Szidják, de szeretik egész Európában

  • Azt már majd lehet tudni, hogy a belvárosban szabályosan hol parkolhatnak, az még kérdéses, hogy hol közlekedhetnek
  • Egész Európában komoly kihívást jelent a hatóságok számára az e-rollerek és társaik okozta megnövekedett közlekedésbiztonsági kockázat
  • Németországban 2020-ban öt halálos közlekedési balesetet okoztak e-rolleresek, Franciaországban nemrég részegen gyalogost gázoltak

December közepén került a Fővárosi Közgyűlés elé „a megosztott mikromobilitási eszközök” közterületi tárolásának koncepciója. Eszerint a fővárosban mintegy félezer olyan úgynevezett mikromobilitási pontot hoznak létre, ahol letehetők, illetve ahonnan felvehetők a ma már nemcsak a fiatalok köreiben népszerű e-rollerek és más új fajta közlekedésre is alkalmas elektromos eszközök.

Azért az nem túl szakszerű meghatározás, hogy „új fajta közlekedésre is alkalmas elektromos eszközök”, mert bár már évek óta köztünk vannak és ma már tényleg nemcsak a fiatalok hóbortja az elektromos hajtású vagy elektromos rásegítéssel működtethető eszközök használata, a mai napig nem sikerült besorolni a közlekedési eszközök közé. Pedig a napnál világosabb, hogy nem sporteszközök, bár sokan szeretnék annak tekinteni őket és ezzel egyszersmind kitiltani őket az utakról, s minden más közterületről is, ahol gondokat okozhatnak.

Márpedig az e-rollerek, pontosabban azok használói okoznak gondokat, nem is keveset. Azt már lassan a városokban élők kezdik megszokni és talán elfogadni is, hogy léteznek olyan rollerek, amelyek gyorsabban haladnak az utakon, mint sok kerékpáros, ráadásul hangtalanul. Csak állni kell rajta és megy, mint a golyó, ráadásul károsanyag-kibocsátás nélkül.

Azonban a többség azzal nincs kibékülve, hogy sok e-rolleres használat után ott hagyja a járdán a gépét, mint eb a sza…harát; hol a járda kellős közepén, hol keresztbe, olykor a zebra szélén. És persze ezeket a gyalogosok (legfőképpen a babakocsis kismamák, a látásukban vagy mozgásukban korlátozottak) életét megkeserítő szanaszét hagyott e-rollereket mások (bár az sem kizárt, hogy az addigi használóik) szétdobálják, felborogatják, volt, hogy a Dunába hajítottak egyet.

Nemrég a Kossuth Rádió és a hirado.hu megszavaztatta a közönségét, hogy miképpen tennék biztonságosabbá az e-rolleres közlekedést. Talán épp az előbbiek miatt a nem reprezentatív és még csak nem is tudományos alaposságú mini közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 68 százaléka azt szeretné, ha az e-rolleresek nem használhatnák a járdákat és bukósisakot viselnének. 18 százalékuk mondta azt, hogy a járdát ne használhassák a többi (azaz a bukósisak viselés) az ő dolguk. Mindössze a véleményt formálók 14 százaléka mondta azt, hogy őt nem zavarja a jelenlegi helyzet.

A többséget azonban láthatóan zavarja, és ez még azokra is igaz, akik rendszeresen e-rollerrel (vagy azzal is) közlekednek a városokban, esetleg saját eszközük is van. Utóbbiakat a leginkább az alkalmi használók felelőtlensége zavarja, amivel rossz fényben tüntetik fel a többieket, akik pedig  igyekeznek betartani a szabályokat és figyelni mások biztonságára.

Nincsenek könnyű helyzetben, akik szabálykövetők szeretnének lenni, ugyanis nincsenek szabályok, így esetleges, hogy magatartásukkal mikor vannak éppen tekintettel mások biztonságára vagy mikor okoznak gondot másoknak. És ezen a helyzeten a fővárosi szabályozás sem fog változtatni. Szakértők szerint a félezer, döntően belvárosi és ahhoz közeli területeken létesítendő 500 mikromobilitási pont jó esetben is csak arra a kérdésre ad választ, hogy hol lehet felvenni és letenni a megosztott eszközöket. De arra például már nem, hogy hol állhatnak meg és hol parkolhatnak az e-rollerjeikkel azok, akiknek saját gépük van?

Ráadásul az eddig megismert elgondolások szerint a külvárosokban akár kapuig e-rollerezhet a bérlő a gépével, amennyiben a helyi döntéshozók így határoznak. De az is lehet, hogy a külső kerületekben majd néhány nagy e-roller parkolót alakítanak ki

Az új szabályozás, már, ha sikerül majd betartani is az új szabályokat, nem oldja meg az alap problémát, azt tudniillik, hogy mik is ezek az e-rollerek és hol közlekedhetnek. Sokan emiatt (is) sürgetik a KRESZ amúgy is küszöbön álló módosításának felgyorsítását.

