Segítsük egymást! Veszélyes manőverek 9.
Forrás: police.hu
Hatalmas szerencséje volt. Túlélte, sőt, csodával határos módon könnyű sérülésekkel megúszta tavaly októberben, hogy a Kunfehértó felől Kiskunhalasra tartó személyvonat a pótkocsit vontató autójának az orrészét totálkárosra zúzta, amikor belerohant. S bár jó eséllyel ez egy életre szóló lecke volt a számára, mit jelent az a gyakorlatban, hogy a vasúti átjárót a közúton kellő körültekintéssel kell megközelíteni, az ügyészség a napokban vádat emelt ellene a közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétség miatt. Pénzbüntetés kiszabására tettek indítványt a vádiratban.
Az eset tavaly október 8-án történt Kunfehértó közelében egy földút vasúti átjárójában. Sorompó nem biztosította az átkelőt az amúgy is gyér forgalmú átkelőn. Egyedül egy Állj! Elsőbbségadás kötelező tábla és az Andráskereszt jelezte az arra közlekedőknek, hogy az út keresztezi a vasúti pályát, ezért meg kell állniuk és csak akkor mehetnek tovább, ha meggyőződtek arról, egyik irányból sem közeledik vonat.
A Kecskeméti Járási Ügyészség vádirata szerint azonban a férfi, aki a pótkocsit vontató személygépkocsit vezette megállás nélkül hajtott a sínekre, egyenest a neki jobbról érkező személyvonat elé, ami a gyorsfékezés ellenére telibe kapta az autója jobb elejét.
Két KRESZ-szabályt is megsértett a sofőrt. Egyfelől azt, amely előírja, hogy „A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. „A vasúti átjáró megközelítésekor, illetve a vasúti átjárón történő áthaladás során eleget kell tenni a vasúti átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseknek.” [39. § (1)]
Nyilvánvaló, hogy miután közvetlen az odaérkező vonat előtt hajtott a sínekre, fel sem merülhet, hogy a sofőr fokozott óvatossággal és kellő körültekintéssel közelítette volna meg az átjárót. A baleset idején ugyan borult volt az ég, de jó látási viszonyok voltak, így az autó vezetőjének észlelnie kellett volna a közeledő személyvonatot.
Ő azonban az ügyészség vádemelésről kiadott közleménye szerint megállás nélkül behajtott az átjáróba – lényegében egyenesen a vonat elé, annak féktávolságán jóval belül. Csakhogy – bár lámpa és soromló nem volt az átjáróban – az Állj! Elsőbbségadás kötelező! tábla miatt akkor is meg kellett volna állnia, ha közel s távol egyik irányból sem közeledik vonat.
Forrás: police.hu
A balesetben a vádlott nyolc napon belül gyógyuló, könnyű sérüléseket szenvedett, a vonaton senki sem sérült meg. Ennek ellenére az eset jogi megítélése úgy szól, hogy „A vádlott e tettével a vonaton tartózkodó személyzet és utasok életét, testi épségét gondatlanságból veszélyeztette”.
Az év elején négy, szilveszteri buliról haza felé autózó fiatal vesztette életét Tapolca közelében, amikor a fénysorompó piros jelzése ellenére a sínekre hajtottak. Csak feltételezhetjük, hogy a sofőr úgy vélte, még átér a vonat előtt, de rosszul mérte fel annak sebességét és távolságát; az ütközést már nem lehetett elkerülni.
Az eset után több írásban is foglalkoztunk a vasúti átjárók biztonságával. [Cikkeink itt, itt és itt érhetők el.] Többek között beszámoltunk arról, hogy 2020-ban 86 úgynevezett útátjárós baleset történt a MÁV hálózatában, harmadával több, mint az előző évben. Tizenhat volt ezek közül halálos kimenetelű, 15-nek voltak súlyos sérültjei.
Éven óta nem történt olyan útátjárós baleset a MÁV tájékoztatása szerint, amit ne a közúton közlekedők okoztak volna. A legfőbb útátjárós baleseti ok a közúton közlekedők túlzott magabiztossága és, hogy nem tartják be az út-vasút kereszteződésen való áthaladás szabályait.
Fontos leszögezni: Bár a KRESZ több ponton és meglehetősen részletesen foglalkozik a vasúti átjárók megközelítésével és az azokon való áthaladással, jelentős felelősséget ró a közúton közlekedőkre. Elég, ha arra gondolunk, hogy a közút-közút kereszteződésekkel ellentétben a vasúti átjárókban az autósok soha nem kapnak zöld jelzést.
A fénysorompó vagy pirosan villog, amit azt jelenti, hogy tilos az áthajtás, mert közeledik a vonat, vagy fehéren, ami viszont csak annyit jelent, hogy a sorompó működik, de arra senki nem vállal garanciát, hogy nem jön a vonat. Ezért kell fokozott óvatossággal megközelíteni az átjárókat – akár van fénysorompó, sorompó, vagy ezek együtt, akár csak egy Állj! Elsőbbségadás kötelező! tábla védi az átjárót.
