Szabályosan tekert, mégis bajba került

• A kerékpáros jól tudta a KRESZ-t, a trolibuszvezetőről ugyanez már nem mondható el.
• A bizalmi elv lényege: feltételezzük másokról, hogy ők is ismerik és betartják a szabályokat.
• Hol kerékpározhatnak szabályosan a bringások és hol kell osztozniuk a kerékpárúton?

Gyakran éri kritika a kerékpárosokat (úgy általában „a kerékpárosokat”, noha kizárható, hogy igaz legyen minden kritika az összes kerékpárosra), amiért (megint csak úgy általában és valamennyien) nem tartják be a közlekedési szabályokat. Ha társaságban „a városi kerékpárosok” kerülnek szóba, jó eséllyel mindenkinek lesz legalább egy története, amikor ilyen, olyan, amolyan veszélyes helyzetet élt át egy a szabályokat nem ismerő vagy csak nem tisztelő kerékpáros miatt.

„Járdán közlekednek, noha ott nekik nem szabadna”, „forgalommal szembe hajtanak be az egyirányú utcába, ott is, ahol külön tábla ezt nem engedi meg nekik”, „a frászt hozzák a kapualjból kilépő gyalogosokra”, „ott is a járdán bicikliznek, ahol van kerékpárú”, hogy csak a legjellemzőbbeket említsük.

Persze a kerékpárosok is hosszan tudnák sorolni (és teszik is, teljes joggal) a sérelmeiket. Legfőképpen, hogy az autósok (ők is csak így, általánosítva, az autósokról beszélnek, mintha mind egyforma lenne) „nem tartanak elegendő oldaltávolságot az előzésük közben, amiből sok esetben igencsak veszélyes helyzetek is adódnak”, „direkt leszorítják az útról az egyirányú utcában velük szemben szabályosan közlekedő biciklist, mert irigyek, hogy ő mindkét irányban használhatja azt az utcát”, „rádudálnak a kerékpárosokra, ha kell, ha nem”.

Nemrég a hazai kerékpározási szokásokról tartott sajtótájékoztatóján a Magyar Kerékpáros Klub egy, a megrendelésére kétévente elvégzett közvéleménykutatás legfrissebb eredményére utalva rámutatott: a rendszeresen kerékpárral közlekedők 61 százalékának van jogosítványa, tehát nem lehet igaz az a főleg autósok által oly sokszor hangoztatott nézet, miszerint „a kerékpárosok nem ismerik a KRESZ-t”.

Létezik persze egy másik szintén sokat hangoztatott nézet is, miszerint abból, hogy valakinek van jogosítványa, még korántsem következik, hogy ismeri a KRESZ-t és tud is közlekedni. Egy közelmúltbeli eset fényesen bizonyítja, hogy mindkét állítás akár egyszerre is lehet igaz. Ez esetben egy, a szabályokat jól ismerő és betartani próbáló kerékpáros került bajba a szabályt nem ismerő vagy adott esetben csak éppen be nem tartó „autós”, jelesül egy trolibuszsofőr miatt, akinek minden bizonnyal volt érvényes vezetői engedélye.

Október 29-én, szombaton történt az eset Budapesten, a XIV. kerületi Fogarasi úton, ahol egy szabályosan közlekedő kerékpárost kis híján elsodort a 80-as troli. Utóbb többen úgy vélték, a trolibusz vezetője valószínűleg nem számított arra, hogy a kerékpáros ismeri és be is tartja a rá vonatkozó szabályokat. A kerékpáros elmondása szerint csak pár centire húzott el tőle – és mint az a Budapesti Autósok Közössége oldalára feltöltött felvételen is látható nem is lassan – a troli. Nem sokon múlt, hogy nem történt tragédia.

Magáért beszél a felvétel. A kerékpáros a szélső sávban haladt egyenesen, ami azonban egy ponton kissé balra ívelt, ahol nyílt egy új sáv a közösségi közlekedésnek. Mivel tábla nem jelölte, hogy az onnan induló buszsávot a kerékpárosok is használhatják, a felvételt készítő biciklis követte az általa addig használt sáv nyomvonalát. Erre azonban a jelek szerint nem számított a trolibuszvezető, aki épp akkor érte utol a bringást, amikor az ott megnyíló buszsáv legelején járt és egyből szeretett volna  kisorolni oda.

