Száguldó embercsempészek
- Hány esettel járultak hozzá a személyi sérüléses balesetek számának növekedéséhez az embercsempészek?
- Túlterhelt autókkal a rendőrök elől száguldva menekülő embercsempészek tavaly 168 balesetet okoztak.
- Közúti baleset okozásának vagy inkább közúti veszélyeztetésnek minősül, ha a sofőrnek esélye sincs megállni?
Három ember a helyszínen életét vesztette – közülük kettő a balesetben érintett Hyundaiban égett, tűzhalált halt – tavaly augusztusban, amikor egy 15 migránst szállító személygépkocsival karambolozott egy grúz embercsempész a Kiskőrösi Járásban található Bócsa közelében, az 54-es főúton.
Előzőleg a közeli Tázáron szerették volna igazoltatni a sofőrt és az autó utasait a kiskőrösi rendőrök, miután szemmel láthatóan gyanúsan nagy volt a zsúfoltság a Hyundaiban. De a sofőr még csak nem is lassított, továbbhajtott.
Akkor sem lassított, amikor rákanyarodott az 54-es útra. Ekkor veszítette el végérvényesen uralmát a járműve felett és ütközött egy vele szemben szabályosan közlekedő Mercédesszel.
A Hyundaiban szinte mindenki megsérült. Egy illegális bevándorló a helyszínen meghalt az ütközés következtében, ketten pedig az után, hogy az őket szállító autó kigyulladt. Már nem tudtak kimenekülni a lángoló autóból.
A grúz embercsempész ellen halálos tömegszerencsétlenség gondatlan okozása és embercsempészet miatt indult eljárás.
Tavaly szinte hetente okoztak közlekedési baleseteket illegális bevándorlókat szállító embercsempészek. Nem egy halálos kimenetelű volt köztük.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda adatai szerint tavaly 2010 embercsempész-elfogás történt, s ezek közül 568-ban, az összes elfogás 28 százalékában történt valamilyen incidens. 124 esetben szenvedtek balesetet a migránsokat szállító embercsempészek, miközben megpróbáltak elmenekülni az őket igazoltatni próbáló rendőrök elől.
További 44 esetben úgy derült fény az embercsempészetre, hogy a migránsokat szállító jármű vezetője balesetet okozott vagy szenvedett, s mivel már nem tudta „eltüntetni a rakományát”, a helyszíneléskor derült ki, hogy a baleset (egyik) érintettje embercsempész.
További 400 esetben a menekülő embercsempészeket és a velük utazó migránsokat sikerült úgy megállítani, hogy közben nem szenvedtek és nem is okoztak balesetet.
Az embercsempész-balesetek az idén is folytatódtak. Már január 5-én történt egy halálos baleset, amikor az M5-ön Táborfalva térségében egy autó a rendőri jelzés ellenére nem állt meg, sőt, a sofőr gyorsított és megpróbált elmenekülni. Egy idő után azonban a moldáv sofőr elvesztette uralmát a járműve felett, letért az útról és az árokba hajtott. Egy huszonéves török férfi a helyszínen meghalt, két török, két csecsen és egy indiai migráns megsérült.
Az embercsempészek okozta balesetek több szempontból is jelentősen különböznek a hazai utakon megszokott karambolok többségétől. Jellemzőjük ugyanis, hogy a balesetben érintett embercsempész-autók műszaki állapota többnyire hagy kívánni valót maga után, ráadásul erősen túlterheltek, olykor két-háromszor annyian foglalnak helyet bennük, mint ahányan szabályosan tehették volna.
A jelentősen túlterhelt autók még jó sofőrökkel a volánjuk mögött és a sebességhatárokat betartva (vagy valamivel lassabban haladva) is instabilak lettek volna. Erősen kétséges, hogy egy mégoly tapasztalt sofőr vajon meddig lenne képes az úton tartani ezeket a túlterhelt járműveket, főleg úgy, hogy közben menekülni próbál a szirénázó rendőrautók elől.
Csakhogy az embercsempész-sofőrök általában nem a legjobbak közül kerülnek ki. Megbízóiknak nem fontos a biztonság. Az „utasok” a fuvardíjat az indulás előtt már kifizették, attól kezdve már csak a sofőrnek fontos, hogy célba érjen és ne kapják el út közben a rendőrök. Ezért menekülnek gyakran irreális kockázatot vállalva és viszik sajnos olykor a halálba az utasaikat.
