Tavaly 34-en haltak meg a síneken!

• Tavaly 90 baleset történt útátjáróban, 34-en haltak meg, mert figyelmetlenül az érkező vonat elé hajtottak.
• Az elmúlt 14 évben egyetlen út-vasút baleset sem történt a vasúttársaság vagy a mozdonyvezetők hibájából.
• Az „Én még simán átérek a vonat előtt” szemlélet már az idén is több halálos gyalogosgázoláshoz vezetett.

Fotó: Varga György / MTI

Nem indult akkora tragédiával az új év, mint tavaly, amikor a Tapolca közelében lévő vasúti átjáróban egy nemesgulácsi házibuliból haza felé tartva négy fiatal halt meg 2022. január elsején kevéssel délelőtt kilenc óra után a Budapest felé közlekedő sebesvonat maga alá gyűrte a Škodájukat, amiben öten ültek. Csak a hátul középen ülő utas élte túl a tragédiát.

Három hónappal később öt ember vesztette életét és 11 megsérült, amikor április 5-én reggel a Csongrád-Csanád megyei Mindszent határában egy kisteherautó a Kiskunfélegyházáról Hódmezővásárhelyre tartó motorvonat előtt a sínekre hajtott. A vonaton a vezetőn és a jegyvizsgálón kívül tizenketten utaztak, a mozdonyvezetőn kívül mindenki könnyebben megsérült. A kisteherautó hét utasa közül csak ketten élték túl a tragédiát.

Egy közeli épület biztonsági kamerájának felvételén egyértelműen látszik, hogy a teherautó vezetője a fénysorompó tilos jelzése ellenére hajtott a sínekre, még csak nem is lassított. A mozdonyvezetőnek esélye sem volt elkerülni az ütközést.

És ezzel még nem ért véget a tragédiák sora. Annak ellenére sem, hogy május végén a MÁV és a rendőrség is megkongatta a vészharangot, miután addigra, nem egészen öt hónap alatt 43 közlekedési baleset történt vasúti átjárókban, amelyekben összesen 18-an vesztették életüket. A balesetek száma akkor már 17-tel haladta meg az előző évi össz balesetszámot, míg a halálos áldozatoké 11-gyel.

Úgy tűnt minden hiába. Szeptember 5-én reggel háromnegyed hét táján egy ötszemélyes Opel a Kunfehértó határában lévő földút-vasút kereszteződésben egy Kiskunhalas és Kunfehértó között közlekedő vonattal ütközött. Először öt halálos áldozatról szóltak a hírek, a mentés közben azonban kiderült, hogy ketten a csomagtartóban „utaztak”. Valamennyi áldozat helyi napszámos, akik rokonaik szerint azért siettek, mert a munkaadójuk megüzente nekik, ha késnek, aznapra nem kapnak bért.

A vasúttársaság már a nyaralási szezon előtt országos kampányt indított Érj haza! címmel. Kérdéseinkre írt válaszuk szerint talán ez is közrejátszott abban, hogy az év második felében – a kunfehértói tragédia ellenére is – csökkent a balesetek számának növekedési üteme.

A számok ennek ellenére sokkolók. 2022-ben 90 közlekedési baleset történt vasúti átjárókban, ezek közül 16 volt halálos, amelyek összesen 34 emberéletet követeltek. A halálos áldozatok több mint fele utas volt abban a gépjárműben, amely – a vizsgálatok szerint kivétel nélkül – a sofőr hibájából az átjáróhoz közeledő vonat féktávolságán belül (több esetben bizonyítottan a fénysorompó piros jelzése ellenére) a sínekre hajtott.

További kilenc balesetben 39-en sérültek meg súlyosan, közöttük két vasutas, és 22 utas. 13 esetben könnyű sérülésekkel megúszták a gépjárműben utazók a balesetet, 52-ben pedig anyagi kár keletkezett.

Egy évvel korábban, 2021-ben 86 balesetből szintén 16 volt halálos, de azokban csak 17-en haltak meg, egész évben 14-en sérültek meg súlyosan, 15-en könnyebben útátjárós balesetekben, és 41 baleset járt csak anyagi következményekkel.

Május 3-án a mozdonyvezetők nyílt levélben szólították meg a közúton közlekedőket: Legyenek körültekintőbbek és tartsák be a KRESZ-t. Arra próbálták meg felhívni a figyelmet, hogy a mozdonyvezetők már szinte semmit nem tehetnek, ha a semmiből eléjük hajt egy gépjármű. Több száz méter is lehet a féktávolságok, gyorsfékezéssel sem képesek időben megállítani a szerelvényt.

A kampányban a MÁV mindent bevetett, amit csak bevethetett. Óriásplakátokkal figyelmeztette az autósokat a vasúti átjárókra, a közösségi médiában közzétett sokkoló fotóknak és videókkal több, mint négymilliós nézettséget értek el. Csatasorba állították az összes arra kapható influenszert, figyelemfelkeltő rádiós spotokat készítettek és közös akciókat tartottak a rendőrséggel.

Az üdülési szezon kezdetétől annak végéig a Balaton-menti vasúti átjárók közelében, ősszel különböző családi rendezvényeken próbálták megértetni az érdeklődőkkel, hogy a vonat gyorsan halad, hatalmas tömege van, és nagyon fáj annak, aki elélép.