Baleset esetén nem lett volna mentség a trolibuszvezető számára, hogy sok biciklis valószínűleg azt tette volna, amire ő is számított: haladt volna tovább a frissen megnyílt buszsávban. Szögezzük le: szabálytalanul! Szabályosan ugyanis minden bringásnak (és más járművel közlekedőknek is) azt kell tennie ott és az ehhez hasonlóan kialakított buszsávok elején, amit a felvétel készítője tett. Bennmaradni abban a sávban, amelyben addig közlekedett!

Ha ugyanis külön tábla nem engedi meg, hogy a buszsávot kerékpárosok is használják, akkor követniük kell annak a sávnak a nyomvonalát, amelyben addig haladtak. Ez esetben pedig a trolibusznak vagy őt biztonságos oldaltávolságot tartva megelőzve kellett volna kisorolnia a buszsávba, vagy lassítani és megvárni, amíg elhalad előtte a biciklis és mögötte kisorolni a részére kialakított sávba.

A KRESZ egyértelműen meghatározza hol lehet kerékpárral közlekedni, és számos tábla, útborulati jel alkalmazását is lehetővé teszi, amelyek egyfelől figyelmeztetik a gépjárművezetőket, hogy az adott úton kerékpárosok közlekedésére is számítaniuk kell, illetve eligazítást adnak a bringásoknak, hogy az adott helyen hol kell szabályosan közlekedni.

Főszabályként a kerékpárosok az úttesten kell közlekedniük! De, ha az út mellett (nem feltétlenül közvetlen mellette, de a nyomvonala mentén) van kerékpárút, akkor a bicikliseknek azt kell használniuk. Azonban még ilyenkor is lehetnek kivételek, ezekre érdemes az autósoknak külön is figyelni! Mert, ha az úttestre kerékpáros nyomot jelöltek ki, festettek fel, akkor ott is szabad kerékpározni.

Azonban a buszsávban csak akkor szabad kerékpározni, ha azt a buszsávot jelző tábla engedélyezi. Azaz, ahol a buszsáv felirat vagy a busz piktogramija mellett vagy alatta kerékpár szimbólum is látható. Ha van kerékpáros piktogram a buszsávban, akkor viszont a kerékpárosoknak ott kell haladniuk. Persze nem akadályozhatják a közösségi közlekedés járműveinek a haladását! Fontos, hogy ne lassítsák le tartósan és indokolatlanul azokat. Ha egy busz utoléri a kerékpárost, utóbbinak jobbra húzódással amennyire ott és akkor csak lehetséges szabad utat kell biztosítania.

A kerékpárosok értelemszerűen használhatják a nyitott és a zárt kerékpársávokat is. A kettő között az a legfőbb különbség, hogy a zárt kerékpársáv egyirányú közlekedésre való, szabálytalan és veszélyes is ott szembe menni a nyíllal jelölt kötelező kerékpáros haladási iránnyal. Előnye ugyanakkor, hogy ez a sáv csak a kerékpárosoké. Ezzel szemben a nyitott kerékpársávot ellenben nemcsak a kerékpárosok használhatják. Ráhajthatnak és rövid távon haladhatnak rajta például a jobbra kanyarodási szándékukat jelző és jobbra kanyarodni készülő más járművek is.

Azonban a jobbra kanyarodási szándéknak ez esetben a következő jobbra kanyarodási lehetőségre kell vonatkoznia. Kényelemből, a dugó kikerülésére vagy a kerékpárosok bosszantására nem tanácsos hosszan időzni a nyitott kerékpársávban. Sokba kerülhet, ha egy Pofátlan(TAN)ító rendőrautó előtt teszik ezt. Márpedig a rendőrök nemcsak a busz, a kerékpársávok szabályos és rendeltetésszerű használatát is ellenőrzik. Arra is volt/van már példa, hogy egy civil autó kamerája  rögzítette a kerékpársávban tolakodó „kolléga” szabálysértését, és a felvétel készítője beküldte azt a Budapesti Autósok Közösségének vagy egyenest a rendőrségnek.

Szabad kerékpározni természetesen a kijelölt gyalogos-kerékpáros zónákban. Jogszerűen használhatják a bringások a leállósávokat is az olyan utak mentén, ahol nem tilos a kerékpározás – azaz az autópályák leállósávját semmiképpen sem vehetik igénybe. Szintén szabad kerékpározni az útpadkán is ott, ahol annak állapota arra megfelelő.

F.Gy.A.