Lehet berzenkedni a hatályos szabályozás ellen, a GPS korában avíttnak tartani a MÁV vasútbiztonsági rendszerét, a KRESZ szabályait ilyen alapon senki nem hagyhatja figyelmen kívül. Azok pedig egyértelműek. Annak ellenére is, hogy el lehet lamentálni például azon, hogy egészen pontosan mit is jelent a „fokozott óvatosság”, ha már úgy kell megközelíteni a vasúti átjárót, de nem érdemes. Ez is olyan, mint a közúti baleseteknél a „nem az út és látási viszonyoknak megfelelő sebesség” Ha valaki lesodródik az útról, nyilvánvaló, hogy nem az út- és látási viszonyoknak (vagy saját vezetési képességének) megfelelő sebességgel hajtott. Ugyan ez igaz a vasúti átjárók megközelítésére is.
A KRESZ csak azt írja elő, hogy a vasúti átjáróban és előtte 30 méteren belül tilos megállni, az útátjárón folyamatosan, minimum 5 km/h sebességgel kell áthajtani, ha a sofőr meggyőződött arról, hogy egyik irányból sem közeledik a vonat! Tilos tolatni, kivéve, ha parkolás miatt tesz a sofőr, bár a sínektől számított 30 méteres megállási tilalom miatt csak kivételes esetekben és helyeken alakítanak ki olyan parkolókat, amelyekbe a vasúti átjáróból visszatolatva kellene beállniuk az autósoknak.
Megszívlelendő szabály, hogy a vasúti és a villamos síneken vagy azok mellett sem szabad úgy megállni, hogy az álló/parkoló gépjármű akadályozza a kötött pályán közlekedők forgalmát. Súlyos bírságra számíthat az az autós, aki szabálytalan parkolásával megbénítja a villamosforgalmat. Aki pedig szorosan a vasúti sínek mellé áll, számítson arra, hogy a vonat ronccsá törheti a kocsiját – és persze a végén még meg is bírságolják majd.
Ha a fénysorompó piros jelzést ad, mindenkinek meg kell állni, ha látja közeledni a vonatot, ha nem. Még a megkülönböztető jelzést használó mentő, rendőr vagy tűzoltó sem hajthat rá a piroson keresztül a sínekre. Amennyiben semmiféle jelzést nem ad, azaz a fehér fény sem villog, akkor a berendezés nem működik. Ilyenkor csak alapos körültekintés után szabad áthajtani.
Forrás: police.hu
Megkérdeztünk egy, a KRESZ-t jól ismerő szakembert, mit tegyünk akkor, ha az útátjáró előtt a sínpálya egyik irányba sem látható be biztonságos távolságban. Azt mondta: Ha biztonságosan akarunk átkelni, de nem látjuk be a vasúti pályát kellő távolságban, keressünk egy másik átjárót! A másik lehetőség, hogy az autós padlógázt nyom és reménykedik, hogy a vonat előtt – bárhol is járjon az éppen – még át tud hajtani a síneken.
Évente több tucatnyian hajtanak rá kellő körültekintés nélkül a sínekre és szenvednek balesetet. Sokszor írtunk már arról is, hogy a közlekedők a közúton is meglehetősen rosszul mérik fel más járművel sebességét és távolságát, a sínen haladókét talán még rosszabbul. Sokan nem is gondolnak bele, hogy egy adott esetben akár több száz tonnát vontató mozdonynak közel 100 km/h-s tempó mellett több száz méterre van szüksége a megálláshoz még vészfék használat mellett is. És egy 10-es tempóval haladó vonat 27-28 métert tesz meg másodpercenként. A látszólag még távoli szerelvény igencsak gyorsan elérheti az átkelőt.
Nem egy autós, motoros, de még kerékpárosok is ragadtak már útátjáróban a vonat előtt, a síneken, és örülhettek, hogy csak a járművük ment rá a meggondolatlan és igen veszélyes manőverre. Arra, hogy „azt hitték”, még kényelmesen átérnek a vonat előtt és akkor nem kell percekig a sorompó előtt rostokolniuk, várni, hogy áthaladjon a szerelvény és (ha van) felemelkedjen a sorompó vagy zöldre váltson a lámpa.
Sokan estek, esnek abba a hibába, hogy amikor közvetlenül „az orruk előtt”, de féktávolságon még jóval kívül lecsukódni látják a soromló, pirosra váltani a fénysorompó jelzését, a fék helyett a gázra lépnek. Évente több száz fénysorompót és sorompót rongálnak meg az autósok, mert ők azt hitték, még simán áthajthatnak alatta, mellette – de elhibázták a manővert.
Szerencsésnek mondhatják magukat, akik csak a kocsijukat és a vasúti biztonsági berendezéseket rongálták meg, de nem ragadtak a síneken a közeledő vonat előtt. Ilyenre is van példa. Ez esetben egyetlen szabály van: mindenkinek azonnal el kell hagyni a sínen rekedt járművet!
Fontos tudni: A KRESZ azt is előírja, hogy a sínen rekedt autó vezetőjének lehetőség szerint el kell távolítani a járművét a sínekről, amennyiben ez nem lehetséges, figyelmeztetnie kell a közeledő vonat vezetőjét a sínen lévő akadályra. Azonban a KRESZ-ből nem derül ki, honnan tudhatja a sínen rekedt jármű vezetője, hogy éppen merről jön majd a vonat, hogy merre induljon el a vonat elé és, hogy miképpen jelezheti a mozdonyvezetőnek, hogy akadály van előtte a sínen. Már csak ezért is jobb inkább nem a sínen ragadni.
F.Gy.A.