Most egy belügyminisztériumi állásfoglalás szerint „az e-roller olyan, mint a segédmotoros kerékpár”, ebből adódóan az azokra vonatkozó szabályok érvényesek az e-rolleresekre. Jogosítvány kellene a vezetésükhöz és bukósisak. Nem sok bukósisakos e-rolleressel találkozni azonban az utakon, ami persze utalhat arra is, hogy a rendőrség nem ellenőrzi őket kellő szigorral, de arra is, hogy az „olyan, mint…” jogilag nem elég pontos szabályozás, és senki nem akarta még kipróbálni megállja-e a helyét a bíróság előtt.

A formálódó elképzelések szerint a jövőben teljesítményüktől függően lehetnek majd olyan e-rollerek, amik a kerékpárokkal azonos megítélés alá tartoznak, és olyanok is, amik viszont a segédmotorokkal. Előbbiek használhatják majd a kerékpárutakat, kerékpársávokat, az utóbbiak azonban csak az utakon közlekedhetnek.

Egy közös pontja máris van a két kategóriának: A járdán egyikkel sem lehet majd közlekedni. Persze kerékpárral sem szabad – a KRESZ szerint –, mégis sokan bicikliznek a járdákon még ott is, ahol párhuzamosan kiépített, vagy csak ideiglenes jelleggel kialakított (felfestett) kerékpárút fut.

Az e-rollerek és más mikromobilitási eszközök okozta közlekedési, közlekedésbiztonsági és más problémák egyike sem magyar jelenség. Európa legtöbb országában hasonló gondokkal küzdenek a hatóságok és a jogalkotók. Vagy csak annyival tartanak előrébb nálunk, amennyivel hamarabb jelentek meg náluk az e-rollerek és társaik.

Németországban például működési engedély nélkül nem hozható forgalomba e-roller, és a „forgalomba helyezésük előtt” kötelező biztosítást kell kötni valamennyi eszközre. Sisak és jogosítvány nem szükséges a használatukhoz, de csak 14 év felettiek közlekedhetnek ilyen eszközökkel ott és úgy, ahol és ahogy a kerékpárosok is. De az e-rolleresek csak maximum 20 km/h sebességgel; aki túllépi a kategóriára előírt sebességhatárt, a biciklis, e-biciklis rendőrök utolérik és megbüntetik. Járdán nem közlekedhetnek, a szabály betartatása a rendőrség feladata Németországban.

A német szigort az indokolta, hogy az országban – mint arról nemrég a totalcar.hu portál is írt – 2020-ben 2155 e-rollerbalesetben öten vesztették életüket, 386-an szenvedtek súlyos, 1907-en könnyű sérüléseket.

Franciaországban is folyamatosan szigorítanak a szabályokon és az ellenőrzéseken is, miután 2018-2019 között megduplázódott az eladott e-rollerek száma, és ott is több halálos balesetet okoztak már e-rolleresek. Nemrég két ittas ápolónő okozott halálos közlekedési balesetet Franciaországban; elgázoltak egy gyalogost.

Az alkohol és az e-roller Európa egyik közlekedésbiztonsági bezzeg-országában, Norvégiában is komoly kihívást jelent a közlekedésben. Ott, ahol címlapsztori volt két éve, hogy 2019-ben egy halálos közlekedési baleset történt Oslóban. Egy ember halt meg közlekedési balesetben egész évben!

Norvégia a használatban lévő e-rollerek számát tekintve Európa egyik éllovasa, ugyanakkor volt olyan időszak, amikor egyetlen hónap alatt 400-nál is több e-rollerbalesetet regisztráltak. A baleset okozóinak az átlagéletkora 27 év volt és legfőbb közös tulajdonságuk, hogy ittasan e-rollerezve okoztak balesetet.

Magyarországon a baleseti statisztikában még nem nevesítik külön az e-rolleres és mikromobilitási eszközökkel okozott vagy azok használata közben elszenvedett baleseteket, így nincsenek pontos adatok e tárgykörben. A napi híradásokban azonban mind gyakrabban jelennek meg olyan közúti balesetekről szóló hírek, amelyeknek ilyen eszközök használói is a részesei voltak. A balesetek oka a legtöbb esetben valamelyik érintett szabálytalansága, figyelmetlensége volt, ami – ellentétben az e-rollerekkel – nem új jelenség sajnos a magyar utakon.

F.Gy.A.