Évente 60-70 helyszínen tart közös ellenőrzést a MÁV a rendőrséggel. A rend őrei az utóbbi időben már drónokkal is figyelik, hogy az autósok kellő körültekintéssel közelítenek-e az átjáróhoz és tiszteletben tartják-e a lezárt félsorompót vagy a fénysorompó piros jelzését.

Ez azonban csak csepp a tengerben. Magyaroszágon 5460 útátjáró van, ráadásul nagy részükben sem sorompó, sem fénysorompó nincs. A rendőrség pedig nem állíthat mindegyikhez járőrt. Pedig dolguk éppenséggel lenne. Évente mintegy 800 sorompót és fénysorompót rongáltak meg azok az autósok, akik valamiért éppen akkor nagyon siettek, ezért megpróbálták kikerülni a sorompót, vagy úgy gondolták még átférnek alatta, de nem sikerült nekik.

A MÁV lapunk kérdéseire válaszolva emlékeztetett rá, hogy „az elmúlt 14 évben nem történt a vasút hibájából halálos kimenetelű baleset”. Amik történtek, azok a figyelmetlenség vagy a KRESZ-szabályok megszegése miatt következtek be.

A vasúttársaság ennek ellenére elkötelezett a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő útátjárók biztonságát tovább javító új technológiák és innovatív műszaki megoldások bevezetése iránt. Annak ellenére is, hogy az eddigiekben valamennyi vasúti átjáró megfelelt a hatósági biztonsági ellenőrzéseknek és a vizsgálatok igazolták, hogy a mozdonyvezetők minden esetben betartották a rájuk vonatkozó közlekedési szabályokat.

A MÁV év végi kampányzárónak szánt videóval próbálta felhívni az úton közlekedők figyelmét arra, hogy néhány perc előnyért nem érdemes az életüket kockáztatni. Félő, hogy pont azok nem nézték meg a filmet, akik hajlamosak túl nagy kockázatott vállalni csak azért, hogy ne kelljen megvárniuk, amíg áthalad a vonat az útátjárón.

Már csak ezért is több, mint valószínű, hogy valamilyen formában az idén is folytatódik a MÁV a figyelemfelhívó-balesetmegelőzési kampánya.

És, sajnos, folytatódnak a vasúti tragédiák is. Gyors egymásután három gyalogosgázolás is történt az év első napjaiban. Bár az egyik esetben még nem zárható ki, hogy az áldozat öngyilkossági szándékkal feküdt a sínekre, a másik kettőt azonban egyértelműen a figyelmetlenség, az „én még simán átszaladok, átkerékpározok az átjárón a vonat előtt” és a „gyalogosokra nem vonatkozik a fénysorompó piros jelzése (DE!)” hozzáállás vezetett a tragédiához.

Pedig őket is hazavárták!

F.Gy.A.

Európa élvonalába tartozunk, de ez nem jó hír!

2010. és 2021. között az Európai Unióban 45 százalékkal csökkent a vasúti balesetek halálos áldozatainak a száma az uniós statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint. Eszerint a vizsgált időszakban egymillió lakosra vetítve átlagosan 1,5 halálos áldozatot jutott az Európai Unióban. Néhány országban, köztük hazánkban ennél több emberéletet követeltek a vasúti balestek, amelyek – 14 évre visszamenően – nálunk kivétel nélkül az úton közlekedők hibájából történtek.
A vasúti balesetek fekete statisztikáját Szlovákia vezeti, ahol a 2010-2021 közti időszakban egymillió lakosonként 5,7 haláleset jutott. Magyarországon ez a szám 4,8, az uniós harmadik Lengyelországban, 3,9, Romániában 3,7.
Lakosságarányosan Írországban volt az adott időszakban a legkevesebb tragikus kimenetelű a vasúti baleset. Ott az elhunytak száma, 0,2 egymillió főre vetítve, Spanyolországban 0,3 Görögországban és Hollandiában egyaránt 0,6.
2021-ben összesen kilenc tagállamban (Szlovénia, Olaszország, Észtország, Franciaország, Dánia, Hollandia, Görögország, Spanyolország és Írország) volt egynél kisebb a halálos áldozatok száma egymillió lakosonként.
Egy, az Óbudai Egyetemen készült, az Európában történt súlyos vasúti balesetek okait vizsgáló tanulmány szerzői az Európai Vasúti Ügynökség (European Railway Agency) 2016-os jelentésére hivatkozva azt írják: Európában évente átlagosan kétezer jelentősebb vasúti baleset történik. (Ez esetben egy baleset akkor minősül jelentősnek, ha legalább egy mozgó vasúti szerelvény érintett benne és legalább egy súlyos sérültje vagy halálos áldozata van.)
A jelentős vasúti balesetekben hozzávetőlegesen ezren halnak meg évente és hasonló arányban szenvednek súlyos sérüléseket. Az anyagi kár évente meghaladhatja az 1,4 milliárd eurót.
Az ügynökség adatai szerint a balesetek közel kétharmadát teszik ki a gyalogoselütések, valamivel több, mint az ötödét pedig az idegen tárggyal ütközések, ami jellemzően a vonatok féktávolságán beleül a sínekre hajtó közúti járművekkel történő ütközéseket jelenti.
Az Európában regisztrált jelentősebb vasúti balesetekre is igaz, hogy azok nagy többsége nem a vasúttársaságok és a alkalmazottaik hibájából következnek be. Kis számban műszaki hibára, nagyobb arányban az úton közlekedők figyelmetlenségére, szabályszegésére, a közlekedés más szereplőinek a hibájára vezethetők vissza.
F.Gy.A.