Terítéken az új KRESZ tervezete

A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feladata, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják – szögezi le bevezetőjében a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet, közismertebb nevén a KRESZ. A csaknem fél évszázada született jogszabály imént idézett céljai a mai napig időszerűek, ám szerkezete, gondolatisága és fogalomrendszere bizony elavult az elmúlt évtizedek alatt.

Nem véletlen tehát, hogy a jogalkotók hosszú ideje vizsgálták már modernizálásának lehetőségét, azaz korunk közlekedési körülményeihez történő igazítását, de várhatóan csak éppen a hatályban lévő jogszabály 50. születésnapján jelenik majd meg a módosított KRESZ. Hogy mennyire nem egyszerű és milyen körültekintést igényel egy olyan „szabálykönyv” megalkotása, amely szinte minden egyes polgárra nézve tartalmaz jogokat és kötelezettségeket azt jól mutatja, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és a szakfeladatokat ellátó KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft. (KTI) széleskörű szakmai, tudományos és társadalmi egyeztetés keretében hosszú ideje dolgozik a közlekedési szabályrendszer átfogó megújításán, amelynek részeként egy új KRESZ is készül. A széles körű egyeztetés jegyében került sor augusztus 15-én a IV. Közlekedésszakmai Fórumra, amelyen a közlekedésben leginkább védtelen szereplőkre – a gyalogosokra, a kerékpárosokra és a mikromobilitási eszközöket használókra – vonatkozó jogszabályok tervezett módosításai kerültek terítékre a szép számmal megjelent újságírók előtt.

Dr. Kerékgyártó János, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a komplex vizsgálatok alá vetett korábbi, még hatályban lévő szabályozással szemben ezúttal nagyobb védelmet kívánnak adni a védtelen közlekedőknek annál is inkább, mivel a kerékpározás például reneszánszát éli, de új eszközök is megjelentek a közutakon. Az új közlekedési szabályok megalkotása mellett azonban a későbbiekben sok múlik majd a közlekedési kultúra változásán, a közlekedésre nevelésen és a közlekedésben résztvevők magatartásán is.

A továbbiakban a rendezvény előadói azt a világos, átlátható módszert választották témáik bemutatásában, hogy alapként tekintettek a hatályos jogszabályra, egyszerűbben a hatályos KRESZ-re, majd ennek előírásaiból vezették le a társadalmi egyeztetésen lévő javasolt változtatásokat. Ezekről természetesen most csak a teljesség igénye nélkül számolunk be.

Nem definiálja a KRESZ a gyalogos fogalmát egzakt módon – húzta alá bevezetőjében dr. Major Róbert r. ezredes, az NKE Rendészettudományi Kar tanszékvezetője, – ám ez most megtörtént, így egy sor korábban vitatott helyzet megoldható lesz. Példaként említette az állatokat hajtó, illetve hobbiállatokat sétáltató gyalogosok, az elromlott autóját toló sofőr, továbbá a kerekesszékes személyek helyzetét. Major ezredes előadásából kiderült az is, hogy a jövőben már a szándéknak is elsőbbsége lesz a kijelölt gyalogátkelőhelyeken, noha – mint mondta – e téren jelentősen javult a közlekedési kultúra az elmúlt években. Érdekes újdonság lesz, amennyiben hatályba lép, hogy ameddig ma egy gyalogosnak már akkor is elsőbbsége van egy szemközti útpálya legkülső sávjában haladó járművel szemben, ha mondjuk egy kétszer háromsávos úton lelépett az ellenkező oldali járdáról, addig a tervezett szerint ez az elsőbbség csak egy sáv kihagyása esetén kötelezné a gépkocsivezetőt, azaz nem kell majd kivárnia, amíg a gyalogos átér három sávon. Az új KRESZ egyébként külön definiálná majd a gyalogosok és a járművezetők elsőbbségi jogait is.
Kovács Kornél, az Építési és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője azt fűzte hozzá, hogy a tervezet készítésekor olyan optimumot szerettek volna elérni, amely ugyan nyilvánvalóan nem vonatkozhat egységesen mindenkire, de a közlekedők nagy többsége számára tiszta szabályokat jelent majd.

Dr. Fülöp Ágnes nyugalmazott bíró, a Fővárosi Ítélőtábla egykori kollégiumvezető-helyettese, a „KRESZ értelmezés a joggyakorlatban” című könyv társszerzője a kerékpárosokat érintő várható változásokról beszélt, aláhúzva, hogy a kerékpárosok kiemelt figyelmet igényelnek, ugyanakkor egyenrangú partnerek a közlekedésben. Egy új jelzőtábla is megjelenne majd, amely a kerékpáros átkelőhelyet jelölné, nagyon hasonlóan a kijelölt gyalogos átkelőhelyet jelző táblához. Új irányként említette, hogy a jogszabály kétféle kerékpárt különböztetne majd meg: a hagyományost és a különlegest (pl. modern riksa, limbóhintó, 35 kg-ot meghaladó eszközök), de mindkét kategória jármű lenne. Dr. Fülöp Ágnes szót ejtett még a kialakítandó kerékpáros övezetekről, a biciklisek sebességhatárairól, hosszanti haladási helyükről, és védőfelszereléseiről. Ez utóbbiakról megjegyezte, hogy a fejvédő sisak ugyan kötelező lenne, de bevezetését csak lépcsőzetesen – életkor függvényében – tervezik. Ehhez a témához egyébként a Magyar Kerékpáros Klub és a Miskolci Kerékpáros Egyesület megannyi javaslata már bekerült a tervezetbe.
Tisztulni látszanak a mikromobilitási eszközökkel kapcsolatos előírások is, hiszen – ahogy dr. Major Róbert kifejtette – első körben azt az eszközt definiálták, amely tömeges méretekben van már jelen hazánkban, ez pedig a motoros roller. Ezeket teljesítményük, tömegük és sebességük alapján különböztetné meg majd a jogszabály, lenne tehát kis és nagy teljesítményű roller, természetesen a hozzájuk kapcsoló szabályrendszerben is lennének különbségek. A többi, kevésbé elterjedt mikromobilitási eszközt egyelőre a „megtűrt” kategóriába sorolnák, s ezek csak nagyon szűk körben, speciális feltételek mellett lennének használhatók.
Berta Tamás, a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet közlekedésbiztonsági igazgatóhelyettese azt hangsúlyozta, hogy a közlekedésre felkészítés, a társadalmasítás a közlekedésbiztonságban folyamatos feladatot jelent, ugyanakkor meggyőződése, hogy a rolleresek 80 százaléka hatályos szabályozás nélkül már ma is szabályosan, a józan ész szabályai szerint közlekedik. Ugyanakkor az új KRESZ-hez kapcsolódóan kitért arra, hogy fontos az óvodás korúak felkészítése, amelyhez a KTI módszertani, szakmai támogatást nyújt az óvódapedagógusoknak és havi foglalkoztatókat küld az intézményeknek. Az igazgatóhelyettes örömmel számolt be arról is, hogy eddig országosan több mint ezer óvoda csatlakozott a Biztonságos Óvoda Programhoz, amely mintegy 70 ezer óvodás bevonását jelenti. A jövőben pedig olyan fókuszpontokat – például a biztonsági övhasználat és a biztonságos gyermekszállítás – kívánnak kijelölni, amelyek nyomán górcső alá veszik majd a közlekedésbiztonság kiemelten fontos területeit.
Az ígéretek szerint a döntően szakújságírókkal folytatott hasonló egyeztetések ez év szeptemberében folytatódnak majd.

S.G.