Szóban előzékenyek vagyunk!

• Egy felmérés, ami egészen mást mutat, mint amit az utakon tapasztalhatunk.
• Kik azok a rutintalan sofőrök és pontosan miért frusztrálja őket az autóvezetés?
• Vannak, akik már a T-betűs autó puszta látványától is rendkívül idegesek lesznek.

A Magyar Suzuki „Együtt az utakon” közlekedésbiztonsági kampányában minden évben más közlekedési problémára fókuszálnak. Az idén a kezdő és rutintalan vezetők helyzetét vették górcső alá. Egyebek között arra a kérdésre keresték a választ, hogyan reagál az autóstársadalom, amikor kezdő és/vagy valamilyen okból gyakorlatlan vezetőkkel találkozik az utakon.

Az „Együtt az utakon – Te is voltál kezdő sofőr” kampányban készült reprezentatív közvéleménykutatás szerint a magyar autósok türelmesek és támogatók a kezdő vagy gyakorlatlan vezetőkkel szemben.

Ha Ön a mindennapokban egészen mást tapasztal az utakon, ne csodálkozzon. Még a kutatásban közreműködő közlekedéspszichológus sem vitatta: a valóság más képet mutat, mint ami a megkérdezettek válaszaiból kirajzolódik.

Mindig más a felelős!

Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus a Magyar Suzuki oldalán a fentiekkel kapcsolatban azt hangsúlyozta, „…általában hajlamosak vagyunk eltitkolni az agresszívnek minősülő megnyilvánulásainkat. Márpedig a gépjárművezető-tanulókkal szembeni negatív viselkedés annak számít”.

A pszichológus szerint a válaszadók jellemzően nem, vagy csak alig tettek említést a saját vezetési stílusukról, felelősségükről, helyette a tanulók, a bizonytalan vezetők képességeit kritizálták, a másik felet okolták az őket ért vélt-valós kellemetlenségekért is. Azaz magukat nem, vagy kevéssé látják türelmetlennek, és a saját vezetési gyakorlatukat tekintik alapnak, amelyhez a kezdők még nem alkalmazkodtak.

Mi a feszültég forrása a kezdő és a rutintalan gépjárművezetők és a rutinos, gyakorlott, sokat tapasztalat sofőrök között? Kik tartoznak egyik és kik a másik „kasztba”?

A felmérés szerint a budapestiek és általában a nagyvárosokban élők között nagyobb arányban találhatók azok, akik a kevésbé gyakorlott gépjárművezetők közé sorolhatók. Köztük magas a nők és a kezdő sofőrök aránya, akik csak pár éve szereztek jogosítványt.

Ők részben azért nem vezetnek (vagy azért vezetnek az átlagnál kevesebbet), mert lakóhelyükön megfelelő a közösségi közlekedés (26%), nem szükségszerű autót használniuk. Ötödüknek autója sincs, 10 százalékuk pedig bevallotta, azért nem vezet, mert szorong a vezetéstől. Ugyancsak minden tizedik válaszadó mondta azt: nem vezet, mert tapasztalatlannak tartja magát. (A felmérés arra nem tért ki, hogy akik nem vezetnek, mert még rutintalanok, miben reménykednek, hogyan lesz gyakorlatuk.)

A megkérdezettek hat százaléka – bár van jogosítványuk – elmondásuk szerint azért nem vezetnek, mert a környezetük (családjuk) nem engedi őket vezetni.

Miért szorongunk a volán mögött?

Önmagában azonban a gyakorlat hiánya nem feltétlenül kell, hogy indokolja a szorongást, mégis sok autóvezető szorongva ül a volán mögött, ami már önmagában is kockázatot jelenthet a közlekedésbiztonságra. Sokan (21%) a gépjárművezető-képzésen szerzett rossz tapasztalataik, 15% a már átélt balesetek miatt szoronganak vezetés közben. 14% saját egészségi állapotuk miatt ódzkodnak a vezetéstől.  Sok szülő (az összes megkérdezett 12%-a) pedig azt nevezte meg szorongása legfőbb okaként, hogy vezetés közben a vele utazó gyermekére is figyelnie kell.

