyult az ORFK-OBB-vel a biztonsági öv és a biztonsági gyermekülés használat arányának javítása érdekében tett közös erőfeszítéseik. Túrós a polgárőrök tapasztalataira hivatkozva azt mondta, a fiatalok mintha nagyobb arányban kezdenék használni a biztonsági övet, mint az idősebb korosztályok. Hogy ők már „beleszülettek”, hogy az övet be kell kapcsolni, vagy csak jobban ráéreznek az övhasználat jelentőségére, mint szüleik nemzedéke, nem lehet tudni.
– Mind gyakrabban hallom azt is, hogy a gyerekek – úgymond – „beszólnak” a szüleiknek, ha nem kötik be magukat, áthajtanak a piroson, ha túl gyorsan vezetnek – jegyezte meg az Országos Polgárőr Szövetség elnöke, aki lapunknak elmondta: a polgárőrség készen áll esetleges újabb feladatok elvégzésére is a közlekedésbiztonság javítása érdekében.
Az OPSZ köztestület, és mint ilyen, kaphat állami feladatokat. Tavaly kapott is. 2022-ben a kormány felkérésére 20 ezer polgárőrt mozgósítottak a déli határszakasz védelmére. Korábban a rendőrséggel karöltve lopott autók felkutatásában is sikeresen részt vettek. Egy külön erre a célra kifejlesztett rendszer és a rendőrségtől kapott lopott autó adatbázis felhasználásával keresték a közterületeken az ott pihentetett lopott járműveket.
– Ez a munka a közlekedésbiztonságra is jótékonyan hatott – jegyezte meg nevetve Túrós. – Sok autós a felderítő autónk láttán erősen visszavett a tempóból. A sofőrök nem tudták eldönteni, hogy az autóban távolról is jól látható műszer mire való. Többnyire sebességmérőnek nézték, ezért inkább lassítottak.
Túrós András szerint a polgárőrség felkészült arra is, hogy – ha felkérést kap – szerepet vállaljon a sebesség-ellenőrzésekben. Végül is a mobil VÉDA-berendezések automatikusan teszik a dolgukat. Bár kezelésükhöz kell némi előképzettség, összességében inkább csak vigyázni kell rájuk.
– Jelenleg drón lázban ég a polgárőrség – fogalmazott Túrós. – 65 drónt már napi rendszerességgel használunk határellenőrzésekre, eltűnt személyek felkutatásához, mezőgazdasági területek ellenőrzésére. További 65-öt állítunk szolgálatba a közeljövőben megfigyelésre, forgalom- vagy éppen határellenőrzésre. Amire szükség lesz, amire felkérést, megbízást kapunk.
F.Gy.A.