Az esetek nagy számára tekintettel tavaly október óta a rendőrség külön statisztikát vezet a migránsok okozta közlekedési balesetekről. Nem véletlen. Tavaly 403-mal több személyi sérüléses közlekedési baleset történt a magyar utakon, mint 2021-ben. Ezek közül 168-at okoztak gyorshajtó – azaz nem feltétlen csak a rendőrök elől menekülő – embercsempészek.
A migrációval összefüggő közlekedési baleseteket nemcsak azért érdemes külön is nyilvántartani, mert azokat elkülönítve kiderülhet, hogy nem is nőtt olyan nagy mértékben a balesetek száma. Balesetmegelőzési szempontból is fontos tudni, hogy milyen okokra vezethetők vissza a balesetek. Más a rendőrség és a balesetmegelőzéssel foglalkozók dolga, ha azért romlott a közlekedésbiztonság, mert a közlekedők nem tartják be a KRESZ szabályait és más akkor, ha azok miatt nő a sérültek és a halottak száma az utakon, akiknek semmi nem számít, akiket egyetlen szabály sem érdekel.
Rájuk aligha hat a baleset-megelőzési propaganda. Ezért ma már nemcsak a közlekedési rendőrök, több más általunk megkérdezett, névtelenséget kérő szakember is úgy véli, az emberkereskedők sofőrjei által okozott közúti tragédiák többsége nem feltétlen baleset. Bár a statisztikai adatgyűjtés nem egy az egyben a Btk. fogalmait használja, jogosnak tűnik a felvetésük: Tekinthető-e gondatlanságból elkövetett cselekménynek az, amikor valaki minden-mindegy alapon menekül egy erősen túlterhelt autóval az őt üldöző rendőrök elől?
Egy menekülés közben bekövetkezett esemény „váratlan, vagy nem szándékosan előidézett forgalmi eseménynek” tekintendő-e inkább? Az olyan ütközések, kisodródások és hasonlók, amikor a vétkes sofőr rendőri ellenőrzés elől menekül olyan nagy sebességgel, amellyel az előtte még belátható útszakaszon belül egyáltalán esélye sem lenne megállni, ha gyalogosok próbálnának meg átkelni előtte az úton, vagy elkerülni az ütközést egy előtte lévő másik járművel.
Gondatlanságból az követi el a bűncselekményt, a Btk. szerint, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. A menekülő embercsempészek esetében azonban nem erről van szó.
Mit mond a Btk?
Közúti veszélyeztetés, 234. §
(1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Közúti baleset okozása, 235. §
(1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Az embercsempészek menekülés közben okozott balesetei inkább minősíthetők közúti veszélyeztetésnek, mint közúti baleset gondatlan okozásának. Ők ugyanis a menekülés érdekében irreális kockázatot vállalnak. Jóval nagyobbat, mint amire igaz lehetne a törvény azon kitétele, miszerint „könnyelműen bíznak” tettük lehetséges negatív következményeinek elmaradásában, azaz abban, hogy balesetet okoznak.
Információink szerint néhány esetben már az ügyészi gyakorlat is abba az irányba mutat, hogy az ilyen esetekben a menekülő sofőrök számoltak azzal, hogy ámokfutásuk balesettel, saját maguk és utasaik, vagy akár vétlen kívülállók sérülésével, halálával is végződhet. Beárazzák ennek a kockázatát, ahogy a lebukásét is. Ez viszont már nem baleset, hanem szándékos bűncselekmény.
Egyébként az adott úton megengedett maximális sebességnek legalább a másfélszeresével haladó és ilyen tempó mellett „balesetet okozó” járművek vezetőinek a büntetőügyeiben már ma is van példa a hazai joggyakorlatban arra, hogy az esetet nem „közlekedési baleset okozásának”, hanem közúti veszélyeztetésnek minősíti a vádhatóság. Már csak emiatt sem lenne példátlan, hogy a joggyakorlat ebbe az irányba változna a jövőben – és nemcsak a rendőrök elől száguldva menekülő embercsempészek esetében.
F.Gy.A.