Viszonylag kicsi, de nem elhanyagolható azoknak az aránya, akik vidéken tanultak vezetni ezért a nagyvárosok és a főváros zsúfoltsága zavarja őket.

A rutintalan sofőrök közel fele (45%) számára nagy segítség lenne a forgalomba való beilleszkedésben, ha kisebb forgalmú utakon szerezhetnének gyakorlatot és tapasztalatot. Közel ugyanilyen arányban gondolják azonban azt, hogy nekik kezdőkként is szakoktatók (36%) vagy pszichológus (28%) segítségére lenne szükségük. Nagyjából minden tizedik válaszadó (11%) mondta azt, hogy neki már egy támogató közeg (család, barátok) is elegendő lenne.

Meglehetősen magas, 12% volt azoknak a válaszadóknak az aránya, akiket – bár pontosan nem tudták megfogalmazni, hogy milyen, de – negatív érzések gátolnak az önfeledt vezetésben.

A kutatók kérdéseire adott válaszokból az a kép alakult ki, miszerint az autósok többsége semleges vagy pozitív attitűddel fordul a bizonytalan közlekedők – így a kezdők és a rutintalanok – felé. Ez a magatartás (hozzáállás) elsősorban a nőkre, az idősebb generációra és a kisebb településen élőkre jellemző.

De mit éreznek azok, akiket már az autókra festett/ragasztott T-betű puszta látványa is felidegesít? Egyáltalán miért idegesítik őket a kezdők, a bizonytalanok, amikor nagy valószínűséggel ők is pont úgy tették meg az első kilométereket a forgalomban, mint azok, akikre most ingerülten rászólnak, rádudálnak, akik ma már idegesítik őket.

Feltartják a forgalmat!

Feltartják a forgalmat (értsd: őket) mondta a válaszadók többsége (64%), míg 21%-uk egyszerűen „nem tud mit kezdeni a kezdők bizonytalankodásával”.

A budapestiek egyébként a más településen élőkhöz képest kevesebb empátiát mutatnak (hidegen hagy 24%), a kisebb városok és falvak autósai jellemzően támogatóbbak (támogatni kell őket: városiak 74%, falusiak 77%).

A megkérdezett rutinos sofőrök szerint – akik idegesek lesznek egy rutintalan sofőr láttán -, az lenne a megoldás, ha a bizonytalankodók csak rutinszerzés után vehetnének részt a forgalomban. Arra a kérdésre, miszerint hol szerezhetnének gyakorlatot a kezdők, ha nem engedik őket a forgalomba, sokan felelték azt, hogy gyakoroljanak zárt, a forgalomtól elzárt helyeken.

Közülük minden negyedik autós úgy gondolja, nem kell mindenkinek autót vezetni, és közel ugyanekkora arányban vélekedtek úgy, miszerint „nem gondolják, hogy bármi is megváltoztathatná a véleményüket a tanuló vagy bizonytalan vezetőkkel kapcsolatban”.

A közlekedéspszichológus szerint a városi környezet, a megnövekedett forgalom és a rutin (vagy annak hiánya) mind olyan zavaró kulcstényezők, amelyek az autósok között állandó stresszt és feszültséget generálnak. Azonban a T-betűt épp arra találták ki, hogy felhívja a többi közlekedő figyelmét arra, hogy egy, a közlekedést, a forgalomban való részvételt még gyakorló sofőr halad előttük.

A rutintalant hergelni veszélyes!

Azonban több gépjárművezető-oktató elmondta korábban, hogy sok autós a T-betű láttán a segítés, a türelem helyett agresszív és türelmetlen lesz. Márpedig több mint veszélyes egy rutintalan sofőrt olyan helyzetbe hozni, amikor nemcsak a vezetés, a közlekedési szabályok betartása köti le minden energiáját, hanem a többi (vagy legalábbis egyes) autós viselkedése, feléjük irányuló agressziója is frusztrálja őket.

Márpedig három dologban biztosak lehetünk:

1. Közlekedési gyakorlatot, rutint szerezni csak forgalomban lehet.
2. A T-betűs autókra dudáló, olykor az öklüket is rázó autósok is voltak kezdők valamikor!
3. …és, hogy mindenkit hazavárnak!

F.Gy.A.